Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huÉvtizedekkel a betiltása után is szedi áldozatait az azbeszt. Habár a használatát már több évtizede korlátozták, a belőle származó mikroszkopikus rostok okozta megbetegedések száma csak mostanában éri el a csúcspontját a hosszú lappangási idő miatt. Szakértőt kérdeztük arról, milyen hatással lehet az azbeszt az emberi szervezetre, kiket fenyeget leginkább, és milyen hosszú távú következményei lehetnek a belélegzésének.
- Mikor jelent valódi egészségügyi kockázatot az azbeszt?
- Mi történik a szervezetben, ha azbesztrostok jutnak a tüdőbe?
- Hasznos tanácsokat mutatunk, hogyan csökkenthető a kitettség kirándulás vagy az érintett területeken való tartózkodás során
Nyugat-Magyarországon több turistautat – köztük az Országos Kéktúra egyes szakaszait – is olyan, osztrák bányákból származó kőzúzalékkal borítottak be, amely azbesztet tartalmaz. Több mint 250 település – köztük Szombathely és környéke, Győr, valamint Pest vármegye –, illetve utak, kocsibeállók és parkolók is azbesztszennyezettek hazánkban, így nem árt tisztában lenni azzal, milyen egészségügyi kockázatokat rejtenek magukban.
Mi az azbeszt?
Az azbeszt – más néven kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő – por formájában belélegezve egészségkárosító lehet, ugyanis a szálai/rostjai rendkívül erősek, és ellenállnak a magas hőmérsékletnek is. Épp ezért az elmúlt évtizedekben széles körben alkalmazták hő- és hangszigetelésre, valamint tűzálló anyagként. Ha valaki egyszer átsétál egy több száz méter hosszúságú szennyezett útszakaszon, nagy valószínűséggel nem jelent számára számottevő egészségügyi kockázatot,
az viszont már kifejezetten veszélyes lehet, ha tartósan vagy rendszeresen vagyunk kitéve a szennyezésnek, például ha felkavarodik a por.
Hol találkozhatunk azbeszttel, azbesztet tartalmazó kőzúzalékkal?
Ipari felhasználása az 1970-es évekig jelentős volt, de azbeszttartalmú termékekkel még mindig találkozhatunk szigetelések, palatetők, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák formájában.
Melyik a legveszélyesebb azbeszt fajta?
A szórt azbeszt az emberi egészségre legveszélyesebb azbeszt termék, hiszen nagyjából 90 százalékban tartalmaz azbesztrostokat, amelyeket mindössze egy kevés cement köt össze, így a kiporzás veszélye igen magas.
Mi történik, ha bekerül a szervezetbe?
Az egészségügyi kockázatot nem maga a szilárd anyag, hanem a levegőbe kerülő mikroszkopikus rostok jelentik. Amikor ezeket belélegezzük, a nagyobb porszemeket az orr és a légutak kiszűrik,
az azbesztrostok azonban olyan vékonyak (akár 0,1–1 mikrométer átmérőjűek), hogy egészen a tüdő legmélyebb részéig, a léghólyagocskákig juthatnak, ahol először megpróbálják bekebelezni azokat a szervezet védelméért felelős falósejtek.
Amennyiben az azbesztrostok túl nagy méretűek, a falósejtek nem képesek elbánni velük, így a szervezet nem tudja lebontani azokat, aminek következtében tartós gyulladás alakul ki. Ez idővel károsítja a tüdőszövetet és hegesedéshez vezet. Ez a folyamat akár 20-50 év alatt okozhat betegséget.
Az azbesztrostokat azért nem tudjuk egyszerűen kiköhögni, mert a legmélyebb légutakba jutnak, ahol a köhögés és a légutak természetes tisztító mechanizmusai már nem hatékonyak. A rostok a tüdőszövetben maradhatnak, nem oldódnak fel és nem bomlanak le, így évtizedekig is a szervezetben maradhatnak
– árulta el dr. Simon Kinga tüdőgyógyász főorvos. „Az azbeszt elsősorban azokra veszélyes, akik rendszeresen dolgoznak azbeszttartalmú anyagokkal, például bontásokon, tetőfedésnél, szigetelésnél vagy régi ipari létesítményekben. Az azbeszt hosszú távon tüdőhegesedést (azbesztózist), tüdőrákot, valamint ritkán a mellhártya rosszindulatú daganatát, az úgynevezett mezoteliómát okozhatja. A dohányzás jelentősen tovább növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát” – figyelmeztetett a szakember.
Jelenleg nem létezik olyan vérvizsgálat, amely kimutatná, hogy vannak-e azbesztrostok a tüdőben. Ha valakinél jelentős azbeszt-belégzés gyanúja merül fel, mellkasröntgent, nagy felbontású CT-vizsgálatot és légzésfunkciós vizsgálatot végezhetnek, ritka esetekben tüdőbiopsziára is sor kerülhet.
Az azbesztózis kezelése a tünetek enyhítésére irányul, például dohányzásról való leszokással, légzésrehabilitációval, szükség esetén oxigénkezeléssel és a fertőzések megelőzésével. Ha daganat alakul ki, annak kezelése a betegség típusától és stádiumától függően műtétből, kemoterápiából, immunterápiából vagy sugárkezelésből állhat
– tette hozzá a főorvos.
A legjobb védekezés az azbesztpor ellen
- A belégzésének megelőzésére megfelelő légzésvédőt és védőruházatot kell használni.
- Ha turistaúton azbeszttartalmú zúzalék gyanúja merül fel, érdemes kerülni a por felverését.
- Ha a túra után lesz poros a ruházatunk vagy a cipőnk, azt lehetőleg a lakáson kívül tisztítsuk meg. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szennyezett por tapadt rájuk, érdemes FFP2 vagy FFP3 szűrőosztályú maszkot viselni a tisztításuk során.
- Ha olyan területre készülünk, ahol a térkép szerint fennáll a szennyezés lehetősége – különösen szeles, száraz időben vagy élénk járműforgalom idején –, szintén ajánlott a maszk használata.
Vegyük figyelembe, hogy mivel az azbeszt nehéz, tehát a talajszint közelében halmozódik fel, a gyerekek és a kutyák különösen veszélyeztetettek. Az érintett területek a Greenpeace interaktív térképén követhetők nyomon.
Többet szeretnél megtudni az azbeszt szervezetre gyakorolt káros hatásairól? Tekintsd meg a következő videót:
