A Lánchíd titkai: 10 érdekesség, amit talán még nem tudtál Budapest ikonikus hídjáról

1842. augusztus 24-én ünnepélyes keretek között letették a Lánchíd alapkövét. A Széchenyi István kezdeményezésére létrejött híd nem csupán Pest és Buda közlekedését változtatta meg: megszületésével egy új korszak jelképe is lett. Az azóta eltelt közel két évszázad alatt háborút, újjáépítést, átalakítást és rengeteg történelmi pillanatot látott. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet Budapest egyik legismertebb jelképéről.

• 1842-ben tették le az alapkövét, József nádor jelenlétében.
• Széchenyi István kezdeményezésére épült meg az első állandó budapesti Duna-híd.
• Négy kőoroszlán őrzi a hídfőket – Marschalkó János alkotásai.
• Az oroszlánoknak van nyelvük, a nyelvtelenségük legendája nem igaz.
• A második világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.
• 1949-ben nyitották meg újra, az eredeti átadás 100. évfordulóján.
• 2023-ban újabb nagyszabású felújításon esett át.

Ma természetesnek tűnik, hogy a Duna két partja között néhány perc alatt átkelhetünk, de a 19. század első felében azonban ez korántsem volt magától értetődő. A folyó Pest és Buda között komoly akadályt jelentett, különösen télen vagy áradás idején. A Lánchíd megépítése ezért nem egyszerűen egy új átkelő létrehozását jelentette: a korszak egyik legfontosabb modernizációs vállalkozása volt. Az alapkövet 1842. augusztus 24-én helyezték el a pesti hídfőnél, az építkezés pedig az évtized végére fejeződött be. A terveit William Tierney Clark angol mérnök készítette, aki korának egyik elismert hídépítője volt. A kivitelezést Adam Clark irányította, az ő nevét őrzi a budai Clark Ádám tér is.

1914 – a Széchenyi Lánchíd átépítése, a híd vasszerkezetének megerősítése a Dunáról nézve
Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

Érdekességek a budapesti Széchenyi lánchídról

A híd azóta is Budapest egyik meghatározó szimbóluma. A történelem azonban nem kímélte: az eredeti szerkezetet a 20. század elején jelentősen átépítették, a második világháborúban pedig súlyosan megsérült. A rekonstrukció után ismét a város egyik legfontosabb jelképe lett, legutóbbi nagy felújítása pedig 2023-ban fejeződött be.

A Lánchíd azonban nemcsak a méretei és történelmi szerepe miatt érdekes. A hídfőket őrző oroszlánokhoz legendák kapcsolódnak, a 10 év alatt felépült híd pedig túlélte a háború pusztítását, majd újjáépítve ismét Budapest egyik meghatározó jelképévé vált. Íme néhány olyan érdekesség, amely miatt a Lánchidat nem lehet egyszerűen csak egy dunai átkelőként nézni.

Ki tette le az alapkövet?

Az 1842-es ünnepélyes alapkőletételnél József nádor is jelen volt. A Lánchíd ügyének legfontosabb magyarországi kezdeményezője azonban Széchenyi István volt, akinek reformelképzelései között a közlekedés fejlesztése is kiemelt helyet kapott. Széchenyi szerepét a Magyar Tudományos Akadémia történeti anyagai is hangsúlyozzák.

A Lánchíd oroszlánjai

Ez az egyik legismertebb budapesti legenda. A történet szerint Marschalkó János szobrász megfeledkezett az oroszlánok nyelvéről, majd egy kritikus kiszúrta a hibát. A valóság ennél prózaibb: az oroszlánoknak van nyelvük, csak alulról, a nézőpont miatt nehéz észrevenni. 

Az oroszlán évszázadok óta az erő, a hatalom és az uralkodói méltóság jelképe. A Lánchídnál ezért nem egyszerű díszítőelemként működik: a monumentális szobrok szimbolikusan is „őrzik” a hidat.

A második világháború pusztítása

A második világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat, amely súlyosan megsérült. Az újjáépítés után 1949-ben nyitották meg ismét, éppen a híd eredeti átadásának 100. évfordulóján.

Kiről nevezték el a Lánchidat?

A köznyelvben régóta Lánchídként ismert átkelő hivatalos neve Széchenyi lánchíd, amely Széchenyi István szerepének állít emléket. 1899-ben, halálának 30. évfordulóján keresztelték át.

Az alábbi videóból még többet megtudhatsz Budapest ikonikus látványosságáról: