Az anya hangjai segítik a koraszülötteket

Vágólapra másolva!
Egy amerikai vizsgálat szerint jó hatással van a koraszülöttek szívműködésére, ha felvételről lejátsszák nekik édesanyjuk szív- és beszédhangját. Az eredmények előrelépést jelenthetnek a koraszülöttek keringési problémáinak rövidtávú kezelésében.
Vágólapra másolva!

A koraszülötteknek, attól függően, hogy hány hónapra jönnek világra, több szervrendszere is fejletlen lehet, ezért születésük után hetekig speciális törődésre van szükségük. A koraszülött osztályokon szabályozzák a babákat körülvevő páratartalmat és hőmérsékletet, folyamatosan ellenőrzik szívműködésüket és gondoskodnak a folyamatos oxigén-, folyadék- és tápanyagellátásról. Mindezek azonban - ha biztosítják is a kicsi legfőbb igényeit - mesterséges körülmények, így bizonyos dolgokat nem tudnak pótolni: például az anya szívverésének hangját.

A magzat a 15. héttől kezd hallani hangokat. Hallja az anya szívverését, beszédhangját, a gyomra korgását, sőt, a külvilágból is észlel hangokat. Ha egy baba a kelleténél korábban születik, akkor nemcsak az anyaméh biztonságát veszti el, hanem az őt ott körülvevő hangokat is. A bostoni Harvard Egyetemhez tartozó Brigham Női Kórház Újszülöttkutató Laboratóriumának kutatói arra voltak kíváncsiak, van-e ennek jelentősége a baba egészsége szempontjából.

A koraszülötteknél fejletlenségük miatt gyakori a tüdő- és szívprobléma. Sok esetben tapasztalható 20 másodpercnél hosszabb légzésszünet (apnoe) és időszakosan lelassuló szívverés (bradycardia). A kutatók azt szerették volna kideríteni, hogy az anya szívveréséről és beszédhangjáról készített felvétel hallgatása javítja-e a babák keringését.

A Journal of Maternal-Fetal and Neonatal Medicine című szaklapban közölt vizsgálat során Amir Lahav és kollégái 14 extrém korán (a terhesség 26. és 32. hete közt) született babát figyeltek meg. A kisbabáknak naponta négyszer játszották be saját anyjuk szívverésének és beszédének hangját egy erre a célra kifejlesztett speciális mikro- audiorendszer segítségével.

A kutatók megfigyelései szerint azalatt az idő alatt, amíg a koraszülött babáknak rendszeresen lejátszották a felvételeket, jóval kisebb gyakorisággal fordult elő náluk szívműködési rendellenesség, mint amikor csak a kórházi zörejeket hallották. Azoknál a babáknál, akik a terhesség 33. hetében vagy az után születtek, az eredmény szignifikáns volt.

A kutatók azt is kimutatták, hogy van egy bizonyos időszak, amikor a csecsemő hallásának fejlettsége a legkedvezőbb a módszer alkalmazására. Ennek pontos meghatározására azonban további, nagyobb mintaszámú vizsgálatokra van szükség.