Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huNéhány történelmi alak kirívó viselkedése mögött sokszor nem elmebaj, hanem ritka és félreértett testi megbetegedés állt. III. György brit király bizarr elmezavarát és fizikai gyötrelmeit a modern orvostörténeti kutatások szerint egy genetikai anyagcsere-zavar, a porfíria okozta.
- Genetikai hátterű zavar: a porfíria a vérfesték termelődésének elakadása, ami miatt mérgező anyagok halmozódnak fel a szervezetben.
- III. György kálváriája: a brit király bizarr viselkedését – mint az ágak kényszeres rázását vagy a megállás nélküli beszédet – a porfíria akut rohamai okozták.
- Drámai félrekezelés: a korabeli orvosok a mentális tüneteket érvágással, mérgező kenőcsökkel és kényszerzubbonnyal próbálták gyógyítani, ami tovább rontott az állapotán
A porfíria lényegében a vérfesték gyártási hibája a szervezetben. A testünknek szüksége van egy speciális anyagra, a hemre, ami az oxigént szállítja a vérben, ám ha az ezt előállító folyamat elakad, a félkész alapanyagok felhalmozódnak a testben, és valósággal megmérgezik a szöveteket, ami súlyos testi és idegrendszeri tüneteket okoz. A felhalmozódott anyagok fajtájától függően a betegség megnyilvánulhat súlyos bőrtünetekben, hólyagosodásban, fényérzékenységben, vagy akár akut rohamokban is. Ez utóbbi típus kifejezetten intenzív hasi fájdalommal, izomgyengeséggel, pszichiátriai tünetekkel és a vizelet sötétvörösre színeződésével jár.
Fotó: Wikipedia
Mi a porfíria és miért okozhat súlyos mentális zavarokat a betegség?
Az akut szakaszban a porfirint, vagyis a vérfesték építőelemét előállító folyamat felborulása miatt az idegrendszer közvetlen károsodást szenved. A rohamok alatt a betegek jelentős része nemcsak fizikai fájdalmat él át, hanem szorongás, hallucináció, paranoia és akut pszichózis is felléphet náluk. A XVIII. században ezeket a tüneteket még nem tudták biokémiai alapokra visszavezetni, így a megváltozott viselkedést automatikusan az elme elborulásaként könyvelték el.
Az „őrült” király, III. György bizarr viselkedése
Bár számos ismert történelmi alak szenvedett ebben a betegségben, mint Stuart Mária, vagy Vincent van Gogh, a leghíresebb eset a brit történelem egyik legtovább uralkodó királya, III. György volt, aki élete során több alkalommal is átesett súlyos rohamokon.
Fotó: Wikipedia
A kortársak számára érthetetlen volt, ahogyan az egyébként művelt és kötelességtudó király egyik pillanatról a másikra teljesen elveszítette az önuralmát. A rohamok idején órákon át képes volt megállás nélkül beszélni, amíg a hab meg nem jelent a száján, és a hangja teljesen el nem ment. Egy alkalommal pedig „Kedves Lordjaim és barackocskáim” megszólítással illette a lordokat a brit parlament felsőházában.
A király viselkedése a legváratlanabb pillanatokban vált végletessé. Megesett, hogy egy tölgyfát szólított meg a Windsori parkban, meggyőződéssel hívve azt Poroszország királyának, miközben illendően kezet fogott az egyik ágával. Olyan is előfordult, hogy elültetett egy nagy darab marhahúst, mert úgy vélte, hogy az a fán terem, és így bőségesebb lehet a termés. Más alkalommal a párnáját karolta át, és úgy babusgatta azt, mintha a néhai csecsemő fia lenne. A fizikai rosszullétek során a vizelete rendszeresen sötétvörös vagy barna árnyalatúvá vált, ami a porfíria egyik legjellemzőbb diagnosztikai jele, ám ezt akkoriban még nem tudták megfejteni.
A korabeli orvoslás tévedései és félrekezelései
A XVIII–XIX. század fordulóján az orvostudomány teljesen fegyvertelen volt a ritka anyagcsere-betegségekkel szemben, ami a király kezelésében is megmutatkozott. Az uralkodót ellátó orvosok nem a kiváltó okot keresték, hanem a korszak téves elméleteire támaszkodva próbálták megszelídíteni a „háborgó nedveket”. Érvágással, drasztikus hashajtókkal és a bőr hólyagosítását célzó irritáló kenőcsökkel csak tovább gyengítették a király szervezetét. Amikor a mentális tünetek felerősödtek, fizikai kényszerítő eszközöket alkalmaztak: kényszerzubbonyba zárták, vagy a székéhez kötözték.
Fotó: Wikipedia
A korabeli terápiás kísérletek nemhogy nem enyhítették a panaszokat, hanem a folyamatos stressz és fizikai gyötrelem miatt kifejezetten elősegítették a rohamok kiújulását.
A diagnózis utóélete
Bár a modern orvostörténeti kutatások jelentős része III. György kórtörténete alapján az akut szakaszos porfíriát valószínűsíti a király állapotának hátterében, a téma ma is vitatott a szakértők körében. Egyes kutatók szerint a tünetegyüttes hátterében más pszichiátriai betegség, például bipoláris zavar is állhatott. III. György kálváriája így nem egy „őrült uralkodó” hóbortos története, hanem a félrediagnosztizált, orvosi tudás hiányában sorsukra hagyott betegek egyik legdrámaibb példája a történelemben.
Fotó: Wikipedia
A modern orvostudománynak köszönhetően a porfíria ma már jól kézben tartható, és a betegek teljes életet élhetnek. Az akut rohamok megelőzésében a legfontosabb a kiváltó tényezők – mint bizonyos gyógyszerek, a koplalás, a stressz vagy az alkohol – szigorú kerülése. Akut roham esetén a szervezetben felhalmozódott méreganyagok termelődését vénásan adott heminnel (a hem pótlásával) és magas szénhidráttartalmú infúziókkal tudják gyorsan leállítani. A bőrtünetekkel járó típusoknál pedig a szigorú fényvédelem és a rendszeres orvosi kontroll jelenti a terápia alapját.
Nézd meg a videó is a témában:
