Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA csókolózás jóval veszélyesebb, mint hittük – legalábbis egy nemrégiben végzett kutatás ezt támasztja alá. Több mint 1700 házaspár bevonásával végzett kísérlet igazolta: a depresszió és a szorongás a szájüregi mikrobiom révén átterjedhetnek a partnerre csókolózáskor.
Iráni, indiai, olasz és brit kutatók 1740 házasságban együtt élő párt figyeltek meg, közöttük volt 268 olyan pár is, ahol az egyik fél szorongással, depresszióval küzdött. A vizsgálat alanyait arra kérték, hogy a megfigyelés 6 hónapja alatt ne változtassanak étkezési szokásaikon, szájhigiéniai gyakorlatukon és fizikai aktivitásukon. A vizsgálat során megállapították, hogy ezek a mentális problémák a szájüregi mikrobiom révén átterjedhetnek a partnerre csókolózáskor.
Fotó: Shutterstock
Csókolózás, ami 80 millió baktériumba „kerül”
A kutatók az első napon, majd 180 nappal később is megmérték a résztvevők orális mikrobiomjának összetételét és a nyál kortizolszintjét (tehát a stresszhormonét). 6 hónap után egyes házaspároknál megemelkedett a stresszhormonszint, és a szájüregükben található baktériumok összetétele is megváltozott. Egyre jobban hasonlított a beteg partner mikrobiomjához. Vagyis azok, akik a kezdetekkor nem mutattak depresszióval és szorongással járó tüneteket, a megfigyelés végére megváltozott a szájüregi mikrobiomjuk összetétele a másik fél miatt. Egyetlen csók alkalmával akár 80 millió baktérium is átjut egyik fél szájából a másikéba, a kutatók azonban megnyugtatnak:
többségük ártalmatlan, sőt, sokszor kifejezetten jó baktérium, mert edzik az immunrendszert.
Léteznek olyan baktériumtörzsek viszont, amelyek kapcsolatban állhatnak különféle betegségekkel, például mentális problémákkal. Amennyiben az egyik fél szorongással vagy depresszióval küzd, annak a nyálában és szájüregi flórájában olyan baktérium-összetétel figyelhető meg, amely a stresszhormon-szintet (kortizol) befolyásolja.
Ha a másik fél rendszeresen kap ebből, akkor idővel – hónapok, vagy évek alatt – az ő szájüregi baktérium-összetétele és stresszhormon-szintje is hasonlóvá válhat. Ezt követen nála is megjelennek a lehangoltság és az álmatlanság tünetei.
Még mielőtt jól leteremtenénk a párunkat...
Fontos hangsúlyozni, hogy az orális mikrobiom-összetételt egyéb tényezők is befolyásolhatják, mint az egyéni étrend és a napi rutin. Vagyis a csókolózás nem kizárólagos oka a problémának.
Csökkenteni kellene a csókolózás mennyiségét?
Nyilván a csókolózást kiiktatni az életünkből – különösen egy kezdődő szerelem esetében – aligha lehetséges, ráadásul a dopamin- és endorfinlöket miatt nem is szerencsés. Kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással, megfelelő szájhigiéniával és olyan stresszkezelési technikákkal, mint például a jóga, a relaxáció, a sport, vagy a szorongásoldó hipnózis) már sokat tehetünk szájunk mikrobiomjának ellenállóságáért. A szerelem tehát nem veszélyes, csupán arról van szó, hogy szervezetünk szorosabban összehangolódik a párunkkal, mint gondolnánk.
És, hogy a csók jótékony hatásairól is essék néhány szó: a szenvedélyes csókolózás csökkenti a stresszt, felpörgeti az anyagcserét, erősíti az immunrendszert. Csökkentheti a magas vérnyomást, növeli az önbecsülést, csillapíthatja a fejfájást.
