Mennyi vas kell egy kismamának?

2013.02.04. 10:11

Minden harmadik várandós nő vashiányos vérszegénységben szenved, pedig az alacsony vasszint károsan hat a magzat fejlődésére, befolyásolja a születését, és kihat az anya terhesség alatti és utáni kedélyállapotára is. Mennyi vasra van szüksége egy nőnek, és miből érdemes fedeznie?

Az ENSZ becslése szerint világszerte a nem várandós nők 47, a várandósoknak pedig 60 százaléka szenved vashiányos vérszegénységtől. A fejlett országokban ez az arány valamivel kedvezőbb: minden ötödik nem várandós nő szenved vashiánytól, a kismamák közül pedig minden harmadik.

A vérszegénység (anémia) azt jelenti, hogy a vérben túlságosan kevés a légzési gázokat szállító vörös vérfesték, a hemoglobin. Ennek leggyakoribb oka, hogy a szervezetben nem áll rendelkezésre elegendő vas, amely nélkülözhetetlen alkotóeleme a hemoglobinnak. Az oxigén minden szervünkhöz, izmunkhoz való eljuttatásán túl a vasnak szerepe van a stresszkezelésben is, és a betegségekkel szembeni ellenálóképességet is befolyásolja.

A vérszegénység jellemző tünete a sápadtság, a nyálkahártyák és a körömágy kifehéredése. Az oxigénellátás romlása légszomjhoz, gyengeséghez, fáradékonysághoz, szédüléshez, rossz közérzethez és koncentrációs zavarokhoz vezet. Vashiány miatt fokozódhat a hajhullás, valamint a köröm is töredezetté, homorúvá válhat.

Kevesen tudják, hogy a szájüreget és a száj környékét érintő kellemetlen tünetek, mint az afta, a szájzug-gyulladás vagy a nyelv gyulladása is lehet vashiány következménye.

A megfelelő vasellátottság különösen fontos várandósság alatt: a vashiány növeli a koraszülés, illetve a kis súlyú újszülött világrahozatalának kockázatát, továbbá a vérszegény kismamáknál nagyobb eséllyel vesztenek nagy mennyiségű vért a szülés során. A terhesség alatti megfelelő vasszint segít a gyengeség, fáradtság, ingerlékenység megelőzésében is. Egyes tanulmányok szerint a szülés utáni depresszió kockázata is nagyobb a vashiányos kismamák esetében. A terhesség alatti vashiány kihat a gyermek születés utáni agyfejlődésére is.

Mennyi vasra van szükségünk?

Az OÉTI ajánlása szerint a felnőttek napi vasszükséglete 14 mg (mivel a vas raktározódik, természetesen lehet egyik nap többet, másik nap ennél kevesbbet fogyasztani). Optimális esetben a csecsemő az anyatejen keresztül elegendő vashoz jut. Gyerekek esetében életkortól függően 7-15 mg vas ajánlott, a csecsemőkori és a serdülőkori hirtelen növekedés idején nagyobb a vasszükséglet.

Várandósság alatt, hogy az anya, a méhlepény és a magzat is elegendő oxigénhez jusson, a vasszükséglet jelentősen megemelkedik. Az egészséges emberben keringő vér volumene körülbelül 5 liter, ez a terhesség alatt átlagosan 50 százalékkal nő. Ugyancsak nő a vasszükséglet szoptatás idején. A terhesség 4. hónapjától napi 30 mg vas szedése ajánlott.

Miben mennyi vas található?

A vasbevitelt a legegyszerűbb módon vasban gazdag táplálékok fogyasztásával lehet biztosítani, de fontos tudni, hogy a már kialakult vashiány kezelésére ez nem elegendő. A vasban gazdag ételek közé  tartoznak többek között a sovány húsok, a lazac, a tonhal, a hüvelyesek, az olajos magvak (különösen a mandula és a paradió), az aszalt gyümölcsök (elsősorban a füge és a sárgabarck), egyes sötétzöld színű zöldségek (brokkoli, spenót,  kel), a cékla vagy a tojásárgája. Vasban gazdagok a belsőségek, különösen a máj, de ez utóbbi magas A-vitamin-tartalma miatt nem ajánlott a terhesség alatt.

Az állati eredetű vasat (az úgynevezett hem vasat) a szervezet hatékonyabban képes felhasználni, mint a növényi eredetűt. Ha azonban például a spenótot csirkehússal, hallal fogyasztjuk, a növényi vas felszívódási hatásfoka is többszörösére emelkedik.

A vas hasznosulását segíti a C-vitamin (aszkorbinsav) a folsav, a fruktóz, valamint a savas közeg is, ezért a vaskészítményeket érdemes például narancslé kíséretében, a zöldsalátákat pedig citromlével meglocsolva fogyasztani.

A felszívódást gátolják viszont a magas réz-, cink-, mangán-, fitát- és oxaláttartalmú ételek. A hüvelyesekben például hiába sok a vas, a bennük lévő fitátok miatt csak a vastartalom töredéke tud hasznosulni. A spenót vagy a sóska vastartalmának felszívódását a bennük található oxalátsavak gátolják. A polifenolok, amelyek többek között a teákban találhatók, szintén gátolják a vas felszívódását.

Élelmiszer

Vastartalom (mg/100 g)

Máj

9-12

Sovány marhahús

3,4

Sovány disznóhús

1-2

Csirkehús

2

Kagyló

7,7

Osztriga

6

Tojás

1-2

 Teljes kiőrlésű kenyér

3

Spenót

3,4

Lencse

2,4

Cékla

1

Aszalt sárgabarack

4,1

Aszalt füge

4,2

Mazsola

1

Mandula

4,2

Paradió

2,8



KAPCSOLÓDÓ CIKK