Miért hátrányos a babának a császármetszés?

2014.08.25. 11:02

Úgy tűnik, a hüvelyi mikroflóra kulcsszerepet játszik a csecsemő immunrendszerének hatékony fejlődésében. Érdemes lehet a császármetszéssel született babák nyelvére néhány csepp hüvelyváladékot csepegtetni, vagy a bőrüket bekenni vele.

A császármetszéssel született babák körében gyakrabban alakul kikólika, asztma, allergiás megbetegedés, cöliákia és egyéb táplálékallergia, ekcéma, egyes típusú cukorbetegség, valamint később elhízás. A jelenség régóta ismert, okai jó ideje foglalkoztatják a kutatókat. Kezdetben felmerült, hogy az altatással vagy az epidurális érzéstelenítéssel állhat összefüggésben, ma már azonban sokkal inkább úgy tűnik, hogy a császármetszéssel születő babák azért hajlamosak a fenti betegségekre, mert születéskor nem találkoznak az édesanya hüvelyi mikroflórájával.

Az orvostudomány egyik jelenleg legdinamikusabban fejlődő területe a bennünk élő mikrobák szerepének feltárása. Ma már nem titok, hogy bár a bennünk élő baktériumok egy része rosszindulatú, a többség jótékony hatású, és elengedhetetlenek szervezetünk megfelelő működéséhez. Például a bélrendszerben élő baktériumok szabályozzák az emésztést, meghatározzák, hogy mennyi tápanyagot vagyunk képesek felvenni egy adott ételből, és ily módon közvetve befolyásolják az immunrendszer működését is.

A császármetszések több mint fele nem indokolt orvosilag (képünk illusztráció)Forrás: AFP/Jean-Sebastien Evrard

A magzat bélrendszere steril

A méhben a magzat bélrendszere steril, az első baktériumok a születéskor jutnak el a gyomrába, majd onnan a bélrendszerbe. A kutatások szerint a hüvelyi szülés során a csecsemő az első baktériumokat az anyai hüvelyflórából szerzi, császármetszés során viszont az első baktériumai az anya bőréről, illetve a kórházi eszközökről származnak.

A csecsemő számára egyértelműen előnyösebbek a hüvelyflórából származó baktériumok, például a terhesség során a hüvelyben megnő az anyatej emésztését segítő Lactobacillusok koncentrációja. A császármetszéssel született babák viszont nem, vagy csak késve jutnak hozzá ezekhez a hasznos baktériumokhoz. Holland kutatók kimutatták, hogy a csecsemőkori hasfájással (kólikával) küzdő babák bélrendszerében több a gázt termelő baktérium, míg a nem hasfájós csecsemőknél nagyobb koncentrációban fordul elő hüvelyből származó, gyulladáscsökkentő hatású baktérium.

Hogy a születéskor szerzett bélflóra hosszútávon is meghatározó, jól jelzi az a kutatás, amelyben hétéves gyerekek bélflóráját vizsgálták. Az eredmények szerint a különféle bélbaktériumok aránya alapján még hét évvel a születés után is egyértelműen megállapítható volt, hogy a gyermek hüvelyi úton vagy császármetszéssel született. Hároméves korra egyébként olyan bélflóránk alakul ki, amely nagyban hasonlít felnőttkori bélflóránkra.

Egy csepp hüvelyváladék a baba nyelvére

Vannak már arra nézve is kutatások, hogy hogyan lehetne a császármetszéssel született babákat is hozzájuttatni a jótékony hatású baktériumokhoz. Különösen a programozott császárral született csecsemőknél merül fel ennek a szüksége, a hüvelyi úton indult, de császármetszéssel befejeződő szülések során a magzat legalább részben hozzájut az hüvelyflóra baktériumaihoz. Pont e miatt például a cöliákia előfordulása alacsonyabb a nem programozott császárral születők körében, mint az előre eltervezett műtétek esetén.

Vannak ígéretes vizsgálatok, ahol a csecsemőknek adott probiotikumokkal próbálják elősegíteni a jótékony baktériumok megtelepedését, az egyelőre kis mintaszámú vizsgálatokban a kólika és ekcéma gyakoriságát sikerült csökkenteni.

Más kísérletekben a császármetszéssel született babákat rögtön a szülés után az anyai hüvelyváladékkal „oltják be”: vagy a baba nyelvére helyeznek néhány cseppet, vagy a bőrét kenik be vele. Klinikai eredmények egyelőre nem születtek ezekben a vizsgálatokban.

A csecsemő egészséges bélflórája szempontjából fontos megemlíteni az anyatej szerepét is, amelynek egyes komponensei prebiotikus hatásúak – azaz elősegítik az előnyös baktériumok megtelepedését -, más összetevői pedig probiotikus hatásúak.

A császármetszések több mint 50 százaléka orvosilag nem indokolt

Ma a nyugati országokban minden harmadik gyerek császármetszéssel születik. Itthon szintén 30-35 százalék körül van a császármetszéssel született babák aránya, vannak kórházak, ahol már minden második szülés császármetszés.

Természetesen a császármetszés sok esetben indokolt, életmentő beavatkozás, ám egyes becslések szerint az esetek több mint 50 százaléka orvosilag nem indokolt. (Egy amerikai felmérés szerint a császármetszések csupán 38 százaléka volt orvosilag indokolt.)

Érthető, hogy az orvosok és a szülők vágya is a biztonságos szülés biztosítása a baba és a kismama egészsége érdekében, ám egyre több bizonyíték van rá, hogy a születés hosszú távon kihat a baba egészségére. Így ajánlatos lenne, hogy a szülés módjáról való döntéshozatal során ne csak egy adott pillanat kényelmét, biztonságát próbálják az érintettek biztosítani, hanem a hosszú távú következményeket is figyelembe vegyék.