Hangyabolyként nyüzsgő légi forgalom a fejünk felett – Most eláruljuk, miért nem ütköznek össze a gépek a levegőben

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Minden nap repülőgépek ezrei emelkednek a magasba, miközben a zsúfolt légi folyosókon látszólag elhanyagolható távolságra haladnak el egymás mellett. A szigorú szabályozásnak köszönhetően a légi forgalom menetrendje mégis a megszokott biztonsággal bonyolódik le. Hogyan lehetséges ez?
Vágólapra másolva!
  • Többszintű védelem: a légiforgalmi irányítás és a fedélzeti automata rendszerek együtt előzik meg az ütközéseket.
  • Életmentő automatika: veszedelmes megközelítésnél a TCAS rendszer a pilótáktól függetlenül ad összehangolt kitérő utasítást.
  • Új fenyegetés: a repterek közelében feltűnő illegális drónok komoly fennakadásokat okozhatnak, de kártérítés nem jár utánuk.

Amikor megnyitunk egy repüléskövető alkalmazást, az európai égbolt látványa sokszor egy felbolydult hangyabolyra emlékeztet. A magyar légtérben is óriási a pörgés, a csúcsidőszakokban folyamatosan váltják egymást a tranzitjáratok, az átrepülő gépek, valamint a Budapestre érkező és innen induló járatok. Bár a gépek száma évről évre növekszik, a légi forgalom növekedése nem vezet káoszhoz vagy a balesetek számának emelkedéséhez. Ez a rendkívüli fokú biztonság egy összetett, többlépcsős rendszernek köszönhető, amelyben a fejlett technológia, a szigorú eljárásrendek és az emberi felügyelet együtt garantálja a balesetmentes közlekedést.

A repülőtéri légi forgalom irányításá az irányítótoronyból végzik.
A légi forgalom irányítását -  a futópályák, a gurulóutak és a közvetlen repülőtéri légtér felügyeletét - az irányítótoronyból végzik.  A magasabb vagy távolabbi légtereket nem a toronyból, hanem különleges központokból (például Magyarországon a HungaroControl irányítóközpontjából) radarok segítségével kezelik.
Fotó: Shutterstock

Hogyan kerülhető el a gépek ütközése, amikor ilyen sűrű a légi forgalom?

Mindennek az alapja a légiforgalmi irányítás: a légi irányítók radar- és számítógépes rendszerek segítségével folyamatosan figyelik a gépek helyzetét, sebességét és magasságát. A légteret pontosan meghatározott szektorokra bontják, a repülési útvonalakat és a magasságokat pedig már a felszállás előtt szigorúan megtervezik. A pilóták nem saját belátásuk szerint navigálnak a felhők között, hanem a meghatározott kötelező védőtávolságokat tartják be mind horizontálisan, mind vertikálisan.

Ha az első védelmi vonal ellenére két gép mégis nem kívánt módon megközelítené egymást, működésbe lép a technológia utolsó biztonsági hálója: a TCAS (Traffic Alert and Collision Avoidance System). Ez az automatikus ütközéselkerülő rendszer közvetlenül a gépek fedélzeti transzpondereivel kommunikál.

A rendszer folyamatosan elemzi a környezetet, és amennyiben veszélyes megközelítést érzékel, a másodperc törtrésze alatt összehangolt utasítást ad a két pilótafülkének. Az egyik gépnek süllyedést, a másiknak emelkedést rendel el, teljesen kizárva az emberi tévedés lehetőségét. Egy ilyen automatikus korrekció történt 2026 júliusában az Atlanti-óceán felett is, amikor két utasszállító gép részesült összehangolt kitérő utasításban, így mindkét járat biztonságosan folytathatta útját.

Milyen kockázatot jelentenek a drónok a mai repülésben?

Míg a menetrend szerinti utasszállítók szigorúan ellenőrzött rendszerben mozognak, az utóbbi években egy új kihívással kell szembenéznie a hatóságoknak: az illetéktelenül használt drónokkal. A szabálytalanul felengedett lakossági és ipari drónok különösen a repülőterek közelében jelenthetnek komoly veszélyt, ahol a leszálláshoz készülő vagy éppen felszálló gépek alacsonyabban repülnek.

Amennyiben drónt észlelnek egy repülőtér védelmi zónájában, a légiforgalmi irányítás azonnal leállíthatja a le- és felszállásokat a biztonság garantálása érdekében.

Az ilyen események miatti fennakadások és késések esetén az utasoknak érdemes tudniuk, hogy a drónok megjelenése rendkívüli körülménynek számít. Ez azt jelenti, hogy a légitársaságoktól nem kérhető el a jogszabályban rögzített kártérítési összeg. Ugyanakkor hosszabb várakozás esetén az ellátáshoz – ételhez, italhoz, szükség esetén pedig a szállodai elhelyezéshez – továbbra is joguk van a várakozó utasoknak.

Nézd meg a videót is a témában:

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!