Sok mindenre jó az itthon alig ismert B3-vitamin

Bár az 1950-es évek óta ismert, hogy a B3-vitamin, vagy más néven niacin (nikotinsav), nagy dózisban csökkenti a koleszterinszintet, kevés szó esik róla a gyógyszerek mellett. Emellett ízületi gyulladás és enyhe depresszió esetén is segít.

A niacinnak vagy nikotinsavnak is nevezett B₃-vitamin egyike a B-vitamincsoportba tartozó 8 vitaminnak. Legfőbb feladata, hogy "üzemanyaggá" alakítsa ételeinket, azaz segíti kinyerni az energiát a szénhidrátokból, a zsírokból és a fehérjékből. Segíti továbbá a szervezet optimális zsír- és fehérjefelhasználását, az emésztést, és javítja a keringést. Átmeneti értágító hatása miatt itthon is egyre többen fogyasztják táplálékkiegészítőként sportolás előtt, hiszen tágítja az ereket, fokozza a verejtékezést, ily módon a káros anyagok eltávozását. "Elvetemültebbek" még szaunázáshoz is bevetik.

Halakban, májban, magvakban fordul elő természetesen

A niacinból felnőtt férfiak esetében a napi minimális szükséglet 16 mg, nők esetében 14 mg. Ezt a mennyiséget normál nyugati étrenddel általában elfogyasztjuk: a niacin ugyanis megtalálható a húsokban (halakban különösen), a májban, a vesében, a tojásban, a zöldségfélékben, a céklában, a mogyoróban, a napraforgómagban vagy a barna kenyérben. A szervezet maga is állít elő niacint triptofánból, amelyhez főleg a húsok és a növényi fehérjék (kivéve a kukorica) fogyasztásával jutunk hozzá. Nem csoda, hogy a niacin súlyos hiányát, a bőrelváltozással, idegrendszeri tünetekkel, felszívódási zavarokkal járó pellagrát olyan országokban írták le, ahol a fő és szinte kizárólagos táplálék a kukorica volt. A betegség ma leginkább Indiában és a dél-afrikai országokban fordul elő.

Ha valakinél az egyoldalú táplálkozás miatt mégis enyhe hiány alakul ki (például alkoholistáknál gyakori), a fő tünetek a bélrendszeri zavarok, a fáradékonyság, a depresszió, az afta vagy a fejfájás. A B₃, mint minden B-vitamin vízoldékony, azaz a szervezet nem tárolja.

Nagy dózisban csökkenti a koleszterin- és a trigliceridszintet

A niacint vagy nikotinsavat a lipidológusok is használják: már az 1950-es években felfedezték, hogy emeli a jó (HDL-) koleszterinek szintjét (akár 15-35 százalékkal is), és csökkenti a trigliceridszintet, valamint kismértékben az LDL-koleszterinszintet. (Fontos tudni, hogy önmagában már az alacsony HDL-koleszterinszint is növeli a szívbetegségek kockázatát, még akkor is, ha valakinél az LDL-koleszterinszint egyébként a normális tartományba esik.)

Ahhoz azonban, hogy a nikotinsav előnyös tulajdonsága érvényesüljön, nagy dózisokat, legalább napi 1-2 grammokat kell belőle szedni. „Nyugaton forgalmaznak receptköteles nagy dózisú nikotinsav-készítményt vérzsírcsökkentésre, itthon azonban ez nincs jóváhagyva. Tudni kell, hogy más gyógyszerek, az úgynevezett sztatinok hatnak elsősorban a koleszterinszintre, szükség esetén kiegészítve a felszívódást gátló ezetimibbel, vagy nálunk egy gyengébb nikotinsav-származékkal, az acipimoxszal. A másik vérzsír, a triglicerid csökkentésére és a védőfaktorként működő HDL-koleszterin növelésére viszont a fibrátok, vagy 1 grammos dózisú nikotinsav valók. A nikotinsav azonban itthon nem különösebben része a koleszterinkezelésnek” – mondja dr. Pados Gyula, a Szent Imre Kórház lipidológusa.

Itthon a vitaminboltokban általában 100 mg-os kiszerelésben kapható niacin (egy dobozban általában 100 db van), azaz nem kifizetődő ebből biztosítani a nagy dózisokat. Sportoláshoz sem ajánlott 50-100 mg-nál többet fogyasztani.

A nikotinsavat előnyösnek találták az érelmeszesedés lassításában is. „Gyakran a szakmában is elfelejtik, hogy már egy 1975-ös vizsgálatban a gyógyszerek közül a niacin csökkentette a legjobban, 10 százalékkal a koleszterinszintet, de az infarktusok számát is” – mondja dr. Pados Gyula.

Egy későbbi vizsgálatban simvastatint szedő, magas koleszterinszintű szívbetegek kiegészítésként niacint is kaptak: az eredmények szerint csökkent náluk az infraktus és a stroke kockázata is.

Egy másik tanulmányban azt találták, hogy infarktuson átesett férfiaknál a gyógyszeres kezeléssel kombinált niacin csökkentette a második infarktus kialakulásának kockázatát.

Volt viszont olyan tanulmány is, ahol sztatinokkal szedették együtt a nikotinsavat, és nem találták kedvezőbbnek, mint amikor valaki csak a gyógyszert szedte.

Segít az Alzheimer-kór megelőzésében is

A kutatások a niacint más területeken is hasznosnak találták. Ízületi gyulladásban szenvedőknél például a rendszeres niacin hatására nőtt az érintett ízületek mobilitása, valamint a betegeknek kevesebb gyulladáscsökkentőre volt szükségük.

Nem nagy dózisú, de az ajánlásoknál több niacint fogyasztók körében alacsonyabbnak találták az Alzheimer-kór és a szürke hályog kockázatát is.

A niacint egyébként drogfogyasztók a pozitív vizeletteszt elfedésére használják.

Fogyasztás után átmenetileg erős bőrpírt okoz

Már 50 mg-os dózis felett jellemző, hogy a niacin az elfogyasztása után röviddel átmenetileg erős bőrpírt okoz, forróságérzet keletkezik az arcon, a mellkason, valamint bőrviszketés is felléphet. Ezek azonban ártalmatlan tünetek, rövid időn belül elmúlnak, valamint étellel fogyasztva mérsékeltebbek is. Ugyancsak csökkenti ezeket a tüneteket a niacin aszpirinnel együtt való fogyasztása.

Nagyon fontos azonban, hogy senki ne kezdjen el nagy dózisú nikotinsavat szedni az orvosával való konzultáció nélkül, ugyanis befolyásolhatja más gyógyszerek hatását, valamint a nagy dózis növeli a májkárosodás kockázatát is. Épp ezért májbetegeknek, illetve vesebetegeknek, gyomorfekélyben szenvedőknek nem ajánlott a niacin, valamint epehólyag-problémákkal küzdők és cukorbetegek (megemelheti a vércukorszintet) is csak szoros orvosi felügyelet mellett szedhetik.