Így dolgozható fel, ha nem sikerült az egyetemi felvételi – gyakorlati tippek az újratervezéshez

Hamarosan kihirdetik a felvételi ponthatárokat. A felsőoktatásba jelentkezők közül sok fiatal számára ez a megkönnyebbülés pillanata lesz, másoknak azonban hatalmas csalódást okozhat. Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológussal utánajártunk, hogyan kezelhetik a diákok, ha nem sikerült bejutniuk az általuk megjelölt egyetemre vagy karra.

• Július 23-án kihirdetik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat.
• Az Oktatási Hivatal besorolási döntése az E-felvételiben legkésőbb július 31-ig jelenik meg, és erről e-mailt is küldenek.
• Az egyetem a saját felvételi határozatát és a beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a besorolási döntést követő 5 munkanapon belül küldi ki, jellemzően e-mailben, egyes intézmények postai úton is. Ennek várható ideje legkésőbb augusztus első hete.
• A kedvezőtlen felvételi eredmények szorongást, akár depressziót is okozhatnak.
• Az újratervezéshez tudatosság, kitartás, illetve más lehetséges opció fejben tartása is szükséges.

Több ezer fiatal várja izgatottan, hogy kiderüljön: felvették-e abba a felsőoktatási intézménybe, amelyet az első helyen jelölt meg a jelentkezések során. Ez alapjaiban meghatározhatja a jövőjüket, a későbbi karrierjüket. Mi történik azonban akkor, ha nem sikerül az egyetemi felvételi? A legtöbben ilyenkor csalódottsággal, bizonytalansággal küzdenek, illetve identitásválságba kerülnek. Számukra mankóként szolgálhatnak dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus tanácsai arról, hogyan dolgozhatja fel egy fiatal a kudarc élményét, és hogyan építheti újra fel önmagát.

Felsőoktatás: július 23-án, este 8 órakor kihirdetik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Fotó: Ladóczki Balázs

Hogyan dolgozzuk fel a kudarcot, ha nem vettek fel abba a felsőoktatási intézménybe, amelyet megjelöltünk?

Július 23-án, csütörtökön este 20 órakor tartják Budapesten a Pont Ott Partit, amelynek az ELTE Lágymányosi Campusa ad otthont. Itt hirdetik ki először a hivatalos felvételi ponthatárokat és azt, hogy ki milyen szakra jutott be. Az eredményekről SMS-ben is értesítést kapnak a jelentkezők, később pedig a Felvi.hu weboldalon is elérhetők lesznek a ponthatárok. Ez az este sok ember számára hoz megnyugvást és felszabadulást, azonban lesznek, akiknek dühöt és csalódást fog okozni.

„Jelenleg nagyon feszült állapotban van minden diák, aki beadta a jelentkezését valahova. Ez a várakozás bizonyos értelemben felőrli az embert. Okoz egy olyan belső feszültséget, amely hosszú távon nem előreviszi, hanem inkább lebénítja az érintetteket, beszűkíti a gondolkodásukat. Bizonyos szempontból ezért jó, hogy hamarosan kiderülnek az eredmények. Ha felvették, ha nem, legalább mindenki tudni fogja, hogyan tovább” – kezdte lapunknak dr. Makai Gábor. A szakértő szerint a szülők és a diákok is érzik a dolog tétjét, és ezt nehezen élik meg – főleg, ha nem a várakozásaiknak megfelelő lett az eredmény.

„Ha sikertelen a felvételi, akkor az ember maga alá kerülhet, sírhat, visszahúzódhat, depresszív tüneteket produkálhat, sokféleképpen reagálhat. Mégis azt gondolom, hogy a legfontosabb az, hogy mi történik ezután. Ha valaki túl van ezen a néhány nehéz órán vagy napon, és elfogadja a csalódottságot, a szomorúságot, akkor ideje felállni és újratervezni. Ezek természetes reakciók, a kérdés az, hogy valaki tudja-e mozgosítani az erőforrásait, képes-e úgy felállni, hogy kidolgoz egy újabb tervet. Meg kell fogalmazni új célokat, végig kell gondolni, miért nem sikerült a felvételi, és hogyan lehet továbbmenni. Az újratervezés a kulcsszó. Közvetlenül a kudarc után ez elérhetetlennek tűnhet, lehet, hogy kicsinek, vagy kevésnek érzi magát az ember, illetve önértékelési problémák is lehetnek a háttérben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a saját életünk irányítása alapvetően a mi kezünkben van.

Nincsen lehetetlen. Ha az ember tesz és küzd valamiért, annak meg lesz az eredménye!"

– mutatott rá a pszichológus.

Mi a következő lépés?

Dr. Makai Gábor szerint sok 18-19 éves fiatal kerül identitásválságba ebben az időszakban. Nemcsak azért, mert esetleg megbuktak vagy nem sikerült a felvételiük, hanem mert sokan még nem tudják pontosan, kik ők, merre tartanak, és mit szeretnének kezdeni az életükkel.

„Nekik eleve nehezebb célokat és irányokat megfogalmazni. Ha ilyenkor megtorpannak, nem találják a helyüket, akkor depresszívvé válhatnak, szorongás alakulhat ki náluk. Gyakran ez az, ami miatt terápiára szorulhatnak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem betegség. A késő kamaszkor és a fiatal felnőttkor természetes velejárója, hogy az ember keresi önmagát. Mindenki keresztülmegy ezen, csak van, akinek könnyebben sikerül és van, akinek nehezebben” – zárta sorait a szakértő.

Mit tegyél, ha nem vettek fel egyetlen egyetemre sem?

• Érdemes figyelni a pótfelvételit, amelynek során több képzésre is jelentkezhetsz.
• Ezenfelül választhatsz felsőoktatási szakképzéseket, az OKJ-t felváltó okleveles technikus képzéseket, esetleg ágazati alapoktatást. Ezekről bővebben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán tájékozódhatsz.
• Esetleg csúsztathatsz egy évet és addig munkát vállalhatsz. Ha van rá lehetőséged, akkor olyan szakágban, aminek köze van az elérni kívánt egyetemi képzésedhez.
• Ebben az időszakban javíthatsz a nyelvtudásodon is vagy szerezhetsz külföldi tapasztalatot.
• Egy év alatt újra is érettségizhetsz és javíthatsz az eredményeiden, vagy egy nyelvvizsga elvégzésével többletpontokhoz juthatsz.