Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu- Aki Alice Csodaországban-szindrómától szenved, annak a tárgyak, az idő és a testérzékelése átmenetileg megzavarodik.
- A Todd-szindrómaként is emlegetett betegség migrénhez vagy fertőzésekhez kapcsolódik, de más neurológiai ok is állhat a háttérben.
- Visszatérő tünetek esetén fontos az orvosi kivizsgálás.
Az elnevezés Lewis Carroll híres regényére utal, amelyben a főszereplő többször is megváltoztatja a méretét. Az Alice Csodaországban című történet elsőre érthetetlennek és kaotikusnak tűnhet: egy kislány a réten egy nyulacska nyomába ered, majd egy hatalmas lyukba esik. A zuhanás után egy csodálatos birodalomba jut, ahol azt tapasztalja, hogy a dolgok nem olyanok, mint amilyennek megszokta őket, és ő maga sem az, mint az utazás előtt volt.

Fotó: Walt Disney Pictures / Collection ChristopheL/AFP
Az Alice Csodaországban-szindróma rémisztőbb, mint gondolnád
Ráadásul folyton változik minden: a tárgyak hol nagyra nőnek, hol eltörpülnek körülötte. A szindróma kevésbé ismert neve Todd-szindróma, ami John Todd brit pszichiáterről kapta a nevét, aki az 1950-es években részletesen leírta a jelenséget. A kutatások azt mutatják, hogy a serdülők akár 30 százaléka is megtapasztalhatja a tünetek enyhe, múló formáját.
A szindróma nem egy hosszú távon fennálló betegség, hanem átmeneti tünetegyüttes, amely percektől akár órákig tartó rohamokban jelentkezik.
Milyen tünetei lehetnek?
A legjellemzőbb tünet a látás és a térérzékelés átmeneti torzulása. A környezet tárgyai a valóságosnál nagyobbnak vagy kisebbnek, közelebbinek vagy távolibbnak tűnhetnek. Ugyanez a saját test érzékelésére is igaz lehet: az illető úgy érzi, hogy megnyúlt a karja, hatalmas lett a feje, vagy éppen összement valamelyik testrésze.
Ha ez nem lenne elég, akkor itt a következő ijesztő tünet: az időérzék is torzulhat. Néhány másodperc rendkívül hosszúnak, míg egy hosszabb időszak feltűnően rövidnek tűnhet.

Mi okozhatja?
Az Alice Csodaországban szindróma az agy érzékelési és információfeldolgozási folyamatainak átmeneti zavarával hozható összefüggésbe. Kiváltó tényezők az alábbiak lehetnek:
- migrénes rohamok
- fertőző betegségek, elsősorban a gyermekeket érintő Epstein-Barr vírus (mirigyláz), influenza vagy bárányhimlő
- epilepszia és egyéb rohammal járó agyi elváltozások
- fizikai vagy érzelmi kimerültség, súlyos alváshiány és stressz
- ritkábban agyi keringési zavarok, daganatok vagy bizonyos gyógyszerek és tudatmódosító szerek mellékhatása
Mit tegyünk, ha ilyet tapasztalunk?
Egy egyszeri, rövid ideig tartó epizód önmagában még nem feltétlenül jelent komoly betegséget. Ha azonban a jelenség ismétlődik, erős fejfájás, szédülés, zavartság, ájulás, beszédzavar vagy más szokatlan panasz társul hozzá, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. A kivizsgálás során az orvos elsősorban azt próbálja kideríteni, mi válthatta ki a tüneteket.
A betegség diagnosztizálásában segítségre lehetnek az úgynevezett mikropsziás rajzok, ahol az alakok 30 milliméternél kisebbek, a kép részletei pedig szabad szemmel nem kivehetőek.
A kórelőzmény és a neurológiai vizsgálat mellett az esetleges háttérbetegségtől függően képalkotó vizsgálat, például MRI, illetve EEG is szóba jöhet. A kezelés tehát nem magára a szindrómára, hanem az azt kiváltó okra irányul.
Részlet az 1951-es meseváltozatból:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



