Az étkezések tudatos időzítése és a reggeli beiktatása a napirendbe olyan egészséges étkezési szokások,
amelyek csökkentik a keringési betegségek kockázatát
– olvashatjuk az amerikai kardiológusok frissen kiadott állásfoglalásában, amelyet az American Heart Association (AHA) hivatalos folyóiratában, a Circulation-ben publikáltak.
Az állásfoglalás a legfrissebb tudományos bizonyítékokat sorakoztatja fel arra vonatkozóan, hogy az étkezések időpontja és gyakorisága miként befolyásolja a szívroham, a stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának esélyét.
„Az étkezések időpontja azáltal tud kihatni az egészségre, hogy átállítja a szervezet belső óráját. Állatkísérletekből kiderült, hogy ha az állatok inaktív fázisban, például alvásidőben kapnak táplálékot, a belső órájuk oly módon áll át, hogy megváltozik az anyagcseréjük. Az eredmény fokozott súlygyarapodás, inzulinrezisztencia és gyulladás.
Persze mielőtt ezt tényként kijelentenénk, további vizsgálatokat kell végeznünk annak kiderítésére, hogy vajon ez emberekben is így van-e" – nyilatkozta Marie-Pierre St-Onge, a Columbia Egyetem (New York City) táplálkozás-egészségügyi szakértője, az AHA-állásfoglalást kiadó szerzőcsoport vezetője.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy az egészséges – zöldség- és gyümölcsfélékben, teljes kiőrlésű magvakban, alacsony zsírtartalmú tejtermékekben, szárnyasban és halban gazdag, viszont vörös húsokban, sóban és hozzáadott cukrokban szegény – étrend önmagában véve is elengedhetetlen, csak hozzáteszik mindehhez, hogy az ételeink megválasztása mellett
az étkezések helyes időzítése is hozzájárul a keringési rendszer épségéhez.
Egyértelmű kapcsolat mutatkozik például a reggelizés és a szívbetegség alacsonyabb rizikója között. Több tanulmány is kimutatta, hogy
aki mindennap reggelizik, annál kisebb valószínűséggel alakul ki magas vérnyomás és emelkedett koleszterinszint,
míg a reggelit elmulasztókra – ami az USA-ban a felnőttek 20-30 százalékát jelenti – inkább jellemző a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a zavart cukor-anyagcsere, és a cukorbetegség.
Az étkezések időpontja és gyakorisága egyértelmű összefüggést mutat a szívbetegség és a stroke legkülönbözőbb rizikófaktoraival, így az elhízással, a magas vérnyomással, a koleszterin- és vércukorszinttel, valamint az inzulinra való válaszkészséggel. „Mindenkinek azt javasoljuk, hogy táplálkozzék tudatosan nemcsak az étrendet, de a főétkezések és kisebb 'nassolások' időzítését illetően is.
Sokakra jellemző, hogy érzelem-kontrollált módon olyankor is esznek, amikor valójában nem éhesek,
ami gyakran azzal jár, hogy túl sok kalóriát visznek be egyébként alacsony táplálkozási értékű élelmiszerekkel" – hangzik az állásfoglalás. St-Onge elmondása szerint kapcsolat áll fenn az „időszakos koplalás" – minden másnap, vagy heti egy-két alkalommal beiktatott „böjti" napok – és a súlycsökkenés között is, legalábbis rövidtávon.
Bár a megfigyelések alátámasztják az étkezési szokások és a keringés egészsége közti összefüggést, egyelőre nincs bizonyíték arra nézve, hogy a javasolt étkezési minták betartásából tartós egészségügyi előnyök származnak – ismerik el a szerzők. Csak olyan tanulmányok tudnák ezt kétséget kizáróan megállapítani, amelyek hosszú időtávon követik a résztvevőket, és gondosan nyilvántartják az időközben kialakuló egészségi problémákat, mindenekelőtt a keringési betegségeket és a cukorbajt.
Annyi mindenesetre világos, hogy
a mai korra jellemző zsúfolt napirend mellett is kulcsfontosságú a zavartalan és időben nem korlátozott étkezés.
„A legelfoglaltabb embernek is helyet kell szorítania az időrendjében az étkezés és a testmozgás számára – szögezte le St-Onge. – Ezeket a tevékenységeket előre kell tervezni, és megfelelő mennyiségű időt kell hagyni rájuk."