Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA meditáció már viszonylag rövid idő alatt is együtt járhat az agy és a szervezet működésének mérhető változásaival – erre jutottak a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének (UC San Diego) kutatói. A vizsgálatban húsz egészséges felnőtt vett részt egy hétnapos intenzív elvonuláson, amelynek során összesen mintegy 33 órát meditáltak.

Fotó: Unsplash
A Communications Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerint a program után többek között az agyi aktivitásban, a neuroplaszticitással összefüggő folyamatokban, az immunrendszeri jelátvitelben és az anyagcserében is eltéréseket figyeltek meg.
Mit csináltak a résztvevők hét napon keresztül?
A kutatásban részt vevő húsz egészséges felnőtt egy Joe Dispenza által vezetett bentlakásos programon vett részt. A hét nap során többféle elme-test gyakorlatot kombináltak.
A program része volt:
- mintegy 33 óra vezetett meditáció,
- napi előadások,
- csoportos gyógyító gyakorlatok,
- nyílt placebón alapuló gyakorlatok.
Utóbbi esetében a résztvevők tisztában vannak azzal, hogy nem kapnak aktív gyógyhatású készítményt. A kutatók azért foglalkoznak ezzel a módszerrel, mert az elvárások és a kezelésben való részvétel élménye önmagában is együtt járhat mérhető változásokkal.
A résztvevők agyát a program előtt és után funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással, vagyis fMRI-vel vizsgálták. Vérmintákat is vettek tőlük, amelyek segítségével többek között az immunrendszeri, anyagcsere- és molekuláris változásokat elemezték.
Mi történt az agyban a meditáció után?
A kutatók a programot követően csökkent aktivitást figyeltek meg azokban az agyi területekben, amelyek a belső gondolatfolyamokkal hozhatók összefüggésbe. Ezt a kutatócsoport a hatékonyabb agyműködés egyik lehetséges jeleként értelmezte.
A neuroplaszticitással kapcsolatban is érdekes eredmény született. Ez az agy azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon, átszerveződjön és új idegi kapcsolatokat hozzon létre.
A kutatók laboratóriumban tenyésztett idegsejteken is vizsgálták a résztvevőktől az elvonulás után vett vérplazma hatását. A vérplazmával kezelt idegsejtek hosszabb nyúlványokat növesztettek, és több kapcsolatot alakítottak ki egymással. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a program után a vérben olyan változások történtek, amelyek elősegíthetik az idegsejtek alkalmazkodását és új kapcsolatok kialakulását – írja a Science Daily.
Nem kizárólag az agyban észleltek eltéréseket. A kutatók szerint a program után az anyagcsere működésében is változásokat mértek. A résztvevők vérplazmájának kitett sejtekben fokozódott a glikolitikus, vagyis a glükóz lebontásán alapuló anyagcsere.
Az immunrendszeri jelátvitel ugyancsak megváltozott. Érdekesség, hogy gyulladáskeltő és gyulladáscsökkentő jelzések egyaránt erősödtek. A kutatók ezt nem egyszerűen az immunrendszer erősödéseként vagy gyengüléseként értelmezik, hanem egy összetettebb alkalmazkodási folyamat jeleként.
A vérben található kis RNS-molekulák és bizonyos génaktivitási mintázatok esetében szintén változásokat észleltek.
Befolyásolhatja a meditáció a fájdalomérzetet?
A vizsgálat egyik figyelemre méltó eredménye a szervezet saját fájdalomszabályozó rendszeréhez kapcsolódott. A hétnapos programot követően emelkedett az endogén opioidok koncentrációja a résztvevők vérében. Ezek a szervezet által természetesen termelt vegyületek, amelyek szerepet játszanak a fájdalom szabályozásában, és részben ugyanazokra a biológiai rendszerekre hatnak, mint az opioid fájdalomcsillapítók.
A kutatók szerint az eredmény miatt érdemes lehet a jövőben azt is megvizsgálni, hogy hasonló elme-test gyakorlatok alkalmazhatók-e a krónikus fájdalom kezelésének kiegészítésére. A mostani vizsgálatból azonban erre még nem lehet következtetni, mivel abban egészséges emberek vettek részt.
A résztvevők egy kérdőívet is kitöltöttek, amely az olyan élményeket méri, mint az egységérzés, a transzcendencia és a megváltozott tudatállapot. Az átlagos pontszám 2,37-ről 3,02-re emelkedett a program után.
Az erőteljesebb úgynevezett misztikus élményekről beszámoló résztvevőknél nagyobb biológiai változásokat is megfigyeltek. A magasabb pontszámok az agy különböző területei közötti fokozottabb kapcsolódással mutattak összefüggést.
A kutatók olyan idegi kapcsolódási mintázatokat is észleltek, amelyek bizonyos tekintetben hasonlítottak a pszichedelikus szerek, például a pszilocibin hatásának vizsgálatakor korábban megfigyelt mintázatokhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meditáció és a pszichedelikus szerek hatása azonos lenne. A kutatók szerint inkább arról lehet szó, hogy a két, egymástól jelentősen eltérő élmény részben átfedő agyi folyamatokat érinthet.
A kutatók a következő vizsgálatokban külön-külön is szeretnék elemezni a program egyes elemeit, valamint azt, hogy mennyi ideig tartanak a megfigyelt változások. Azt is vizsgálnák, hogy a módszereknek lehet-e szerepük a krónikus fájdalommal, hangulatzavarokkal vagy az immunrendszert érintő betegségekkel élők esetében.