Fél évszázad után jöhet új teszt az újszülötteknek

2010.12.05. 13:02

A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8 százalék körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek. Az idő előtti születések az egész világon problémát jelentenek, hiszen a koraszülés kockázata szinte egyáltalán nem, a babákat fenyegető életveszélyes komplikációk pedig csak korlátozott pontossággal jósolhatóak meg előre. Ezért jelentene komoly előrelépést az a módszer, amely leválthatná a koraszülöttek állapotfelmérésére fél évszázada alkalmazott tesztet, csökkentve ezzel a súlyos szövődmények kockázatát.

A szülés körüli halálozások jelentős részét a veleszületett fejlődési rendellenességek és a koraszülések teszik ki. A magzati rendellenességek kimutatására precíz szűrővizsgálatok állnak rendelkezésre, olyan teszt azonban jelenleg nem létezik, amellyel megállapítható lenne, hogy melyik kismamát fenyegeti koraszülés. Az előfordulási gyakoriság visszaszorításában - a szülész szakma minden erőfeszítése ellenére - az elmúlt 50 évben nem sikerült átütő eredményt elérni, így továbbra is népbetegség jellegű problémáról van szó.

"A koraszülések jelentős hányada a többes terhességekből származik, a lombikprogramokban ezért ma már jobban odafigyelnek arra, hogy hány embriót ültetnek be a méhbe - ez az egyik lehetőség a koraszülések számának csökkentésére. A jelenség mögött meghúzódó egyéb okok - a rossz életkörülmények, az elégtelen táplálkozás és a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya - ennél sajnos sokkal nehezebben kezelhető. Itt már nemcsak orvosi, hanem társadalmi és gazdasági problémáról van szó" - mondta az [origo]-nak dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum szakmai vezetője. Ismert például, hogy a Magyarország északkeleti területén élő cigány lakosság körében az országos átlagnál jelentősen gyakoribb a koraszülések aránya.

Ha tehát előrelépést szeretnénk elérni a perinatális halálozások visszaszorításában - a perinatális időszak a születés körüli időt jelenti - akkor elsősorban a hazai egészségügyi ellátást kellene fejleszteni, emellett emelni a lakosság átlagos életszínvonalát. Így talán utolérhetnénk a fejlett Európai Uniós országokat.

Fél évszázada ugyanazt a módszert használják

Addig is, amíg ez nem következik be, minden olyan új kutatás komoly előrelépést jelent, amely segít előrejelezni a várható koraszüléseket, illetve megbecsülhetővé teszi, hogy melyik baba kerülhet életveszélyes állapotba. A koraszülöttek - azok a gyermekek, akik a 37. hétnél korábban jönnek világra - magasabb eséllyel válnak a csecsemőkori halálozás áldozataivá, emellett nagyobb valószínűséggel fognak a későbbiekben fogyatékossággal élni. A legmagasabb kockázatnak a 34. terhességi hét előtt születettek vannak kitéve, elsősorban a tüdő éretlensége miatt.

Hogyan láthatnák a szülők és az orvosok is egyaránt előre, hogy a baba súlyos szövődményeknek vagy csak alacsony kockázatú, gyorsan lezajló betegségeknek van kitéve? Hazánkban és világszerte jelenleg az úgynevezett Apgar-tesztet használják erre a célra. A módszert Virginia Apgar amerikai aneszteziológus doktornő dolgozta ki még 1952-ben, a csecsemők születéskor észlelhető állapotának jellemzésére. A vizsgálat célja, hogy meghatározza azt az aktuális állapotot, amely alapján el lehet dönteni, hogy egy újszülött milyen ellátást igényel a születése után.

Forrás: http://www.bc.edu/
A koraszülöttek számára az az optimális, ha olyan intézetben születnek meg, ahol intenzív koraszülöttosztály (perinatális intenzív centrum) is van

Az Apgar-teszt egyszerű és több mint ötven éve használják, néha azonban olyan koraszülötteknek is viszonylag jó pontszámot ad, akiknél később súlyos egészségügyi komplikációk alakulnak ki. Az alacsony vagy magas kockázati csoportba történő besorolás az újszülöttgyógyászat egyik legnagyobb kihívása, ezért érdemel figyelmet a Stanford Egyetem kutatóinak legújabb fejlesztése, amelyet a kockázatbecslési pontosság javítása érdekében dolgoztak ki.

A Science orvostudományi kutatásokat bemutató szaklapjában közölt új tanulmány szerint a közeljövőben nagyon rövid idő alatt, a szervezet életfolyamataiba történő bármiféle komolyabb beavatkozás nélkül el lehet majd végezni a kockázati előrejelzést.

Mindössze háromórányi adatgyűjtésre van szükség

A jövőben jó eséllyel valódi áttörést hozó módszer nem más, mint a "PhysiScore" elnevezésű számítógépes program: a betegségek várható súlyosságának előrejelzése háromórányi adatgyűjtést igényel, ami aztán azonnal kiértékelhető. A pontrendszer tulajdonképpen az Apgar-teszt sokkal megbízhatóbb, elektronikus változatának tekinthető - az értékelésnél figyelembe veszik a születési kort és súlyt, a szív- és légzésritmust, valamint a vér oxigéntelítettségét. Ezeket az adatokat egyébként is rutinszerűen mérik minden intenzív koraszülöttosztályon.

Az összetett adatsorok miatt igen kifinomult számításokat igénylő új eljárás a magzati szívhang-monitorozáshoz (kardiotokográfia; CTG) hasonlítható. Már ez a vizsgálóeljárás is alaposan megváltoztatta a szülések korábbi menetét, most azonban nemcsak egy élettani változót (a szívritmust) követnek nyomon, hanem egyszerre több fiziológiai értéket is figyelembe vesznek. Így egyetlen tűszúrás nélkül olyan kockázatbecslő valószínűségekhez lehet jutni, amelyhez semmi másra nincsen szükség, mint a már amúgy is meglévő adatokra - írja a Stanford Egyetem sajtóközleménye.

A koraszülöttekben - éretlenségük következtében - többféle jellegzetes betegség fejlődhet ki az élet első napjaiban és heteiben. Ezek közé tartoznak a tüdőt érintő szövődmények és a különféle bélfertőzések. Jelenleg komoly problémát jelent, hogy bár az említett komplikációk később akár az újszülött halálát is okozhatják, ezek sokszor napokig vagy akár hetekig sem kerülnek felismerésre.

EU és Magyarország: miért gyakoribb hazánkban a koraszülés?

Hazánkban az újszülöttek körülbelül 8-10%-a idő előtt jön a világra, míg ugyanez az arány a fejlettebb EU-s országokban mindössze 5% körüli. A hazai számok gyakorlatilag évek óta nem változnak, csak kisebb ingadozást mutatnak.

"A koraszülés gyakoriságát sok tényező befolyásolja, többek között a társadalmi, gazdasági és higiénés körülmények, az iskolázottság állapota, a táplálkozási szokások, a környezetkárosítás állapota, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. A koraszülés ismert kockázati tényezője például az elhízottság és az alultápláltság, a terhesgondozáson való részvétel hiánya, a szexuális szokások jellege, továbbá a stresszterheltség" - mondta az [origo]-nak dr. Nobilis András, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika perinatológiai centrumának vezetője.

"A fejlett országokban mindenhol érvényesül az a tendencia, hogy a nők későbbi életkorban vállalnak terhességet, mint korábban. Hazánkban 2008-ban a szülések 11-12%-a a 35. életév után következett be. Írországban, Németországban és Hollandiában ez az érték 20% felett van, de Szlovákiában csak 7,5%. Idősebb életkorban, különösen 35 év felett fokozatosan nő a terhességi szövődmények aránya" - mondta dr. Pajor Attila, a klinika igazgatója.

A fejlett világban ezen kívül egyre több a meddő pár. "Egy dán kutatócsoport szerint a spontán szülések között 5,4%-os a koraszülés. Azokban az esetekben, amelyekben csak a meddőség gyógyszeres kezelése után jött létre terhesség, a koraszülés aránya már 6,2%-os, a mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhességeknél pedig 7,8%" - mondta Pajor.

A meddő párok növekedése és az idősebb korban történő gyermekvállalás hazánkban is ugyanúgy érvényesül, mint az EU fejlettebb országaiban. Az általános életszínvonal és az egészségügyi ellátás (például a terhesgondozás) színvonalában azonban szembetűnő különbségek mutatkoznak - ez az, ami a koraszülések eltérő gyakoriságában is egyértelműen megmutatkozik.




Nincs két egyforma koraszülött

A kutatás során 138 újszülöttnél mérték fel a lehetséges szövődmények várható súlyosságát. A koraszülött babák mindegyike a 34. terhességi héten vagy ennél korábban született, súlyuk pedig kevesebb volt, mint 2000 gramm. Veleszületett rendellenességek egyik babánál sem fordultak elő, de mindenhol jelen volt valamilyen szövődmény. Ezek a viszonylag kisebb problémáktól (például enyhe légzési distressz, amelynek során az újszülött tüdejében nem tudnak nyitva maradni a léghólyagocskák) a több szervet is érintő, hosszú lefolyással jellemezhető zavarokig terjedtek.

A PhysiScore kiemelkedően pontosnak bizonyult az életveszélyes szövődményekkel járó kórképek összesített kockázatának előrejelzésében, méghozzá anélkül, hogy bármilyen egyéb labortesztet külön el kellett volna végezni. A rendszer 91 és 98% közötti pontossággal mutatta meg annak valószínűségét, hogy mekkora eséllyel lép fel egy-egy babánál súlyos szövődmény. A jelenleg általánosan alkalmazott Apgar-teszt ezzel szemben csak 69 és 74% közötti pontossággal jósolta meg ugyanezeket a komplikációkat.

Forrás: Bill Dwyer
A Stanford Egyetem kutatói annak lehetőségeit vizsgálják, hogy miként lehetne a PhysiScore rendszerét a koraszülöttek ágya mellett található monitorokon is alkalmazni

"Az Apgar-teszt sokszor erősen szubjektív eredmény a koraszülött állapotára vonatkozóan, így örvendetes lenne, ha rendelkezésünkre állna egy ennél megbízhatóbb módszer. A közelítő megbízhatóságú értékelést ebben az esetben leválthatnánk valami olyanra, ahol a minimálisra csökkenne a téves kockázatbecslések valószínűsége" - mondta Gasztonyi.

Anna Penn, a Lucile Packard Gyermekkórház újszülöttgyógyásza elmondta, hogy a PhysiScore-nak köszönhetően a jövőben két 25. terhességi héten, 700 grammal született babánál háromórányi mérést követően azonnal tudni fogják, hogy mindkét koraszülött egymástól igen eltérő egyéni kockázattal jellemezhető. "Ez tényleg egy olyan eszköz, amilyen korábban még soha nem létezett, egyben egy újabb lépés a valódi, személyre szabott gyógyászat felé" - mondta Penn.

A terhesgondozás megújítása is a megelőzés része

"A koraszülés vonatkozásában ma két feladatot kell egyszerre megoldani. Egyfelől, a már világra jött kissúlyú újszülöttek ápolásához és gyógyításához biztosítani kell az emberi erőforrást és a technika adta lehetőséget. Hazánkban jelenleg sincs megfelelő számú újszülöttgyógyász és koraszülött intenzív osztályon dolgozó szakképzett ápolónő. A budapesti régióban az elmúlt öt évben nem biztosították a koraszülés ellátásához szükséges műszerparkot, amely közben amortizálódott. Másfelől, a koraszülés megelőzése szívós szervezési munkát igényel. El kell terjeszteni a prekoncepcionális gondozást, ami azt jelenti, hogy a tervezett fogamzás előtt mérjük fel a terhesség szövődményeinek kockázatát, és adott esetekben történjen kezelés. A megelőzés része a terhesgondozás megújítása is, aminek korszerűsíteni kellene az anyagi és humán erőforrás-feltételeit. A védőnői hálózat kompetenciáját szintén tanácsos lenne megnövelni" - mondta az [origo]-nak prof. dr. Pajor Attila, a Semmelweis Egyetem II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

"A koraszülött-ellátás fejlesztése évek óta napirenden levő probléma. A 2009 májusában megfogalmazott irányelvek egy hosszabb előkészítő folyamat eredményeként jutottak el addig, hogy ki lehetett jelölni az irányt, amire az Európai Unió körülbelül 4 milliárd forint értékben biztosított forrást. Ennek a pályázatnak az anyaga 2009 nyarára elkészült, azonban elakadt az ágazati egyeztetések útvesztőjében, így nem került kiírásra. A kormányváltást követően ismét kiírtak egy pályázatot, amelyben súlyozottan jelenik meg a koraszülötteket ellátó intenzív osztályok gépparkjának fejlesztése. Elsősorban a lélegeztetőgépek, monitorok, inkubátorok, és infúziós pumpák cseréjét kell végrehajtani, mert ezen eszközök számos helyen tíz évnél öregebbek, és karbantartásuk egyre nehezebb. Az EU pályázati logikája szerint ezt a pénzt természetesen az elmaradt térségekben lehet szétosztani. A főváros és Pest megye így ebből a pályázatból egyelőre kimarad, annak ellenére, hogy a koraszülöttek egyharmadát ezekben a centrumokban látják el" - mondta dr. Nobilis András, a klinika perinatológiai centrumának vezetője.





* * *


A családtervezéstől a baba megszületéséig

A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője vezeti végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok hamis tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon.

Aki viszont végigolvassa a könyvet, nem marad tanácstalan a babavárás alatti történésekkel kapcsolatban. A szuleteskonyv.hu honlapon további információk és néhány könyvfejezet is olvasható, és ugyanitt meg is rendelhető a könyv.

(Hirdetés)



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK