SZÍVDERÍTŐ Mégis egészséges lehet a tejtermék és a vörös hús?

marhahús steak húskrumplival
Akár ragasztott, akár nem: nyami
Vágólapra másolva!
A legegészségesebbnek tartott étrendek egy széles körű, PURE elnevezésű vizsgálat következtetései alapján történő értékelése kissé átalakíthatja az egészséges étrendről eddig alkotott elképzeléseinket. Lehet, hogy az állati zsiradékok bizonyos mértékű fogyasztása nem is olyan ártalmas, mint eddig gondoltuk?
Vágólapra másolva!

A PURE tanulmány hét kulcsélelmiszer fogyasztását tartja egészségesnek: a gyümölcsökét, a zöldségekét, a diófélékét, a hüvelyesekét, a halakét, a tejtermékekét és a feldolgozatlan vörös húsét. A szakértők három különböző adatbázison is ellenőrizték azt a következtetésüket, hogy az az étrend, amely e hét élelmiszercsoport mindegyikét tartalmazza, a halálozás és a szív- és érrendszeri események alacsonyabb kockázatával áll összefüggésben.

Szavazzon!

Ön gyakran eszik vörös húst?

Dr. Andrew Mente, a kanadai McMaster University munkatársa szerint a gyümölcsökön és zöldségeken kívül is van „élet", vagyis hasznos táplálék, a tejtermékek és a feldolgozatlan vörös húsok pedig olyan tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket a zöldségekben és gyümölcsökben nem lehet megtalálni.

Ellentmond az eddigi ajánlásoknak

A tejtermékeknek és a vörös húsoknak az étrendbe való felvétele ellentmond a jelenlegi nyugati táplálkozási ajánlásoknak.

Dr. Mente szerint az ő kutatásai sem javasolják ezekből az élelmiszerekből nagyobb mennyiség fogyasztását: napi három adag tejtermék és másfél adag vörös hús éppen elegendő.

Vörös húsnak számít a sertés, a marha, a borjú, a bárány, a birka, a ló és a kecske húsa. Forrás: AFP/Sébastien Rabany

A kutató arra hivatkozik, hogy az eddigi ajánlások a magas jövedelmű országokból érkező adatokra alapoznak, míg az ő kutatása figyelembe veszi azoknak az országoknak az adatait is, ahol alultápláltság is előfordulhat, így nagy szükség van a tejtermékek és húsok tápanyagtartalmára. Épp ezért ezek az ajánlások jobban megfelelnek arra, hogy világszerte használják őket.

Dr. Mente és kollégái kutatásában az egyes ételcsoportok 1 és 5 közötti pontszámokat kaptak, amely a belőlük naponta elfogyasztott mennyiséget tükrözte ( 5 pontot kaptak az adott ételből legtöbbet fogyasztók, 1-et a legkevesebbet fogyasztók). Így az illető étrendjének PURE pontszáma az egyes ételcsoportokra kapott pontok összeadásával 7 és 35 között váltakozott, a 7 a legkevésbé egészséges, a 35 a legegészségesebb étrendet jelentette. A kutatók azt vizsgálták három korábbi tanulmány adatbázisán, hogy vajon milyen kapcsolatban áll az étrend pontszáma a halálozással, és a szív- és érrendszeri eseményekkel.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb pontszám összefügghet az alacsonyabb halálozási kockázattal, valamint a szív- és érrendszeri események kisebb rizikójával.

A pontszám a miokardiális infarktus, a stroke, illetve a szívbetegek és az egészséges résztvevők esetében is az elhalálozás alacsonyabb kockázatával függött össze,

Fontos pontok hiányoznak belőle

Más szakértők vitatták a kutatásnak az Európai Kardiológiai Társaság 2018-as kongresszusán bemutatott eredményeit, amelynek fő pontjait a kutatók már a tavalyi kongresszuson is ismertették. Dr. Alice Lichtenstein, az Egyesült Államok-beli Tufts University munkatársa szerint a vizsgálat jó kezdetnek tekinthető, de kissé leegyszerűsítő, és

hiányoznak belőle kritikus összetevők, például a zsíros és sovány hús, valamint a zsíros és zsírszegény tejtermékek, illetve a finomított és finomítatlan szénhidrátok megkülönböztetése.

Emiatt, illetve azért, mert a vizsgált társadalmi csoportok egy része nagyon eltér az Egyesült Államok társadalmától, nem biztos, hogy az eredmények az Egyesült Államokban is alkalmazhatóak lennének.

Forrás: Flickr

Dr. Mente szerint, bár a vizsgált populáció jó része valóban a közepes és alacsony jövedelmű országokból származik, a 138 000 emberből 20 ezer Kanadában, Svédországban és Lengyelországban él, így az eredmények a magas jövedelmű országokban is alkalmazhatóak. Ráadásul ezek az ajánlások nem térnek el döntően a jelenleg is érvényesektől, hiszen a zsiradék, a fehérje és a szánhidrát egyensúlyára törekednek. Az ajánlások nem tápanyagokról, hanem ételekről beszélnek, hiszen az étteremben sem grammra kimért tápanyagot, hanem ételt rendelünk.

Eltérő táplálkozási szokások

Dr. Eva Prescott, a Koppenhágai Egyetem munkatársa szerint bizonytalan, hogy az eredmények teljes körűen vizsgálták-e az étrendeket, ráadásul eredményei is ellentmondásosak a korábbi eredményekkel összevetve. A só és a transzzsírok fogyasztásával sem foglalkozik, holott az Európai Kardiológiai Társaság ezek fogyasztásának mérséklését is javasolja. A kutatónő szerint érdemes volna a PURE elvei alapján a nyugati étrendeket is elemezni, hiszen az egyes országok jellemző táplálkozási szokásai merőben eltérhetnek egymástól. A kongresszuson jelenlevő szakértők egyetértettek abban, hogy egyelőre nem javasolnák pácienseiknek az állati eredetű telített zsírok fogyasztását.

A leggyakoribb tévhitek a szív és érrendszeri betegségekrőlhttp://www.origo.hu/egeszseg/szivderito/20180803-a-leggyakoribb-tevhitek-a-sziv-es-errendszeri-betegsegekrol.htmlNapi plusz 100 kalóriányi bevitellel mennyit hízunk egy év alatt?http://www.origo.hu/egeszseg/szivderito/20180802-napi-plusz-100-kalorianyi-bevitellel-is-tobb-kilot-hizunk-egy-ev-alatt-a-tulsuly-elhizas-oka.htmlEzek miatt állhat a fogyás a diéta ellenére ishttp://www.origo.hu/egeszseg/szivderito/20180902-eredmenytelen-fogyokura-stagnalas-szemelyre-szabott-etrend-helyes-fogyokura-eletmodvaltas.htmlLéket kapott a szénhidrát-elmélet?http://www.origo.hu/egeszseg/szivderito/20180725-a-zsir-a-korabban-gondoltnal-nagyobb-mertekben-jarulhat-hozza-a-tulsuly-kialakulasahoz-jobban-hizlal.html