Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huMérföldkő az orvostudományban, amely ma is életeket ment, ha időben cselekszünk. A veszettség ellen kidolgozott vakcinát 1885. július 6-án alkalmazta először emberen Louis Pasteur, örökre megváltoztatva egy korábban rettegett kór lefolyását. De ez a rettenetes betegség nem tűnt el, világszerte rengetegen esnek áldozatul az emberek közül is. Hogyan kaphatjuk el, mik a tünetek és milyen a veszettséghelyzet Magyarországon? Cikkünkből kiderül!
A veszettség egy akut, központi idegrendszert támadó vírusos megbetegedés, amely a tünetek megjelenése után lényegében teljes mértékben halálos kimenetelű. Louis Pasteur történelmi áttörése óta eltelt 141 év ellenére a megelőző intézkedések jelentősége semmit sem veszített az aktualitásából. Világszerte évente több tízezer fertőzést regisztrálnak, a halálesetek hátterében pedig szinte kivétel nélkül az emberi mulasztás, a tájékozatlanság vagy a késői orvosi ellátás áll. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a terjedési módokkal és a védekezés lehetőségeivel.
Fotó: Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP /
Mi az a veszettség, hogyan fertőz és mik a tünetei állatoknál és embereknél?
A megbetegedést egy RNS-vírus, a rhabdovírusok csoportjába tartozó rabies-vírus okozza, amely minden melegvérű élőlényre veszélyt jelent. A fertőzés elsősorban a beteg állatok testváladékaival, leggyakrabban a nyállal, harapás vagy marás útján terjed. Fontos kiemelni, hogy a vírus nem kizárólag sebeken, hanem sérült bőrfelületen vagy közvetlenül a nyálkahártyán (száj, orr, szem) keresztül is képes bejutni a szervezetbe. A lappangási idő rendkívül tág határok között, 10 naptól akár évekig is mozoghat, de a leggyakoribb a 3-7 hét: a folyamat gyorsasága nagyban függ a marás helyétől és annak agytól való távolságától.
Fotó: Apic/Getty Images /
A kórlefolyás során a vírus a perifériás idegrendszeren keresztül vándorol a gerincvelőbe és az agytörzsbe, ahol súlyos agyvelő- és gerincvelő-gyulladást idéz elő. A panaszok kezdetben általánosak (fejfájás, hőemelkedés, hangulatváltozás), majd kezdetét veszi a dühöngő szakasz, amelyet szorongás, hallucinációk és fokozott nyugtalanság jellemez. Megjelenik a klasszikus víziszony (hidrofóbia): a folyadékfogyasztás, sőt magának a víznek a látványa vagy hangja is görcsös reakciót vált ki a nyelési és légzőizmokban. Emiatt a beteg a nyálát sem tudja lenyelni. A fokozódó idegbénulások végül kómához, keringési és légzési elégtelenséghez, majd halálhoz vezetnek.
A diagnózis felállításához elpusztult állatok esetén az agyszövet vizsgálatára, azon belül a hippocampusban található úgynevezett Negri-testek kimutatására, vagy direkt immunofluoreszcenciás eljárásra van szükség. Élő háziállat gyanúja esetén a hatósági állatorvosi karantén és a 15 napos megfigyelés nyújt biztonságot.
Rejtőzködő veszélyek és a denevérek szerepe
Bár régiónkban a klasszikus erdei veszettség fő hordozója a vörös róka, a kisebb emlősök és a denevérek is komoly kockázatot hordoznak. Utóbbiak esetében a fertőzés mechanizmusa különösen csalóka lehet. Egy 11 éves kanadai kisfiú tragikus esete rávilágított arra, hogy úgy is el lehet kapni a halálos fertőzést, hogy egy hálószobába tévedt denevérrel történt közvetlen arckontaktus után semmilyen látható harapásnyom vagy karmolás nem maradt a bőrén.
A denevérek harapása ugyanis rendkívül apró, gyorsan gyógyul és észrevétlen maradhat, a vírus pedig a nyálkahártyán át is felszívódik. Ráadásul a fertőzött denevérek nem feltétlenül mutatnak rendellenes viselkedést. Ebből adódóan, ha vadon élő állat vagy denevér közvetlenül érintkezik az arcunkkal vagy a nyálkahártyával, a látható sérülés hiánya ellenére is azonnal orvoshoz kell fordulni.
Megelőzés és a jelenlegi járványügyi helyzet
A veszettség kialakulása után nem létezik hatékony, specifikus gyógymód, a túlélés orvostörténeti ritkaság. A védekezés egyetlen és leghatékonyabb eszköze a megelőzés, valamint az expozíció – a fertőzési kockázatnak való kitettség – utáni azonnali kezelés (PEP). Amennyiben gyanús kontaktus történik, a sebet azonnal ki kell mosni, fertőtleníteni, és haladéktalanul el kell indítani a passzív (rabies ellenanyag) és az aktív immunizálást (oltássorozat). Az időben és szakszerűen beadott vakcina gyakorlatilag 100%-os védelmet nyújt a betegség kifejlődése ellen.
Veszettség Magyarországon?
Magyarországon a helyzet stabil, köszönhetően az 1930 óta kötelező évenkénti kutyavakcinációnak, a kóbor ebek befogásának, valamint az 1992-ben bevezetett, repülőgépes rókavakcinázási programnak. Ezen intézkedések révén a hazai esetek száma elenyésző, a klasszikus veszettség szinte teljesen visszaszorult. A környező országok közül azonban Ukrajnában még mindig jelentős az esetszám, és bár az Európai Unió támogatásával Kárpátalján is folynak mentesítési programok, a keleti határok felől érkező vadon élő állatok miatt a szigorú felügyeleti rendszert folyamatosan fenn kell tartanunk. Románia és Lengyelország területén is regisztráltak az elmúlt években fertőzéseket, így a környező régiók továbbra is figyelmet igényelnek.
Nézze meg a videót is a veszettségről:
