Kiderült, milyen folyamat indítja be a koraszülést

2010.12.05. 11:49

A koraszülés megelőzésére jelenleg csak igen korlátozottan érhetőek el hatékony gyógyszerek. Mindez részben annak a következménye, hogy egészen mostanáig ismeretlenek voltak azok a molekuláris folyamatok, amelyek a szülés idő előtti megindulása mögött állnak. Egy új kutatásnak sikerült ezt feltárnia, és ezek alapján remélik, hogy a koraszülés megelőzésére is új módszereket lehet majd kidolgozni.

A szülés körüli halálozások jelentős részét a veleszületett fejlődési rendellenességek és a koraszülések teszik ki. A magzati rendellenességek kimutatására precíz szűrővizsgálatok állnak rendelkezésre, olyan teszt azonban jelenleg nem létezik, amellyel megállapítható lenne, hogy melyik kismamát fenyegeti koraszülés. Az előfordulási gyakoriság visszaszorításában - a szülész szakma minden erőfeszítése ellenére - az elmúlt ötven évben nem sikerült átütő eredményt elérni, így továbbra is népbetegség jellegű problémáról van szó. A koraszülések aránya hazánkban évek óta stabilan 8 százalék körül mozog, ami nagyjából a duplája a fejlettebb európai országokban regisztrált értékeknek.

Egy új alapkutatás eredményei talán megoldást jelenthetnek erre a problémára. A Texas Egyetem kutatócsoportja olyan molekuláris folyamatokat vizsgált, amelyről eddig senki sem gondolta, hogy bármi szerepe lehetne a szülés túl korai megindulásában. A kutatást egereken és emberi sejttenyészeteken is elvégezték, és bár ebben az esetben jelentős különbségek vannak az egerek és az emberek élettani folyamataiban, a molekuláris szabályozás mégis egyformának tűnik.

Apró RNS-molekulák indítják meg idő előtt a szülést

Carole Mendelson biokémikus és kollégái először egerek méhfalából vett szövetmintákban elemezték a génkifejeződés mintázatait. Kiderült, hogy igen összetett kölcsönhatások zajlanak két gén, illetve a mikroRNS-ként ismert apró, egyszálú nukleinsav-molekulák között. A vizsgálatokból kiderült, hogy a szülés megindulásának idejét egy bonyolult, kétszeres negatív visszacsatoláson alapuló molekuláris szabályozó mechanizmus befolyásolja.

Két olyan génről van szó (ZEB1 és ZEB2), amelyek a progeszteron nevű hormonra érzékenyek. A progeszteron alapvető szerepet tölt be a szülés megindításában, mind az egereknél, mind az embereknél. Fontos különbség azonban, hogy az egerek esetében a hormonszint csökkenése indítja meg a szülést, míg a szülő nőkben elsőként nem a hormonszint változik meg, hanem a hormonreceptorok érzékenysége csökken. Ennek következtében azonban végül ugyanúgy lecsökken a vérben keringő progeszteron szintje, majd megindulnak a méhösszehúzódások.

Az egerek méhfalában vett mintákban azt tapasztalták a kutatók, hogy a progeszteronszint csökkenését követően - vagyis a szülés megindulása előtt - csökken a ZEB1 gén aktivitása, vagyis kevesebb fehérje íródik át a génről. Ennek hatására fokozódik a már említett mikro-RNS molekulák egyik típusának, az miR-200 molekuláknak a termelődése. Ez visszahat a ZEB1 és a ZEB2 gének aktivitására, csökkentve az aktivitásukat, aminek következtében még több mikro-RNS kezd termelődni - ez az egyik negatív visszacsatolási kör.

A ZEB1 és a ZEB2 által termelt fehérjékről emellett az is kiderült, hogy képesek elnyomni két olyan gén működését, amelyek a méhösszehúzódások megindításáért felelős fehérjéket termelnek. Ezek közé tartozik az oxitocin nevű hormon receptora és a connexin-43 nevű fehérje. Ha csökken a ZEB1 és a ZEB2 szintje, az emiatt egy másik hatással is jár: megnő az oxitocinreceptort és a connexin-43-at kódoló gének aktivitása, és megindul a szülés. Ez a másik negatív visszacsatolási kör.

A koraszülés-kutatás "szent grálja"

A kutatók ellenőrizték, hogy mindez az emberekre is érvényes-e. Ehhez a méhfalból vett sejteket tenyésztettek, majd ezekben is megvizsgálták a génkifejeződési mintázatokat. Kiderült, hogy hasonlóan működik a szabályzás, ami talán annak köszönhető, hogy a vizsgált mikro-RNS család nem mutat jelentős különbségeket az egérben és az emberben. Mendelson és munkatársai egy harmadik vizsgálatot is elvégeztek, méghozzá olyan egerekben, amelyeknél mesterséges úton indították meg a koraszülést. A génkifejeződési mintázatok megegyeztek azzal, amit az előző két esetben tapasztaltak, így feltételezhető, hogy a koraszülés során valóban ezek a folyamatok zajlanak le.

"Eddig senki nem gondolt rá, hogy épp ezek a visszacsatolási körök a fontosak a koraszülésben. A kutatók nem figyeltek erre, mert valami sokkal nyilvánvalóbb dolgot kerestek - nem tűnt valószínűnek, hogy épp itt van a kulcs" - mondta Mendelson. A kutató reméli, hogy a jövőben új szereket lehet majd kifejleszteni a koraszülés hatékony megelőzésére: ilyenből jelenleg nem sok van, így szerinte egy általánosan alkalmazható gyógyszer kidolgozása akár a koraszülés-kutatás "szent gráljának" is nevezhető.

A koraszülésről és a túlhordásról itt olvashat bővebb információkat: Az anya és a magzat felkészülése a szülésre.

* * *

A családtervezéstől a baba megszületéséig

A Születéskönyvben dr. Gasztonyi Zoltán, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Családtervezési és Nőgyógyászati Osztályának szakmai vezetője vezeti végig az olvasót a családtervezéstől egészen a születésig. A könyv azért készült el, mert a kismamák közül sokan túlzott aggodalommal tekintenek a babavárás időszakára. Bár az interneten ma már elvileg minden információ megtalálható, mégis sok hamis tévhit és félinformáció kering a különféle fórumokon és netes oldalakon.

Aki viszont végigolvassa a könyvet, nem marad tanácstalan a babavárás alatti történésekkel kapcsolatban. A szuleteskonyv.hu honlapon további információk és néhány könyvfejezet is olvasható, és ugyanitt meg is rendelhető a könyv.

(Hirdetés)



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK