Az olimpikonok teste belülről is más, mint a miénk

2016.08.07. 11:04

Jóllehet sokan a szorgalmas edzésnek tulajdonítják a kimagasló sporteredményeket, de az új kutatások szerint a genetikának is nagy szerepe lehet ebben.

Átlag feletti képességek

Minden negyedik évben az egész világ ámulva figyeli, amint az egyes nemzetek legkitűnőbb sportolói összemérik képességeiket az olimpiai játékokon. A lenyűgöző eredményeket látva a nézők elgondolkoznak azon,

minek köszönhetik az élsportolók, hogy az átlagembereknél gyorsabban úsznak,

magasabbra ugranak vagy távolabbra dobnak? Mekkora szerepe van ebben a jó géneknek, és mekkora a kitartó edzésnek?

Hosszú Katinka olimpiai bajnokForrás: Getty Images/2016 Getty Images/Adam Pretty

"Az olimpikonok lenyűgöző kutatási alanyok, nemcsak genetikai adottságaik segítik őket, hanem a többezer órányi felkészülés is. Szüntelenül feszegetik a határaikat az edzésen és a versenyen is", mondta David Bassett, a Tennessee Egyetem sporttudományi tanszékvezetője.

Póta Georgina asztaliteniszező a Rio de Janeiró-i Riocentro központbanForrás: MTI/Illyés Tibor

Munkatársával, Scott Congerrel, aki a Boise Egyetem kineziológia tanársegédje,

a nyári olimpiai játékok több évtizednyi eredményét és számos sportoló fiziológiai mutatóit elemezte ki.

Ismereteik új adalékkal szolgálnak az öregedéssel kapcsolatosan is. 

Miben térnek el az olimpikonok az átlagemberektől?

Annak idején megkérdezték az 1976-os montréali nyári olimpia résztvevőit, és kiderült, legtöbbjüknek van legalább egy idősebb testvére. A tudósok szerint a fiatalabb gyerekek motorikus képességeit jelentős mértékben fejleszti, ha csatlakozni szeretnének bátyjuk vagy nővérük tempójához és foglalatosságához.

Szász Emese ünnepel edzőjével, Kulcsár GyőzővelForrás: MTI/AP/Andrew Medichini


Az olimpikonok testi adottságait befolyásolja a sportáguk, ez sokszor nyilvánvaló: az erősportokat űző atléták, mint a súlylökők és a diszkoszvetők magasabbak, fejlettebb izomzattal és erősebb csontozattal rendelkeznek, mint a "gravitációs" sportolók, mint például a tornászok, akik alacsonyabbak, és testzsírszázalékuk is kisebb.

Láthatatlan tulajdonságok és nagy szív

Ám bizonyos tulajdonságok, amelyek révén elképesztő teljesítményre képesek ezek a sportolók, láthatatlanok szabad szemmel. A sportolók számos orvosi felmérésen vesznek részt,

az így nyert adatok új képet festenek az emberi test működéséről.

A sportoló sikerének a szív az egyik kulcstényezője: az évek során végzett edzések hatására általában megnagyobbodik. Számos EKG és MRI felvétel tanúskodik arról, hogy a hosszú, de egyenletes megerőltetéssel járó sportágakban az atléták szívében tágasabbak lesznek a kamrák, de normális az ezeket elválasztó sövény vastagsága. A mararonfutók szíve elviseli a nagy mennyiségű vér visszaáramlását az izmokból.

Csoportkép a kazanyi vizes világbajnokságon érmet szerzett magyar sportolókrólForrás: MTI/Kovács Anikó

Az erősportolók esetében nemcsak a kamrák nagyobbak, hanem a sövény vastagsága is. Súlyemelőknél végeztek olyan vizsgálatot, amelynek során katétert helyeztek be az artériákba: a megerőltetés hatására akár 400/225 mmHg pillanatnyi vérnyomást is regisztráltak.

Ennyitől azonnal stroke-ot kapna egy átlagember.

A genetikán is múlik a jobb vitálkapacitás

A kitartást igénylő sportágakban a sportolók alapvetően jobb aerob állóképességgel rendelkeznek, azaz a szervezetük jobban hasznosítja az energiaigény fedezéséhez szükséges oxigént, és jobban is reagálnak az edzésre. Az 1992-ben indult amerikai Heritage Family Study (Családi Örökség Vizsgálat) 742 felnőttet válogatott be a programba, akik korábban semmilyen testmozgást nem végeztek.

Sopita Tanasan thai súlyemelőnőForrás: Getty Images/2016 Getty Images/David Ramos

A felmérés során teljesen azonos edzésben volt részük, hogy kiderüljön, van-e szerepe az örökletes tényezőknek a sporteredményekben.Az évek során egyesekre nem volt semmilyen hatással a sportolás,

míg mások aerob állóképessége 40 százalékkal javult.

Tehát igazolódott, hogy a genetikán is múlik, hogy kinél milyen mértékben lehet növelni az oxigén hasznosítását, hogy ki miképpen reagál az edzésre.

Izmokban tárolt oxigén és szelektív csontfejlődés

Az erősportolókra megnövekedett izomzat és anaerob enzimszint jellemző. Az izom működése során a sejtekben kémiai formában elraktározott energia alakul át mechanikai energiává, ezt a folyamatot aktiválja egy enzim. Rövid ideig tartó intenzív fizikai aktivitás során nem a külvilágból felvett oxigént használja fel (aerob módon) a sportoló szervezete, hanem az izomzatban eltárolt oxigént (anaerob módon).

Tehát ha mind az izomzat, mind az anaerob enzimszint nagyobb az átlagosnál, akkor az előállítható energia is több lesz annál. 

A napi megerőltetés hatására az élsportolók csontszerkezete megváltozik: a súlyemelőknek a karjuk, a gerincük és lábaik erősödnek meg, míg a futóknak a gerincük és a lábcsontjuk.

Kendra Harrison, világcsúcsot felállított gátfutóForrás: MTI/EPA/Gerry Penny

Egy 2009-es anatómiai felmérés szerint a futók sípcsontja elöl és hátul vastagodik meg, míg az olyan sportokat űzőknek, akik mozgás közben gyakran változtatnak irányt, a sípcsontjuk körkörösen megvastagodik.

Az izomszövetek milyensége örökletes tényező.

A vizsgálatok során kiderült, hogy a sikeres futók lábizmaiban az átlagnál 75 százalékkal több fokozottan rugalmas, és akár 25 százalékkal több szuperrugalmas izomrost van, így az izommunkájuk 12-szer hatékonyabb lehet futás közben, mint amikor mi szaladunk a busz után.

Spártai életmód a hosszú élet titka?

A spártai életmód és a kemény fizikai edzés hosszú távú egészségügyi előnyökkel járhat. 2012-ben

a British Medical Journal egészségügyi folyóirat tette közzé az első nagyszabású kutatást, amely az olimpikonok élethosszát vizsgálta.

A kutatók 9 országcsoport (Ausztrália/Új-Zéland, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország, Oroszország, Skandinávia) 15 ezer olimpikonjának adatait elemezték, akik 1896 és 2010 között érmet nyertek. Kimutatták, hogy ők átlagosan 3 évvel tovább élnek, mint a népesség többi tagja (mindkét nemet figyelembe véve).

Pawel Fajdek lengyel kalapácsvető a Gyulai István Memorial nemzetközi atlétikai versenyen SzékesfehérváronForrás: MTI/Bodnár Boglárka

"Az olimpikonok nemcsak az emberi test fiziológiájáról gazdagítanak bennünket új ismeretekkel, hanem az elme hatalmáról, a küzdőszellemről is -- foglalta össze Bassett. -- A nyári olimpiák történetében számtalanszor megesett, hogy győzelemre esélytelennek ítélt sportolók állhattak fel a dobogó legfelső fokára. A Rióban versenyző sportolók közül csak maroknyi fog éremmel hazatérni, de mindannyian találkozhatnak a világ minden tájáról érkező versenyzőtársaikkal, akik hatására életük legjobb teljesítményét fogják nyújtani."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK