Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA hazai turizmus egyik legkülönlegesebb úti célja a Duna és a Tisza között elterülő pusztai világ, amely egyszerre nyújt természetvédelmi és kulturális élményeket. Ha egy igazán tartalmas hétvégi kikapcsolódásra vágyunk, fedezzük fel a Kiskunsági Nemzeti Park gyöngyszemét, Bugac pusztai világát, ahol a megelevenedő középkor és a végtelen rónaság vár ránk.
- Puszta, csikósok és szürkemarhák nyomában.
- Árpád-kori monostor és régészeti kincsek.
- Homokbuckák, tanösvények és ritka élővilág.
- Hajtányozás és autentikus alföldi élmények Bugacon.
A homokbuckák, a szikesek és a gazdag történelmi örökség miatt a hatalmas területű Bugac Bács-Kiskun vármegye egyik legizgalmasabb települése. A pusztai romantika mellett az utóbbi évek régészeti szenzációi is idevonzzák a látogatókat, hiszen a modern kiállítóterek és a feltárt monostorromok teljesen új megvilágításba helyezik a vidék múltját. Az ide érkezők nemcsak a hagyományos pásztorélettel, hanem egy egykori Árpád-kori településsel is megismerkedhetnek, miközben kétévente a kontinens legnagyobb, nemzetközi hírű hagyományőrző seregszemléjének is ez a vidék ad otthont, ahol jurták, lovas bemutatók és kézműves vásárok várják a közönséget.
Fotó: Shutterstock /
Milyen látnivalókat rejt Bugac a pusztai életen túl?
A vidék neve hallatán a legtöbb utazónak a ménes, a szürkemarhák és a rackanyájak ugranak be, ám a terület ennél jóval régebbi titkokat őriz.
Fotó: Shutterstock /
A külterületi ásatások során felszínre került az egykori Pétermonostora, amely a XII–XIII. században a Homokhátság vallási és gazdasági központja volt. A nemzetközi kereskedelmi útvonal mentén fekvő, háromezer fős, kőházas települést a tatárjárás teljesen elpusztította. A több mint négyezer értékes leletet – köztük egy ritka Szent Péter-ereklyetartót, szíriai üvegpoharat és aranyozott lószerszámokat – az Aranymonostor Látogatóközpont mutatja be virtuális valósággal és animációs filmmel. Olyan egykori emberi történetek is megelevenednek itt, mint a latin nyelvű miséken unatkozó gyermek firkája a bazilika mészkő padlóján, vagy a korabeli szerencsejátékosok cinkelt dobókockái.
Fotó: Shutterstock
A természet szerelmeseinek a Puszta Kapuja Információs Központ nyújt kiindulópontot. Itt interaktív tárlat ismerteti meg a vendégeket a homokdűnék szélsőséges, nyáron akár 50-60 fokos forróságához alkalmazkodott élővilággal, például a 15 centis fűrészlábú szöcskével. A rejtőzködő parlagi vipera és a rákosi vipera is otthonra lelt itt, bár a velük való találkozásra kicsi az esély. Az alsó szinten pedig a pásztorok zseniális, gémeskutakkal működő jelzőrendszerét próbálhatjuk ki, amellyel a csendőr érkezését vagy a bajt jelezték egymásnak.
Fotó: Shutterstock /
Pásztorok öröksége és a pusztai hajtányozás
A múzeumtól induló Boróka tanösvényen a homokbuckák tetejéről láthatjuk a 2012-es erdőtűzben elpusztult Ősborókás lassan regenerálódó területét. A tűz a borókák üszkös fatörzseit, a megperzselődött fenyőket és a kopár homokfelszíneket hagyta maga után, ám az elmúlt tizennégy évben a lágyszárúak, a cserjék és a nyársarjak már elkezdték újjáépíteni a tájat. Bár egy-egy kisebb boróka már mutatja magát, a szakemberek szerint ahhoz, hogy az Ősborókás teljesen olyan legyen, mint régen, még több száz évre lesz szükség.
Fotó: Shutterstock /
Ha pedig aktív élményre vágyunk, a vasútállomásról indulva kézi és lábhajtányokkal is bejárhatjuk a hajdani kecskeméti kisvasút sínpárjait Jakabszállás és Kiskunmajsa között. Az egész napos gyalogtúra vagy hajtányozás után érdemes betérni a helyi csárdába is, ahol tradicionális alföldi fogásokkal és helyi borokkal koronázhatjuk meg a kiskunsági látogatást.
Nézze meg a videót is különlegesen szép Bugacról:
