Mitől függ, hogy kapunk-e pénzt viharkár után?

A nyári, hirtelen lecsapó ítéletidők pillanatok alatt hatalmas pusztítást végezhetnek az ingatlanunkban és az ingóságainkban. Ilyenkor a kétségbeesés után az első gondolatunk, hogy vajon a meglévő biztosításunk fedezi-e a helyreállítás költségeit.

1. A határidő betartása

A természeti csapások után az egyik leggyakoribb hiba a halogatás. A jogszabályok és a szerződési feltételek pontosan meghatározzák azt az idősávot, amin belül meg kell tenni a kárbejelentést a pénzintézet felé. Amennyiben kicsúszunk ebből az ablakból, a társaság jogszerűen elutasíthatja a kifizetést, mivel a késedelem miatt nehezebbé válik a körülmények rekonstruálása. Mindig gondoskodjunk arról, hogy a bejelentésünknek írásos nyoma is maradjon a későbbi viták elkerülése érdekében.

Fotó: Facebook/ Meteoplus

2. A helyszín digitális dokumentálása

Mielőtt elkezdenénk a romok eltakarítását, elengedhetetlen a kialakult állapot rögzítése. Készítsünk nagy felbontású fényképeket és videókat a sérült tetőszerkezetről, a betört ablakokról vagy a megrongálódott elektronikai eszközökről. Érdemes több különböző szögből, közelről és távolabbról is megörökíteni a pusztítás mértékét. A felvételek metaadatai ráadásul pontosan igazolják a készítés idejét és helyszínét is. A szakértő ezek alapján méri fel a helyzet súlyosságát.

3. A kötelezettség elmulasztása

Sokan úgy gondolják, hogy a szemle megérkezéséig mindennek érintetlenül kell maradnia, ám ez súlyos tévhit. A jogszabályok előírják, hogy a tulajdonos köteles megtenni mindent a további romlás megakadályozása érdekében. Ha például a szél megbontotta a cserepeket, a lyukat egy fóliával le kell takarni, hogy a következő zápor ne áztassa el a födémet. Amennyiben ezt nem tesszük, a biztosító megtagadhatja a másodlagos károk megtérítését. A szükséges ideiglenes munkálatok költségét szintén fotókkal és számlákkal kell igazolni.

4. A tárgyak idő előtti kidobása

Hatalmas anyagi veszteséget okozhatunk magunknak azzal, ha a használhatatlanná vált ingóságokat azonnal a szemetesbe vagy a hulladékudvarba szállítjuk. A megsemmisült bútoroknak, háztartási gépeknek vagy építőelemeknek a helyszínen kell maradniuk a hivatalos ellenőrzésig. Gyűjtsük össze az összes tönkrement darabot egy védett helyre, például a garázsba vagy a fészerbe.

5. A hivatalos adatok szerepe

A kifizetés egyik legfontosabb technikai feltétele, hogy az időjárási esemény elérjen egy bizonyos, a szerződésben rögzített intenzitást. A vállalatok nem a bemondás alapján döntenek, hanem a hivatalos mérőállomások jelentéseit veszik alapul. Általában a minimum 54 km/h-s vagy annál erősebb széllökéseket tekintik a kártérítési kötelezettség alsó határának.

6. A számlák és bizonylatok gyűjtése

Minden egyes kiadást, ami a helyreállítással kapcsolatos, papíralapon is igazolnunk kell. A megvásárolt építőanyagokról, a szakemberek munkadíjáról vagy a bérelt eszközökről szóló bizonylatokat hiánytalanul be kell nyújtani. A cégek nem becslésekre vagy piaci átlagárakra utalnak utólagosan összegeket, hanem a tényleges költségeket térítik meg. A feketén, számla nélkül elvégzett javítások költségeit utólag egyetlen pénzintézet sem fogja megtéríteni nekünk - írja a Fanny magazin. 

1. Erre figyeljünk, ha biztosítást kötünk viharkárra

Az ingatlan piaci ára és a szerkezet újjáépítésének tényleges költsége két teljesen különböző fogalom. Ha a szerződésben szereplő összeg alacsonyabb a valós áraknál, a cég csak arányosan fog fizetni. Évente érdemes felülvizsgálni ezt a keretet.

2. Az értékkövetés aktiválása 

Ez a kiegészítő funkció automatikusan megemeli a fedezeti összegeket a mindenkori éves infláció mértékével. Így nem kell minden esztendőben újratárgyalni a feltételeket a tanácsadónkkal.

3. A melléképületek és kerítés ügye 

Sokan alapértelmezettnek hiszik, hogy a főépület mellett a garázs, a szerszámoskamra vagy a kerítés is védve van. A valóságban ezeket a kiegészítő elemeket gyakran külön-külön nevesíteni kell a dokumentumban.

4. Egyedi rombolások fedezete

A jégverés nemcsak a tetőt, hanem a redőnyöket, a napelemeket és a külső hőszigetelést is tönkretehetik. Ellenőrizzük a feltételekben, hogy a jégátmérőre vonatkozóan vannak-e korlátozások vagy kizárások.

5. Kerti katasztrófa

A vihar miatt a kertben álló fa rádőlhet a lakóházra. Fontos tisztázni, hogy a szerződés tartalmazza-e a romok eltakarításának költségeit. Egyes társaságok csak akkor fizetnek, ha igazoltan egészséges növény dőlt ki.

6. Ha nem nálunk csap be

A közvetlen villámcsapás mellett a távolabbi becsapódás miatti túlfeszültség is kisütheti az elektronikai berendezéseinket. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a hálózat felől érkező feszültséglökésekre is kiterjed a védelem.

7. Nem mindegy, mennyit vállalunk be

A vállalt önrész nagysága közvetlen hatással van a havonta fizetendő díj összegére. A túl magas fix önrész összeg vagy százalékos arány viszont azt jelenti, hogy a kisebb károkat teljesen zsebből kell állnunk.

8. Az ideiglenes lakhatás költsége 

Ha az ítéletidő lakhatatlanná teszi az otthonunkat, a jó biztosítás fedezi a bérlakás díját egy meghatározott időszakig. Ez a segítség életmentő lehet a hetekig vagy hónapokig tartó generálkivitelezés ideje alatt.

9. A különleges kitételek

A tetőablakok sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a hagyományos, függőleges nyílászárók. Előfordulhat, hogy a normál üvegkár-biztosítás nem vonatkozik ezekre a speciális szerkezetekre. Olvassuk el a kisbetűs részt.

10. A felelősségbiztosítás is fontos

Ha a mi házunkról lerepülő cserép összetöri a szomszéd autóját, a kárt nekünk kell megtérítenünk. Erre nyújt megnyugtató megoldást a szerződésbe épített magánemberi felelősségbiztosítás.

+1 könyvajánló

A kísértetek árnyékában

Konstantin Duhovny tízéves volt apja halálakor, és azóta egész élete kísértetjárás. Nem látja a szellemeket, hanem ízleli őket – pontosabban kedvenc ételüket. Ízek törnek rá, olyan ételeké, amelyeket sosem kóstolt, és ez csak egyet jelenthet: a szellemek vele vannak.

Daria Lavell: Utóíz

5999 Ft, Alexandra Kiadó