Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huHorvátország tengerpartjai és hegyvidékei idén is mágnesként vonzzák a nyaralni vágyókat, ám a természet lágy ölén érdemes résen lenned. Ha kirándulást tervezel az Adriánál, elengedhetetlen, hogy tisztában légy azzal, milyen veszélyeket rejthetnek a vadregényes tájakon felbukkanó kígyók Horvátországban.
- Aktív kígyószezon: tavasztól őszig fokozott óvatosságra van szükség a horvátországi természetjárás során, mivel a hüllők már kora tavasszal aktívvá válnak.
- Veszélyes viperák: az országban élő fajok közül három mérges, melyek közül a fák ágaira is felmászó homoki vipera jelenti a legnagyobb kockázatot.
- Sikeres védekezés: a zárt lábbeli viselése, a zajkeltés és a higgadt hátrálás szinte teljesen kiküszöböli a kígyómarásos baleseteket.
Azt már tudjuk, hogy az Adria vizeiben milyen állatok élnek, de most a szárazföldet vegyük górcső alá, hiszen itt is vannak olyan fajok, amelyekkel nem árt óvatosnak lenni. Például a kígyók Horvátországban szép számmal előfordulnak, jelenlétükkel pedig a melegedő tavaszi, de a forró nyári hónapokban is fokozottan számolnod kell egy-egy természetjárás során. Az elmúlt évben a megszokottnál több észlelés és kígyómarás tartotta lázban a turistákat, így idén is a figyelem középpontjába kerültek ezek a hüllők. A tengerparti övezetek és a sziklás hegyoldalak egyaránt ideális életteret biztosítanak számukra, így könnyen keresztezhetik az utadat. A pánik helyett a megfelelő felkészültség és a felelős magatartás nyújtja a legjobb védelmet a kellemetlen találkozások ellen.
Fotó: Shutterstock / Shutterstock
Hol bukkannak fel leggyakrabban kígyók Horvátországban?
A korábbi főszezonok hírei komoly aggodalmat keltettek a nyaralók körében, hiszen az Isztriai-félszigeten és a déli Vrgorac régióban is szokatlanul sok kígyómarásos esetet regisztráltak. Az Isztrián például rendkívül rövid idő alatt három embert, köztük egy hétéves kisfiút is megmart egy homoki vipera (amelyet errefelé poszkoknak neveznek), akit súlyos állapotban, légi úton kellett kórházba szállítani, míg Vrgoracban egy idős nő szorult sürgős orvosi ellátásra.
Idén, a tavasz beköszöntével és a hőmérséklet emelkedésével a hüllők ismét felébredtek téli álmukból, így a késő őszig tartó kígyószezon újra kezdetét vette. Az Adriai-tenger partvidékén, különösen Dalmáciában, Isztrián és a Lika-felföldön már márciustól kezdve aktívabbá váltak a csúszómászók, így a kirándulóknak újfent fel kell készülniük a jelenlétükre.
A déli szomszédunknál élő mintegy tizenöt kígyófaj közül mindössze három hordoz mérget, ám ezek marása azonnali orvosi beavatkozást igényel. A nálunk is jól ismert keresztes vipera és a parlagi vipera mellett a legveszélyesebb helyi faj egyértelműen a homoki vipera. Ez a jellegzetes mintázatú, viszonylag nagyméretű hüllő erős méreggel rendelkezik, ráadásul a sziklás talajon és a kövek között való rejtőzködés mellett előszeretettel pihen az alacsonyabb bokrok, fák ágain is, ahonnan akár a gyanútlan túrázókra is pottyanhat.
Fotó: Shutterstock / Shutterstock
Mit tegyél, ha kígyómarás ér?
A statisztikák alapján a súlyos kimenetelű balesetek elenyészőek, a helyi egészségügyi intézmények – például a spliti és a pulai kórházak – pedig bőséges ellenszérum-tartalékkal várják a bajba jutottakat. A megelőzés érdekében a legfontosabb fegyvered az elővigyázatosság: túrázáshoz mindig zárt, masszív lábbelit válassz, hasznos a hosszú nadrág viselése, sűrűbb aljnövényzetben pedig egy bottal kelts zajt magad előtt. A legtöbb vadállathoz hasonlóan a kígyók alapvetően kerülik az embert, így a rezgéseket érzékelve időben elmenekülnek.
Ha mégis szembe találkozol egy példánnyal, ne ess pánikba, és különösen ne próbáld bántani: tegyél pár lépést hátra, hagyj neki szabad utat a távozásra, marás esetén pedig azonnal hívd a 112-es segélyhívót, és tartsd mozdulatlanul az érintett végtagot a segítség megérkezéséig.
Nézd meg a videót is a témában:
