Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA növényi hormonokról elsősorban azt tanultuk, hogy a növények növekedését, fejlődését és a környezeti stresszhez való alkalmazkodását szabályozzák. A kutatások azonban egyre érdekesebb kapcsolatot tárnak fel: ezek a molekulák nem kizárólag a növények világában működnek. Egyes növényi hormonokat az emberi sejtek és a bélrendszerben élő mikroorganizmusok is előállíthatnak. Ez új kutatási irányokat jelent az egészséges bélflóra tekintetében.
- Meglepő kapcsolat: a növényi hormonok nemcsak a növények működésében játszhatnak szerepet, hanem az emberi szervezet és a bélmikrobiom is képes lehet reagálni rájuk.
- A bélflóra is érintett: egyes baktériumok növényi hormonokhoz hasonló molekulákat állíthatnak elő, amelyek hatással lehetnek az immunrendszerre és az anyagcserére.
- Új kutatási irány: az abszcizinsavat, a gibberellineket és az auxinokat is vizsgálják az emberi gyulladásos és anyagcsere-folyamatokkal összefüggésben.
- Fontos a mértékletesség: a kutatási eredmények ígéretesek, de egyelőre nem bizonyítják, hogy a növényi hormonokban gazdag ételek betegségeket gyógyítanának.
A bélflóra nem pusztán az emésztésben vesz részt. A benne élő mikroorganizmusok az immunrendszer működésére, az anyagcserére és a gyulladásos folyamatokra is hatással lehetnek. Éppen ezért a kutatók azt vizsgálják, hogy az elfogyasztott növényi vegyületek és a bélbaktériumok között milyen kölcsönhatások alakulnak ki.
Fotó: marilyn barbone / Shutterstock
A bélflóra lehet a kapcsolat a növények és az ember között
Egy 2017-ben a Trends in Plant Science folyóiratban megjelent tanulmány már felvetette, hogy a növényi hormonok szerepet játszhatnak az állati szervezet és a mikrobiota közötti kommunikációban. A szerzők, Émilie Chanclud és Benoît Lacombe arra hívták fel a figyelmet, hogy a növényi hormonok az étrenden keresztül bekerülhetnek a szervezetbe, és hatással lehetnek többek között a glükózanyagcserére, a gyulladásos folyamatokra, a bélflórára és a sejtek működésére.
A növényi hormonok és azok utánzatai nemcsak a növényekben, hanem mikrobákban és állati sejtekben is jelen vannak”
– fogalmaztak a kutatók.
Az egyik különösen érdekes molekula az abszcizinsav
Az abszcizinsav, vagyis ABA a növények egyik fontos hormonja. A növényeknél többek között a vízhiányhoz és más környezeti stresszhatásokhoz való alkalmazkodásban játszik szerepet. Az emberi szervezetben is találtak ABA-t, és korábbi kutatások szerint az emberi immunsejtek képesek lehetnek előállítani és érzékelni ezt a molekulát.
A kutatások alapján azonban az ABA emberi szervezetre gyakorolt hatása nem írható le egyszerűen úgy, hogy „jó” vagy „rossz”. Egyes kísérletekben gyulladásos folyamatokhoz kapcsolódó hatásait figyelték meg, más kutatások viszont éppen ellenkező irányú, gyulladáscsökkentő és anyagcserét támogató tulajdonságokat jeleztek. Ez jól mutatja, mennyire korai szakaszban jár még a kutatás.
A növényi hormonok a cukoranyagcserére is hatással lehetnek
A növényi hormonok és az emberi anyagcsere kapcsolata szintén izgalmas kutatási terület. Egy 2020-as, a Biochemical Pharmacology folyóiratban megjelent áttekintés szerint egyes fitohormonok, köztük az ABA, a szalicilsav, az auxinok és a citokininek, olyan folyamatokat befolyásolhatnak, amelyek az anyagcserével és a gyulladással állnak kapcsolatban. A szerzők szerint ezek a molekulák a bélmikrobiommal együtt is szerepet játszhatnak az anyagcsere-folyamatokban.
Fontos azonban: ebből még nem következik, hogy például a sárgarépa vagy a sárgabarack fogyasztása önmagában kezelné a cukorbetegséget. A növényi hormonok lehetséges terápiás alkalmazása egyelőre kutatási terület, nem bizonyított kezelési módszer.
A gibberellinek is érdekesek lehetnek
A gibberellinek, köztük a gibberellinsavak, elsősorban a növények növekedését szabályozó hormonokként ismertek. Emberi és állati sejtekben azonban szintén vizsgálják a hatásukat. Egy 2022-es laboratóriumi kutatás például a gibberellin A4 és A7 olyan hatásait vizsgálta, amelyek kapcsolatba hozhatók a gyulladásos NF-κB-jelátviteli útvonallal.
Ez érdekes eredmény, de itt is érdemes óvatosnak lenni: sejtkísérletből még nem lehet arra következtetni, hogy a gibberellinekben gazdag étrend gyógyítaná a gyulladásos betegségeket.
Még a bélbaktériumaink is előállíthatnak hasonló molekulákat
A kutatók számára talán az egyik legérdekesebb kérdés az, hogy honnan kerülnek növényi hormonokhoz hasonló molekulák az emberi szervezetbe. Bizonyos baktériumokról már kimutatták, hogy képesek növényi hormonokat vagy azokhoz hasonló vegyületeket termelni. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a bélmikrobiom nemcsak „elszenvedője” az étrendből származó növényi vegyületeknek, hanem aktívan módosíthatja is őket.
Az indol-3-ecetsav (IAA) például egy jól ismert növényi auxin, amelyet bizonyos baktériumok is képesek előállítani. Egy friss, 2025-ben megjelent áttekintés szerint az emberi bélben található baktériumok IAA-t termelhetnek, és ennek az immunrendszer működésében és különböző betegségekben betöltött szerepét jelenleg is intenzíven vizsgálják.
Nem gyógyszert, hanem új kutatási irányt jelenthet
A növényi hormonok és az emberi szervezet kapcsolatának felfedezése azért különösen érdekes, mert új szemszögből közelítheti meg azt, hogyan hat az étrendünk a szervezetünkre. Nemcsak a vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat vagy antioxidánsokat kellene vizsgálni, hanem azt is, hogy az élelmiszerekben természetesen jelen lévő, biológiailag aktív molekulák miként kommunikálnak a sejtjeinkkel és a bélmikrobiommal.
A kutatók ugyanakkor még számos kérdésre keresik a választ: milyen mennyiségben jutnak be ezek az anyagok a szervezetbe, mi történik velük az emésztés során, mennyire képesek felszívódni, és pontosan milyen receptorokon keresztül fejtik ki a hatásukat.
Vagyis egyelőre nem arról van szó, hogy a növényi hormonokkal hamarosan betegségeket fogunk kezelni, hanem arról, hogy a tudósok egy eddig kevésbé ismert kapcsolatot kezdenek feltérképezni a táplálkozás, a bélmikrobiom és az emberi sejtek között. Ha a későbbi kutatások megerősítik ezeket az eredményeket, az akár új lehetőségeket is nyithat az anyagcsere- és gyulladásos betegségek kutatásában - olvasható a Sciencedirect tudományos lapban megjelent tanulmányban.
Nagy segítség lehet a változókorban?
A növényekben található fitoösztrogének valóban érdekesek lehetnek a menopauza kutatásában, de ezeket érdemes elkülöníteni a klasszikus növényi hormonoktól. A fitoösztrogének olyan növényi vegyületek, amelyek szerkezetük miatt képesek kölcsönhatásba lépni az ösztrogénreceptorokkal.
A szója és a lenmag például jelentős forrása lehet bizonyos fitoösztrogéneknek. Hatásukat a menopauza tüneteivel kapcsolatban is vizsgálják, de ezek sem tekinthetők automatikusan a hormonpótló kezelés helyettesítőinek.
