Galéria: a festő, aki imádta a nőket – Gustav Klimt különös élete a vásznon és azon túl

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Művészeti forradalom, arany ragyogás és a női szépség igézete határozza meg a XIX-XX. század fordulójának legizgalmasabb alkotásait. Gustav Klimt az osztrák festészet megkerülhetetlen ikonja és a bécsi modernizmus úttörője volt, akinek születésnapjának évfordulójáról most egy galériával emlékezünk meg.
Vágólapra másolva!
  • Botrány és lázadás: Klimt radikálisan szakított a konzervatív akadémizmussal, és az intézményrendszer ellen fellázadva megalapította a bécsi szecessziót.
  • Az arany és a szimbolizmus: egyedi formanyelvét a bizánci mozaikok ihlette valódi aranyfüst, a burjánzó ornamentika és a mély szimbolikus tartalom határozta meg.
  • A női divat és az erotika: alkotásainak középpontjában a női test érzéki, tabuk nélküli ábrázolása és a korabeli bécsi elit asszonyainak különleges portréi álltak.

A bécsi szecesszió vezéralakja, Gustav Klimt 1862. július 14-én született a ma Bécshez tartozó Baumgartenben, aki munkásságával alapjaiban formálta át az európai modernizmust. Pályafutása kezdetén hagyományos historizáló falfestményekkel aratott sikert, ám egyedi formanyelvének kibontakozásával hamar szembefordult a konzervatív akadémiai elvárásokkal.

Gustav Klimt A csók című festménye.
Gustav Klimt leghíresebb  festménye az 1907-1908-ban festett A csók című alkotás 
Fotó: Wikimedia

Ki volt Gustav Klimt, és hogyan változtatta meg a modern festészetet?

Klimt alkotásait mély szimbolizmus, burjánzó ornamentika és a női alakok érzéki, kendőzetlen ábrázolása határozta meg. Leghíresebb, valódi aranyfüsttel készített képein – amelyek ma is mágnesként vonzzák a látogatókat – apja aranyműves háttere és a bizánci mozaikok hatása ötvöződött.

Művészete a lázadás és a megújulás jegyében telt: 1897-ben társaival megalapította a bécsi szecesszió mozgalmát, szakítva a hivatalos művészeti intézmények merevségével. Olyan monumentális alkotások kísérték útját, mint a Bécsi Egyetem számára készített, komoly botrányt kavaró allegorikus mennyezetfestmények, vagy a zenei ihletésű Beethoven-fríz.

Gustav Klimt portréja 1914-ből.
Gustav Klimt 1914-ben. Formabontó ruháit is saját maga tervezte, sőt, az élettársaként ismert Emilia Flöge divatszalonja számára is tervezett progresszív vonalvezetésű ruhákat 
Fotó: Josef Anton Trcka / Wikipedia

A századforduló utáni éveket az úgynevezett arany korszak fémjelezte, amelynek csúcspontjai, mint A csók vagy Adele Bloch-Bauer I. portréja, az egyetemes művészettörténet részévé váltak. Ezek a képek a kétdimenziós, geometrikus mintázat és a finom, plasztikus emberi alakok kontrasztjára épülnek. Alkotói periódusának későbbi szakaszában a színes, dekoratív tájképek és a kifejezőbb, expresszív portrék kerültek előtérbe. Klimt 1918-ban bekövetkezett haláláig az osztrák kulturális élet megkerülhetetlen figurája maradt, öröksége pedig a mai napig inspirálja a vizuális kultúrát.

Hygeia (görögül Egészség): Részlet az Orvostudomány című festményből (1900-1910) - A "Karfestmények" - amelyek a Bécsi Egyetem nagytermének mennyezetét díszítették - közé tartozó négy festmény körül komoly vita alakult ki a bécsi szecessziós kiállításon.
Az 1898-ban festett Pallasz Athéné, amely a korban oly divatos femme fatale-t, a végzet asszonyát ábrázolja.
A Malcesine a Garda-tó partján című festmény 1913-ban készült. Klimt egész életén átíveltek a tájképek, amelyeket leginkább pointilista technikával készített el.
Egy kései kép, az 1917-ben készült Hölgy legyezővel Gustav Klimt utolsó elkészült női portréja volt.
Az 1898-ban készült Sonja Knips portréja című festményt a szecesszió legelső mesterművének tartják.
A ma a bécsi Belvedere-ben látható, 1917-18 között készült Johanna Staude portréja című festmény - amely szintén az utolsó női portrék egyike - befejezetlen maradt.
Gustav Klimt: A zene allegóriájának tervei (1885). Az 1886–1891 közötti években a bécsi Burgtheater és Kunsthistorisches Museum számára születtek Klimt monumentális művei.
Klimt: Szerelem (1895.) Az arany hátterek, amelyeket Klimt az 1890-es évek közepétől kezdődően számos festményén használt, munkásságának jellemzőjévé vált.
A "Karfestményeket" követő botrány után Klimt többé nem fogadott el nyilvános megrendeléseket, a portré- és tájképfestészetnek szentelte magát. Ekkor készült az 1913-as Cassone-i templom című kép is.
Klimt művészete ma is él: installáció a Kunstkraftwerk Leipzig 2023-ban.

Nézd meg a videót is Gustav Klimt életéről és művészetéről:

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!