Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA tartós hőség komoly megterhelést jelent a szervezet számára, ezért fontos időben felismerni a veszélyes tüneteket. A hőguta és a napszúrás sokszor hasonló panaszokat okoz, mégis két eltérő állapotról van szó, amelyek más-más ellátást igényelnek. Mutatjuk, hogyan lehet megkülönböztetni őket, mikor kell mentőt hívni, és mit tehetünk a megelőzés érdekében.
A nyári hőségben a hőguta és a napszúrás is komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Bár a két állapot tünetei részben hasonlítanak egymásra, kialakulásuk oka és súlyosságuk eltérő. Míg a napszúrás elsősorban a fejet és az agyat érinti, addig hőguta esetén a szervezet teljes hőszabályozása felmondhatja a szolgálatot, ami életveszélyes állapothoz is vezethet – tájékoztat a FIT BOOK.
Fotó: Pexels
Mi a különbség a napszúrás és a hőguta között?
Szakértők szerint a legfontosabb különbség az, hogy napszúrás esetén elsősorban a fej és az agyhártyák melegszenek fel a közvetlen napsugárzás miatt, míg hőguta esetén az egész szervezet túlmelegszik, és már nem képes megfelelően leadni a felhalmozódott hőt.
A napszúrás leginkább akkor alakul ki, ha a fejet és a tarkót hosszabb ideig erős napsütés éri. Különösen veszélyeztetettek a csecsemők és kisgyermekek, az idősek valamint a kopasz vagy ritka hajú emberek.
Mik a napszúrás tünetei?
A panaszok akár órákkal azután is jelentkezhetnek, hogy az érintett már árnyékba vonult.
A legjellemzőbb tünetek:
- fejfájás,
- szédülés,
- nyakfájdalom,
- nyakmerevség,
- fényérzékenység,
- forró, kipirult fej,
- kisgyermekeknél magas láz.
Mikor alakulhat ki hőguta?
A hőguta akkor következik be, amikor a szervezet már nem képes szabályozni saját hőmérsékletét. Ez különösen hosszan tartó hőségben, magas páratartalom mellett, rosszul szellőző helyiségekben vagy fokozott fizikai megterhelés során fordulhat elő.
A testhőmérséklet ilyenkor akár 40 Celsius-fok fölé is emelkedhet, ami súlyos károsodást okozhat a szervezetben.
Mik a hőguta tünetei?
A hőguta kezdeti tünetei könnyen összetéveszthetők más rosszullétekkel, ezért fontos időben felismerni őket.
Figyelmeztető jelek lehetnek:
- hirtelen jelentkező kimerültség,
- fejfájás,
- bizonytalan szédülés,
- hányinger,
- hányás,
- eszméletvesztés.
Súlyos esetben a szervezet hőszabályozása teljesen összeomolhat, a vérkeringés és a véralvadás is károsodhat, ami akár többszervi elégtelenséghez is vezethet.
Mit kell tenni hőguta gyanúja esetén?
A hőguta minden esetben sürgősségi állapot, ezért haladéktalanul értesíteni kell a mentőket.
A segítség megérkezéséig:
- vigyük az érintettet árnyékos vagy hűvös helyre,
- kezdjük meg a test hűtését nedves törölközőkkel vagy törölközőbe csavart jégakkuval,
- adjunk inni, ha az érintett éber és képes nyelni,
- eszméletvesztés esetén ne próbáljuk itatni.
Hogyan előzhető meg a napszúrás és a hőguta?
A szakemberek szerint néhány egyszerű óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető a kockázat.
Érdemes:
- kerülni a déli órákban a tűző napot,
- naponta 2–3 liter folyadékot fogyasztani,
- világos, jól szellőző ruházatot viselni,
- kalapot vagy széles karimájú sapkát hordani,
- alkoholfogyasztás helyett vizet vagy ásványvizet választani,
- gondoskodni a megfelelő szellőzésről és hűtésről.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a magas páratartalom tovább nehezíti a szervezet hőleadását, ezért a párás hőség még nagyobb megterhelést jelenthet, mint a száraz meleg.
Napszúrás gyanúja esetén az érintettet hűvös helyre kell vinni, gondoskodni kell a folyadékpótlásról, valamint nedves törölközőkkel ajánlott hűteni a testét. Ha állapota romlik vagy tudatzavar jelentkezik, azonnal mentőt kell hívni.