A tudósok is rájöttek, miért jó a babahordozás

babahordozó
Vágólapra másolva!
A baba és a szülő közti kommunikációval kapcsolatban még nagyon sok kérdést nem válaszolt meg a tudomány. A legújabb kutatások arra keresik a választ, miért nyugtatja meg a síró csecsemőt az évezredek óta alkalmazott, és a fejlett világban néhány évtizede újrafelfedezett módszer, a hordozás.
Vágólapra másolva!

A baba testközelben való hordozása - hordozókendőben vagy más textil hordozóeszközben -, azon túl, hogy tehermentesíti a szülő karját, számos előnnyel járhat a baba számára is. Megfigyelések szerint a hordozás erősíti a kötődést az anya (vagy az apa) és a csecsemő között, és ezzel összefüggésben csökkenti a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát.

Ha az anya rendszeresen hordozza a babát, az segítheti az igény szerinti szoptatást, és egyesek szerint kedvezően hat a baba szociális fejlődésére is. Csökkentheti továbbá az úgynevezett lapos- vagy ferdefejűség (plagiocephalia) kockázatát is - ez a koponyadeformáció akkor alakulhat ki, ha a csecsemő sok időt tölt háton fekve vagy pihenőszékben, autósülésben ülve.

Ám a szülők számára talán legvonzóbb előny, hogy a hordozott csecsemők általában kevesebbet sírnak és nyugodtabbak, mint nem hordozott kortársaik. Ezt a megfigyelést erősítette meg - némi tudományos magyarázattal is szolgálva - a Current Biology 2013 májusi számában megjelent cikk, amelyben a babahordozással kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket foglalták össze.

Forrás: MTI/Mohai Balázs

Jobb, mint egy helyben

Japán kutatók az anya viselkedését és a csecsemő válaszait elektrokardiogrammal és audio/video monitorokkal vizsgálva kimutatták, hogy a hordozás - vagyis a babával való helyváltoztatás - előnyösebb, mint ha csupán megölelik, kézben tartják a babát: hordozás közben a csecsemők kevesebb akaratlagos mozgást végeznek, kevesebbet sírnak, és alacsonyabb a pulzusuk, mint amikor csak egy helyben tartják kézben őket. A hordozás megnyugtatja a csecsemőt, teste ellazul, és kevesebb hangot ad ki, ami fokozza a nyugtató hatást.

A hordozott utód megnyugszik

Az utód hordozása korántsem csak az ember szokása. Más emlősöknél, például a kutya- és macskaféléknél, a rágcsálóknál és a fülesmakiknál a szülő a szájában tartva szállítja a kölyköket, akik ilyenkor mozdulatlanná válnak és legtöbbször el is csendesednek.
Állatkísérletek alapján úgy tűnik, hogy a hordozás - akárcsak az emlősök számos más utódgondozási jellemzője - konzervált, azaz az evolúció során csak lassan változó viselkedés. Egy egereken végzett kísérletben például az egéranyának egy pohárból kellett kiszabadítani a kölykeiket. Miközben az anyaállat kiemelte a pohárból a kölykét és áthúzta a pohár pereme fölött, az egérkölykök elcsendesednek, csökkent a pulzusszámuk és nem mozgolódtak.
A kevesebb sírás és a hangadás egyéb formáinak a csökkenése mind az egér, mind az ember esetében szerepet játszhat abban, hogy a faj egyedei sikeresebben el tudnak/tudtak bújni a ragadozók elöl, azok nehezebben veszik észre őket. Az egérkísérletek azt igazolják, hogy az utódok nyugalmi állapota és mozdulatlansága megkönnyíti az anyának a hordozást.



Diagnosztikai szerepe is lehet

Bár a hordozást érdemes kipróbálni a csecsemősírás csillapítására, ne felejtsük el, hogy nem mindenfajta sírás orvosolható így - ha a babának fájdalmai vannak, éhes, beteg, fáradt, a hordozás legfeljebb átmeneti vigasztalást nyújt.

A bőrkontaktusnak, az érintésnek és a ringatásnak önmagában is hasonló hatása van, azaz megnyugtatja a csecsemőt, csökkenti a pulzusszámot. Az ölelés és a sétálás azonban kiegészíthetik és felerősíthetik egymás hatását.

Az idézett japán kutatócsoport szerint hasznos lenne a csecsemőn hordozás közben megfigyelt élettani reakciók és a későbbi neurológiai profilja között fennálló kapcsolatot is. Egyes idegrendszeri eltérések például a testtartás szabályozására is hatnak, például az autista babák testtartása eltérő hordozás közben az egészséges babákéhoz képest. Így a csecsemő hordozásra adott válaszreakcióinak értékelése kiegészítő diagnosztikus eszközzé is válhat a jövőben.

Bővebb információ a babahordozással kapcsolatos tudományos kutatásokról itt>>