Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA pirotechnikai látványosságok ma már a világ egyik leglátványosabb ünnepi jelképei, pedig történetük egészen egyszerű, hangos pukkanásokkal kezdődött. A kínai bambuszcsövektől hosszú út vezetett a reneszánsz uralkodói udvarokon és a magyar királyi ünnepségeken át a modern, zenére koreografált fényshow-kig. Magyarországon ráadásul több évszázados hagyománya van a tűzijátéknak, amely végül az augusztus 20-i ünnepségek elmaradhatatlan részévé vált.
- A tűzijáték több mint ezer éve indult hódító útjára Kínából.
- Magyarországon már Mátyás király és Beatrix 1476-os esküvőjén is rendeztek látványos pirotechnikai bemutatót.
- A tűzijáték színei különböző fémsók segítségével jönnek létre.
- A mai fényshow-k már zenével, drónokkal és látványos formákkal is kiegészülhetnek.
Cikkünkből sok izgalmas tényt tudhatsz meg a tűzijátékról a kora középkortól kezdve, egészen a mai modern fényshow-kig.
Fotó: Shutterstock / Shutterstock
Mikor találták fel a tűzijátékot?
A tűzijáték történetének kezdeteit Kínához kötik. A puskapor felfedezése után, a 9-10. század környékén hamar felismerték, hogy a különböző éghető keverékek nemcsak fegyverként, hanem ünnepi látványosságként is használhatók. A korai szerkezetek még nagyon messze voltak a mai rakétáktól: bambusznádba töltött anyagokat hevítettek, amelyek a belsejükben felgyülemlő gáz miatt nagyot pukkantak.
A hangos robbanásoknak kezdetben nem is feltétlenül a látvány volt a legfontosabb szerepe. A hagyomány szerint a hanggal a gonosz szellemeket igyekeztek elűzni, később azonban egyre inkább az ünnepek és az uralkodói események látványos kiegészítőivé váltak.
A pirotechnikai ismeretek fokozatosan átterjedtek Ázsia más részeire, majd a Közel-Keleten keresztül Európába is eljutottak. A középkor végére már Európában is ismerték a puskaporral működő látványelemeket, a reneszánsz idején pedig az uralkodói reprezentáció részévé váltak.
Mátyás király és Beatrix esküvőjén is tűzijáték ragyoghatott
Magyar vonatkozásban különösen érdekes, hogy a feljegyzések szerint Mátyás király és Aragóniai Beatrix 1476-os házasságkötéséhez kapcsolják az első hazai tűzijátékot. Fontos pontosítás, hogy ez nem Mátyás koronázásakor történt: Beatrixot 1476. december 12-én koronázták magyar királynévá Székesfehérváron, az esküvőre pedig december 22-én Budán került sor.
A több héten át tartó ünnepségsorozat a korabeli Európa egyik látványos udvari eseménye volt. A reneszánsz uralkodói világban egy ilyen esemény nem pusztán magánünnepnek számított: a pompa a királyi hatalom, a gazdagság és a nemzetközi kapcsolatok demonstrációja is volt. A korabeli beszámolók szerint Mátyás és Beatrix esküvőjét rendkívüli fényűzéssel rendezték meg.
Fotó: Wikipedia
Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték
A pirotechnikai látványosságok később sem tűntek el a magyar ünnepségekről. A tűzijáték egyre inkább az állami és városi ünnepek látványos eleme lett. A történeti összefoglalók szerint 1686-ban, Buda visszafoglalása után is rendeztek tűzijátékot.
A 18. és 19. században már nem kizárólag az uralkodói udvarok kiváltsága volt a pirotechnika. Európában fokozatosan kialakult a tűzijáték-ipar, és a látványosságok a nagyobb városi rendezvényeken, ünnepségeken és mulatságokon is megjelentek.
Magyarországon a 19. század végétől, majd a 20. század elejétől egyre szervezettebbé vált a pirotechnikai gyártás. Emmerling Adolf neve különösen fontos ebben a történetben: a századforduló környékén létrehozott vállalkozása a hazai pirotechnikai ipar egyik meghatározó szereplőjévé vált.
Ezért lett augusztus 20. egyik legfontosabb látványossága
Az augusztus 20-i tűzijáték hagyománya sem egyik napról a másikra született. A források szerint 1927-től folyamatos hagyománnyá vált, amelyet a második világháború évei szakítottak meg. 1938-tól már kifejezetten Szent István napjához kapcsolódó tűzijátékokat is rendeztek a Gellért-szobor környékén.
A történelem azonban ezt a hagyományt is átírta. Az 1950-es években a tűzijáték időpontja és helyszíne is változott, 1956 után pedig tíz évig szünetelt a hasonló rendezvények megtartása. 1966-ban tért vissza az augusztus 20-i tűzijáték, és ettől kezdve fokozatosan az államalapítás ünnepének egyik legismertebb látványosságává vált.
Azóta a budapesti fényshow már nem egyszerűen néhány rakéta fellövése: a modern technológiának köszönhetően összehangolt zenei, fény- és pirotechnikai produkcióról beszélhetünk.
De mitől lesz színes a tűzijáték?
A látvány mögött komoly kémiai kölcsönhatások állnak. Egy modern pirotechnikai eszköz többféle anyag összehangolt reakciójára épül. Az alapvető összetevők között találunk oxidálószert, éghető anyagot, színezőanyagokat és kötőanyagokat.
A színekért elsősorban különböző fémsók felelősek. A felszabaduló hő energiát ad az atomoknak, amelyek gerjesztett állapotba kerülnek, majd amikor visszatérnek alapállapotukba, meghatározott hullámhosszú fényt bocsátanak ki.
- Stronciumvegyületek: vörös
- Báriumvegyületek: zöld
- Nátriumvegyületek: sárga
- Rézvegyületek: kék
- Kalciumvegyületek: narancssárga
- Magnézium, alumínium és titán: fehér, illetve ezüstös fényhatások
Hogyan lesz szív vagy virág az égen?
A látványos légibombák belsejében apró, úgynevezett „csillagok” helyezkednek el. Ezek a pirotechnikai elemek a magasban bekövetkező robbanáskor meghatározott irányokba repülnek szét, miközben égnek és fényt bocsátanak ki.
A végső forma nem véletlen. Ha a csillagokat megfelelő geometriai elrendezésben helyezik el, a robbanás után kör, gyűrű, szív, virág vagy akár összetettebb alakzat rajzolódhat ki az égen.
Ez az egyik legérdekesebb különbség a régi és a modern tűzijáték között: a látvány ma már nem pusztán a robbanásról szól, hanem előre megtervezett koreográfiáról.
A bambuszcsőtől a gigantikus fényshow-ig
A tűzijáték több mint ezer év alatt óriási fejlődésen ment keresztül. Ami egykor hangos pukkanással működő egyszerű szerkezet volt, abból mára precízen megtervezett, számítógépes vezérlésű látványosság lett.
Magyarországon pedig különösen hosszú utat járt be: a Mátyás és Beatrix esküvőjéhez kötött korai emléktől, a történelmi ünnepségeken és a 20. század változó hagyományain át jutott el oda, hogy augusztus 20-án Budapest egyik legfontosabb látványosságaként több százezres közönség figyeli az égboltot.
Így lett a tűzből és puskaporból évszázadok alatt olyan művészet, amely egyszerre ötvözi a történelmet, a kémiát, a technológiát és a látványelemeket.
Nézd meg videón, milyen lesz az idei tűzijáték:
