A várandós nőknek érdemes odafigyelni a testük hűtésére, ha magasabbra kúszik a hőmérők higanyszála. Ezzel csökkenthető a koraszülés kockázata.

Köztudott, hogy a kismamák többsége nehezen viseli, megterhelőnek érzi a hőséget. A Queenslandi Technológiai Egyetem Egészségügyi és Orvosbiológiai Innovációs Intézetének kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a meleg nemcsak a várandósok közérzetére hat negatívan, hanem veszélyt jelenthet születendő kisbabájukra is. A kutatók vizsgálata szerint a hőség, az anya izzadása és dehidratáltsága ugyanis növeli a halvaszülés és a koraszülés kockázatát.

A 2005 és 2009 között végzett vizsgálat során 101,870 szülésből 653 (0,6%) halvaszületést regisztráltak. A szakemberek arra szerettek volna rájönni, milyen külső tényezők állhatnak ezek mögött az esetek mögött, ezért a megfigyelt kismamák környezetében rendszeresen mérték a levegő páratartalmát, a légszennyezettséget, illetve a heti átlaghőmérsékletet. Ez volt az első kutatás, mely a halvaszületés és a hőmérséklet között feltételezett összefüggést vizsgálta.

A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy amikor magasabb volt a hőmérséklet, akkor nőtt a halvaszületések száma, és ez leginkább a 28. hetet még el nem érő terhességeket érintette. Becsléseik szerint míg 15 Celsius-fokos heti átlaghőmérséklet esetén 100 000 szülésre 353 halvaszülés jut, addig 23 Celsius-fokos átlaghőmérséklet esetén 610.

További eredményük, hogy a magasabb átlaghőmérséklet emeli a koraszülés kockázatát. Minél magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála, annál több baba született idő előtt. Megfigyeléseik szerint azonban az, hogy az átlaghőmérséklet 23 Celsius-fok volt, vagy annál melegebb, lényegében nem jelentett különbséget. Ennek az lehet az oka, hogy az igazán forró napokon a kismamák sokkal jobban odafigyelnek szervezetük hűtésére.

Magyarországon a napi átlaghőmérséklet csak a legnagyobb kánikula idején, jellemzően augusztusban haladja meg a 23 Celsius-fokot. Ebben az időszakban is elkerülhető a túlhevülés, ha a kismamák 10 és 16 óra között nem mennek a napra, bőségesen fogyasztanak folyadékot, friss gyümölcsöt és zöldséget, és nem végeznek megerőltető mozgást, sporttevékenységet.

A hideg hónapokban pedig érdemes ügyelni a fűtés megfelelő beállítására - az ideális szobahőmérséklet nappalra legfeljebb 22-23 Celsius-fok, éjszakára 19-20 Celsius-fok -, és mindenképpen kerülni kell a szauna használatát. És bármilyen jól is esne egy forró fürdő a csípős januári hidegben, a sétából, teendők intézéséből hazatérő kismamának inkább egy meleg takaró, vagy egy bélelt papucs lehet a jó megoldás, hogy kicsit megmelegedjen.