Új elmélet a női mell iránti vonzalomra

2012.10.18. 07:02

Egy amerikai idegtudós új elmélettel állt elő azzal kapcsolatban, miért vált ki akkora hatást a férfiakból a női mell.

A mellek iránti vonzalom, illetve e vonzalom hátterében működő idegi hálózat eredetileg azért fejlődött ki, hogy erősítse az anya-gyerek kapcsolatot a szoptatás ideje alatt, de az embernél később egy újabb funkciója is lett: a párkapcsolat erősítését is szolgálja - állítja Larry Young, az Emory Egyetem pszichiátriaprofesszora. Ennek eredménye, hogy a férfiak éppúgy szeretik a női mellet, mint a csecsemők.

Szoptatás alatt a mellbimbó ingerlése oxitocinfelszabadulást vált ki az agyban, ami segíti azt, hogy az anya figyelme és gondoskodása a baba felé forduljon. Ám az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy ez a hálózat nem kizárólag a kisbabák javát szolgálja.

Több vizsgálatban kimutatták, hogy a mellbimbó ingerlése a nők nagy többségénél szexuális izgalmat vált ki, és ugyanazokat az agyterületeket aktiválja, mint a hüvely és a csikló ingerlése. Young rámutat, hogy ha egy szexuális partner érinti meg egy nő mellét, az éppúgy oxitocinfelszabadulást vált ki, mint a baba szoptatása. Ám ebben az esetben az oxitocin a nő figyelmét a partnerére irányítja, az iránta való kötődését erősíti. Más szóval a férfiak vonzóbbá tehetik saját magukat, és erősíthetik a párkapcsolati kötődést, ha a szexuális együttlét során ingerlik a nők mellét, és az evolúció során a férfiakban megerősödött az a késztetés, hogy ezt megtegyék - írja a komplex társas viselkedések neurológiai alapjaival foglalkozó pszichiáter The Chemistry Between Us - Love, Sex, and the Science of Attraction (A köztünk lévő kémia - Szerelem, szex és a vonzódás tudományos háttere) című könyvében.

Forrás: AFP/Alain Jocard

Mi a helyzet az állatvilággal?

A mellek iránti vonzódás kialakulása Young szerint a pubertás során minden heteroszexuális férfiban lezajlik. Felmerül a kérdés, hogy ez a tulajdonság - akárcsak a női mell pubertás alatti megnagyobbodása - miért csak az emberekben alakult ki, és más emlősökben miért nem.

Young szerint ez azért van, mert a párkapcsolatban élő emberek jelentős hányada monogám - bár ez kultúránként nagy eltéréseket mutat -, ami az emlősök 97 százalékára nem igaz. Továbbá szerepet játszhat ebben az is, hogy a felegyenesedéssel és két lábon járással együtt az embernél lehetővé vált, hogy a partnerek egymással szemben helyezkedjenek el közösülés közben, ami megkönnyíti a mellbimbó ingerlését.

A kritikusok szerint az elmélet gyenge pontja, hogy nem veszi figyelembe a mellek iránti vonzódás terén megfigyelhető nagy egyéni és kulturális különbségeket. Egyes afrikai törzseknél például a nők nem takarják el a mellüket, és a törzs férfi tagjait nem hozza lázba a látvány. Young szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ezekben a kultúrákban a mellek ingerlése nem tartozik a szexuális együttléthez, bár elismeri, hogy ezzel kapcsolatban kevés antropológiai kutatást végeztek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK