Születésük előtt tanultak meg egy szót a babák

2013.08.27. 14:29

Finn kutatók szerint a magzat nemcsak hallja, amit a közvetlen környezetében beszélnek, de bizonyos szavakra emlékezhet is a születés utáni napokban.

Már jó ideje ismert, hogy a magzat sok mindent hall, és a hallottak - különösen az anya hangja - befolyásolhatják a fejlődését. Az új vizsgálat szerint, amely a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban jelent meg, a magzat képes felismerni és emlékezetében tárolni bizonyos szavakat.

A kutatók a “tatata” halandzsaszót használták a magzati emlékezet tesztelésére. 17 terhes anyát - valamennyien finnek - a terhesség utolsó trimeszterében arra kértek, hogy naponta öt-hét alkalommal játsszanak le egy hangfelvételt, amelyen egy nő kétszer négy percen át ismételgeti a tatata szót. A felvételt annyira hangosan kellett lejátszani, hogy nehéz legyen mellette beszélgetni, de még ne legyen fülsiketítő. A tatata szó többnyire ugyanúgy hangzott el, ám időnként a hanglejtés megváltozott: a középső szótagot a beszélő magasabb hangon mondta, ami a beszélt finn nyelvben nemigen fordul elő.

Születésük után öt nappal a babáknak újra lejátszották a felvételt, miközben a fejükre erősített elektródokkal (elektroencephalográfiával) vizsgálták az agykérgükben kiváltott válaszokat. A kutatók azt figyelték, jelentkezik-e hirtelen kiugrás (úgynevezett eltérési negativitás) az EEG-görbén, ez ugyanis felnőtt vizsgálatok alapján azt jelezheti, hogy az észlelt információ szokatlan, eltér az ismerőstől.

Amikor a felvételen a “tatata” különös dallamú verziója hallatszott, azoknál az újszülötteknél, akik már az anyaméhben is hallották a felvételt, jelentkezett az eltérési negativitás, míg annál a 16 babánál, aki első ízben hallotta, nem. Ez arra utal, hogy a babák megtanulták és emlékezetükben tárolták a tatata normál verzióját. A válaszreakció nagysága arányos volt azzal, milyen hosszú ideig “tréningezték” a babákat magzat korukban.

Egyelőre nem tudni, milyen hosszan maradnak meg ezek az emlékek. A vizsgálatban a magzatok utoljára a születés előtt pár nappal hallották a felvételt, de a kutatók szerint ennél hosszabb idejű tárolás is lehetséges.

A kísérlet fontos újítása, hogy közvetlenebbül vizsgálta a tanulással, emlékezettel összefüggő agyi válaszokat, mint a korábbi vizsgálatok, amelyekben viselkedési válaszokból, pl. az újszülött szopómozgásának intenzitásából vagy fejének elfordításából következtettek arra, hogy szokatlannak vagy ismerősnek talál valamit.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy a terhesség során lejátszott megfelelő hangfelvételekkel segíteni lehetne olyan gyerekek fejlődését, akiknél - pl. ismert genetikai rendellenesség miatt - fokozott a kockázata bizonyos nyelvi problémák, pl. a diszlexia kialakulásának.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK