Iratkozzon fel hírlevelünkre 
A Távol-Keleten kimondottan népszerűek: fűszerezik és panírozzák őket, míg a nyugati társadalomban ódzkodnak a fogyasztásuktól. Egyesek annál visszataszítóbbat el sem tudnak képzelni, minthogy rovart fogasszanak reggelire vagy egy gyertyafényes randin. Márpedig a kutatók azt mondják, muszáj lesz áttérni, 2030-tól ugyanis a fehérjealapú étrend alapját már nem az állati húsok fogják adni.
Hogy miért kellene rovarokat ennünk? Egyrészt, mert a termőterületek mérete csökken, de a Föld lakosságának egyre több élelemre, és így egyre több fehérjére van szüksége. Másrészt, mert az állattenyésztés anyagi terhei és a légkörbe bocsátott üvegházhatású gázok egyre nagyobb problémát jelentenek, harmadrészt pedig: a Föld népessége 2050-re várhatóan eléri majd a 9 milliárdot, azaz közel kétszer annyi élelmiszert kell előállítani, mint korábban. Mivel bolygónk erőforrásai kimerülőben vannak, az egyetlen racionális megoldásnak a rovarfogyasztás tűnik, a szakemberek szerint.
Fotó: Anadolu via AFP /
A rovarokat évtizedek óta élvezettel fogyasztják bizonyos országokban
Például Kínában, Afrikában, Ázsiában, Dél- és Közép-Amerikában. Ezek a népek rájöttek, hogy a rovarok rendkívül táplálóak: sok szénhidrátot és fehérjét, egészséges zsírt és vasat tartalmaznak. A termesz és a selyemhernyó lárvája rézben és B2-vitaminban, a tücsök, a sáska és a fekete katonalégy esszenciális aminosavakban gazdag táplálékforrások, így könnyedén beilleszthetők diétába vagy a vegán étrendbe.
Eddig legfeljebb annyi kapcsolatunk volt a zümmögő legyekkel, hogy kikergettük őket, ha berepültek az otthonunkba, 2030-ban – ha lehet hinni az előrejelzéseknek – a fekete katonalégy lesz az egyik legbecsesebb táplálékunk.
Fotó: Ezequiel BECERRA / AFP /
Fekete katonalégy, a jövő szuperélelmiszere
A fekete katonalégy lárvája amellett, hogy kiváló fehérjeforrás és tartalmaz esszenciális aminosavakat, gazdag olyan vitaminokban és ásványi anyagokban, mint a cink és a kalcium, méghozzá jóval nagyobb mennyiségben, mint az állati hús vagy a tej.
- A fekete katonalégy lárvája takarmányként is hasznosítható a hal- és baromfitenyésztésben, míg a maradék anyag kiváló szerves trágyaként szolgál.
- A lárvák lenyűgöző tulajdonsága, hogy képesek a legkülönfélébb szerves hulladékokat fehérjévé alakítani.
Eljön a rovarfarmok és a rovarcsipsz-manufaktúrák aranykora
A cikk elején felsorolt problémákra a megoldást sok kutató és vállalat a rovaralapú biogazdálkodásban látja. Európában jelenleg több mint 20 nagyüzemű rovarfarm működik, ahol évente összesen 400 ezer tonna rovarfehérjét állítanak elő. Az unióso célkitűzés 2030-ra az évi 1 millió tonna elérése. Emellett az USA-ban egy ideje sorra nyílnak azok az éttermek és kifőzdék, amelyek rovarból készült ételeket kínálnak.
További kutatások szükségesek ahhoz, ha rovarokat kívánunk bevezetni az étrendünkbe
Habár az efféle kutatásokat növekvő érdeklődés övezi, az biztos, hogy időbe telik, míg az európai gyomor és ízlés megbarátkozik a rovaralapú étrenddel.
„Az élelmiszerhiány miatt az emberiség a jövőben várhatóan rovarokkal fog táplálkozni, így jó, ha az emberek elkezdenek barátkozni a gondolattal” – véli Marie Borkovcová, a brnói Mendel Mező- és Erdőgazdasági Egyetem Zoológiai Intézetének munkatársa.
