Különleges szúnyogok millióit eresztenék szabadon

A szúnyogirtás tudományos módszere,  oxitec
Entomologist Helge Kampen examines an Asian bush mosquito in the so-called 'Insectary' of the Friedrich Loeffler Institute, German Research Institute for Animal Health on the island of Riems, Germany, 06 June 2014. Scientists doing research on the Asian bush mosquito as well as domestic mosquito species in the new security laboratory. Photo: Stefan Sauer/dpa
Vágólapra másolva!
Több millió fertőzött szúnyog szabadon eresztését tervezik kutatók Brazíliában és Kolumbiában. Pánikra azonban semmi ok, a vérszívókban rejtőző baktériumok a mi javunkat szolgálják.
Vágólapra másolva!

A szakértők elmondása alapján „forradalminak ígérkező” módszer az olyan, szúnyogok által terjesztett betegségekkel szemben nyújtana védelmet, mint a zika- vagy a csikungunyaláz – olvasható a BBC weboldalán.

A moszkitókat a Wolbachia nevű baktériummal fertőzik meg. A kórokozó csökkenti a vérszívók azon képességét, hogy továbbadhassák az általuk hordozott vírusokat. A 18 millió dolláros projektet számos szervezet támogatta, köztük van a Bill és Melinda Gates Alapítvány is.

Beoltották a szúnyogokat

A nagyszabású programot – amely a terveknek megfelelően 2017 elején indulna – a nemzetközi szervezetek mellett több latin-amerikai kormány, valamint az USA és az Egyesült Királyság finanszírozza.

A Wolbachia a rovarfajok 60 százalékát megfertőzi, de a kutatók szerint az emberre ártalmatlan. Sajnos azonban az Aedes aegypti moszkitófajt – amely a zikavírus, a csikungunyaláz és a dengue-láz legfőbb terjesztője – a baktérium rendszerint elkerüli. Több évtizedes kutatómunka eredményeképpen viszont most úgy tűnik, sikerült kifejleszteni egy olyan módszert, amellyel be tudják juttatni a baktériumot az említett szúnyogfajba.

Forrás: Wikimedia Commons

Az előzetes megfigyeléses kísérletek kecsegtető eredménnyel zárultak, és a Brazíliában, Kolumbiában, Ausztráliában, Indonéziában valamint Vietnamban bevetett „módosított” szúnyogok miatt visszaszorult a dengue-láz okozta fertőzések száma.

A szakemberek szerint a laboratóriumi tesztek kimutatták, hogy hasonló eredményeket lehet elérni a zika- és a csikungunyaláz esetében is.

Dr. Trevor Mundel, a Bill és Melinda Gates Alapítvány egyik tudósa elmondta: „A Wolbachia forradalmi védelmet biztosíthat a szúnyogok által terjesztett betegségekkel szemben. Megfizethető, fenntartható és az eddigi eredmények alapján hatékony védelmet nyújt a zika-, a dengue- és más vírusok ellen."

A beoltott szúnyogok továbbadják a baktériumokat a vadon élő példányoknak

A kutatók most a kísérleteket nagyobb városok (például Rio de Janeiro) sűrűn lakott régióira is kiterjesztik. Amint a fertőzött moszkitók a szabadba kerülnek, a baktériumokat át fogják adni az egészséges példányoknak. Ezt követően a kórokozó a következő szúnyoggenerációban is megjelenik.

A program fejleményeit a tudósok három éven át szorosan nyomon követik majd, és leellenőrzik, a módszer csakugyan visszaszorította-e a vírusos megbetegedések számát.

Illusztráció Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Stefan Sauer

Scott O'Neill, a dengue-láz-ellenes program egyik kutatója szerint az egyik leggyakoribb félelem az szokott lenni, hogy a szúnyogok beoltásának nem várt következményei lesznek a lakosságra nézve. „A Wolbachia világszerte előfordul a különböző rovarfajokban, az emberek is napi szinten kapcsolatba kerülnek vele, náluk azonban nem okoz problémákat a baktérium” – fejtette ki a szakértő. „Hat éve folytatunk kísérleteket, és eddig nem volt semmilyen probléma” – tette hozzá O'Neill.

Hogyan szorítja vissza a baktérium a vírus terjedését?

Egyelőre nem tudni biztosan, de a kutatók szerint kétféle lehetőség állhat fenn.

Az egyik, hogy a Wolbachia működésre készteti a szúnyog immunrendszerét, így az megerősödve hatékonyabban szállhat szembe a rovarban rejtőző vírusokkal is.

A másik, hogy a baktériumnak ugyanazokra az erőforrásokra van szüksége a szaporodáshoz, mint a zika- és dengue-vírusnak, és a versenyből a Wolbachia kerül ki győztesen. Ennek eredményeképpen a vírus szaporodásának sikeressége csorbát szenved, és így nehezebben tud a szúnyogcsípésekkel az emberekbe jutni.