Aratókoszorú és egyéb érdekes hagyományok az államalapítás ünnepén

Az új kenyér megszegése, a Szent István-napi rendezvények, az aratókoszorú-fonás vagy a mulatságok mind ehhez a különleges naphoz tartoznak. De vajon tudjuk, honnan erednek ezek a szokások és mit szimboizálnak az államalapítás ünnepe kapcsán? Van köztük olyan, ami téged is meglephet.

• Augusztus 20. hagyományai között a búcsú, a Szent Jobb-körmenet és az új kenyér ünnepe is helyet kapott.
• Az aratókoszorú az aratás, a búza és a magyar föld hagyományát kapcsolta az ünnephez.
• A tűzijáték és a Debreceni Virágkarnevál már modern, 20. századi hagyományként vált az ünnep részévé.

Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap. Ekkor emlékezünk meg Szent István király honatyánkról, e napon van a keresztény magyar államalapítás ünnepe és egyben a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Szent István államalapító szobra, államalapítás ünnepe
Fotó: Nominesine / Shutterstock

Államalapítás ünnepe és a hozzá kapcsolódó hagyományok, szokások

Szent István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. E napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén pedig ekkor ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ra. 2013 óta szintén ezen a napon rangos állami kitüntetéseket adományoznak, többek között a Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.

Búcsú és mulatság

E különleges nap másik fontos eleme a búcsú és a közösségi mulatság volt. Azokon a településeken, ahol Szent István volt a templom védőszentje, templombúcsút tartottak. A nagymisét vendégeskedés, vásár, délutáni vagy esti vigasság követhette. A rokonság összegyűlt, vendégeket fogadtak, a fiatalok pedig táncmulatságon vehettek részt.

mutság, államalapításFotó: Goracz Jozsef Mark

A Szent Jobb kultusza 

Az ereklyét 1818-ban vitték először ismét ünnepélyes körmenetben, és a 19. század folyamán a Szent István-napi állami reprezentáció egyik legfontosabb elemévé vált. 

A Szent Jobb, valójában Szent István király mumifikálódott jobb kézfeje, ami a magyar államiság egyik legfontosabb történelmi ereklyéjévé vált.

A török hódoltság idején az ereklye hosszú időre külföldre került, majd Mária Terézia 1771-ben visszahozatta Magyarországra. A Szent Jobb- körmenetének hagyománya a 19. században alakult ki: 1862-től a budai Várból a Mátyás-templomig és vissza vitték.

Új kenyér ünnepe

Az új kenyér ünnepe kifejezetten a 20. század közepén vált az augusztus 20-i ünnep részévé. A búza a magyar agrárkultúra egyik legfontosabb terménye, a kenyér pedig a mindennapi élet alapvető élelmiszere.

Régebben egy jó búzatermés egy parasztgazdaságban nem egyszerűen gazdasági sikernek számított: a következő év megélhetésének biztonságát is jelentette.

Ennek a hagyománynak a mai továbbélése a Szent István-napi kenyér versenye, amelyet a Magyar Pékszövetség rendez, valamint a Magyar Ízek Utcája, ahol az ünnep idején a győztes kenyér és az adott évben kiválasztott Magyarország Tortája is bemutatkozik.

A cipót szalaggal kötik át, majd a frissen sütött kenyeret megszentelik, felszelik és végül szétosztják a szeleteket
Fotó: Gabor Zoltan

Aratókoszorú

Az aratókoszorú nem augusztus 20-i szokás volt, hanem az aratás befejezésének jelképe. Csakhogy korábban, mire Szent István napja elérkezett, sok vidéken már befejeződött a gabona aratása, így az ünnep időben egybeesett az aratás lezárásával. Az utolsó kévéből font aratókoszorú ezért szép lassan összekapcsolódott az új termés és az új kenyér gondolatával. 

A koszorút mestergerendára akasztották, és a belőle kimorzsolt búzaszemeket a következő évi vetőmag közé keverték. A búzakalászoból búzababát is készítettek , majd az ünnepi menet során ezeket a gazda elé vitték az aratók.

Fotó: Ludmila Talmazan / Shutterstock

Tűzijáték – meglepően fiatal hagyomány

A mai augusztus 20. egyik leglátványosabb eleme nem népi eredetű, hanem állami látványosság. A tűzijáték az 1960-as évek közepén vált ismét rendszeres részévé az augusztus 20-i programnak. A szocialista korszakban a látványos rendezvények – a tűzijáték mellett vízi- és légi parádék – részben azt szolgálták, hogy az ünnepnek világi, tömegrendezvény-jellege legyen.

államaapítás
Fotó: Melinda Nagy / Shutterstock

A Debreceni Virágkarnevál

Fő eseménye minden évben augusztus 20-án van, de a karneváli hét programsorozata idén augusztus 18. és 23. között zajlik. 1966-ban rendezték meg először a Debreceni Virágkarnevált, és azóta augusztus 20. egyik legismertebb vidéki rendezvényévé vált. A virágokkal feldíszített hatalmas kocsik felvonulása már egy sajátos modern hagyománnyá alakult.

államaapítás
Fotó: Matyas Rehak / Shutterstock

Készíts te is ünnepi kenyeret a videó alapján!

@kalcirecept Augusztus 20.a az Új kenyér ünnepe is, hisz hagyományosan minden évben Szent István napjára sült ki az első kenyér a frissen learatott búzából, így mi sem természetesebb, mint hogy erre a napra a lehető leghagyományosabb módon kemencében sütök kenyeret a családnak. A receptem a régi, fehér cipó vasedényben sütve néven találjátok a honlapon ha sütőben próbálnátok meg. #reklám Ha megtetszett, akkor az én kemencémet a www.kandallo-futar.hu oldalon találjátok Góliát néven. @XYZ-a kemencék új generációja #kalcirecept #kálci #hungary #bread #yummy #fehérkenyér #fehércipó #újkenyér #kenyér #kemence #cipó ♬ Hungarian Dance No.5(1386463) - INST FREAK

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: