Galéria: a festő, aki imádta a nőket – Gustav Klimt különös élete a vásznon és azon túl

Művészeti forradalom, arany ragyogás és a női szépség igézete határozza meg a XIX-XX. század fordulójának legizgalmasabb alkotásait. Gustav Klimt az osztrák festészet megkerülhetetlen ikonja és a bécsi modernizmus úttörője volt, akinek születésnapjának évfordulójáról most egy galériával emlékezünk meg.

• Botrány és lázadás: Klimt radikálisan szakított a konzervatív akadémizmussal, és az intézményrendszer ellen fellázadva megalapította a bécsi szecessziót.
• Az arany és a szimbolizmus: egyedi formanyelvét a bizánci mozaikok ihlette valódi aranyfüst, a burjánzó ornamentika és a mély szimbolikus tartalom határozta meg.
• A női divat és az erotika: alkotásainak középpontjában a női test érzéki, tabuk nélküli ábrázolása és a korabeli bécsi elit asszonyainak különleges portréi álltak.

A bécsi szecesszió vezéralakja, Gustav Klimt 1862. július 14-én született a ma Bécshez tartozó Baumgartenben, aki munkásságával alapjaiban formálta át az európai modernizmust. Pályafutása kezdetén hagyományos historizáló falfestményekkel aratott sikert, ám egyedi formanyelvének kibontakozásával hamar szembefordult a konzervatív akadémiai elvárásokkal.

Gustav Klimt leghíresebb  festménye az 1907-1908-ban festett A csók című alkotás 
Fotó: Wikimedia

Ki volt Gustav Klimt, és hogyan változtatta meg a modern festészetet?

Klimt alkotásait mély szimbolizmus, burjánzó ornamentika és a női alakok érzéki, kendőzetlen ábrázolása határozta meg. Leghíresebb, valódi aranyfüsttel készített képein – amelyek ma is mágnesként vonzzák a látogatókat – apja aranyműves háttere és a bizánci mozaikok hatása ötvöződött.

Művészete a lázadás és a megújulás jegyében telt: 1897-ben társaival megalapította a bécsi szecesszió mozgalmát, szakítva a hivatalos művészeti intézmények merevségével. Olyan monumentális alkotások kísérték útját, mint a Bécsi Egyetem számára készített, komoly botrányt kavaró allegorikus mennyezetfestmények, vagy a zenei ihletésű Beethoven-fríz.

Gustav Klimt 1914-ben. Formabontó ruháit is saját maga tervezte, sőt, az élettársaként ismert Emilia Flöge divatszalonja számára is tervezett progresszív vonalvezetésű ruhákat 
Fotó: Josef Anton Trcka / Wikipedia

A századforduló utáni éveket az úgynevezett arany korszak fémjelezte, amelynek csúcspontjai, mint A csók vagy Adele Bloch-Bauer I. portréja, az egyetemes művészettörténet részévé váltak. Ezek a képek a kétdimenziós, geometrikus mintázat és a finom, plasztikus emberi alakok kontrasztjára épülnek. Alkotói periódusának későbbi szakaszában a színes, dekoratív tájképek és a kifejezőbb, expresszív portrék kerültek előtérbe. Klimt 1918-ban bekövetkezett haláláig az osztrák kulturális élet megkerülhetetlen figurája maradt, öröksége pedig a mai napig inspirálja a vizuális kultúrát.

Nézd meg a videót is Gustav Klimt életéről és művészetéről: