Az emberi test rejtélyei, amelyekre a tudomány továbbra sem találja a magyarázatot

Az emberi test elképesztően összetett rendszer, amelynek működéséről rengeteget tudunk, mégis akadnak olyan jelenségek, amelyek eredete vagy pontos szerepe továbbra sem teljesen tisztázott. Miért van vakbelünk, miért egyediek az ujjlenyomataink, és hogyan érezhetjük egy olyan testrész fájdalmát, amely már nincs is? Mutatunk öt különös példát az emberi test rejtélyei közül.

• A vakbél nem is olyan haszontalan, mint sokáig gondolták.
• A női mell állandó mérete az emberi faj egyik különleges sajátossága.
• A bélflóránkban élő mikroorganizmusok rengeteg módon hatnak a szervezetünkre.
• Az egypetéjű ikrek ujjlenyomata sem teljesen azonos.
• A fantomfájdalom: egy hiányzó testrész is valódi fájdalmat okozhat.

A testünk minden pillanatban dolgozik, de a működését még ma sem értjük teljesen. Ott van például a vakbél, amit nyugodtan ki lehet venni, vagy a nők mellmérete, ami az esztétikán kívül semmivel nem magyarázható. Többek között ezek a furcsaságok is az emberi test rejtélyei közé tartoznak, és bár sokan kutatják őket, pontos magyarázatot nem tudnak rá adni. Hoztunk 5 érdekességet, amelyek pontos rendeltetése a mai napig félhomályban van.

Az emberi test rejtélyei még megfejtésre várnak
Fotó: Shutterstock / Shutterstock

Az emberi test rejtélyei: testünk még mindig rengeteg titkot tartogat

1. Mire való a vakbél, ha ki lehet venni?

A vakbelet sokáig olyan szervként tartották számon, amely már elvesztette eredeti funkcióját, és amit nyugodtan el lehet távolítani, ha begyullad. Az utóbbi években azonban a tudomány elkezdte másként szemlélni ezt az apró nyúlványt. Egyes kutatások szerint a vakbél fontos szerepet játszhat az immunrendszer fenntartásában, különösen magzati korban. Más feltételezések szerint a vakbél olyan mint egy raktár, ahol a hasznos bélbaktériumaink pihenhetnek, és ahonnan újra benépesíthetik az emésztőrendszert, például egy komoly hasmenés után. Egyre több adat támasztja alá, hogy ez a kis szerv korántsem olyan haszontalan, mint azt korábban hittük.

2. Miért nagyok a nők mellei a szoptatási időszakon kívül is?

A női mell az emberi faj egyik legkülönösebb jellegzetessége. A főemlősök nőstényeinél csak akkor válik láthatóvá, amikor szoptatnak. Nálunk viszont viszonylag állandó méretű. De mi ennek az oka? Az egyik nézőpont szerint a női mell a férfiak figyelmének felkeltésére szolgál. Ennek némileg ellentmond az, hogy sok kultúrában a férfiak távolról sem találják vonzónak a nagy melleket. Más szakemberek úgy vélik, a mell az anyai szerephez kötődik. Az embergyermek szokatlanul nagy aggyal születik, ennek táplálásához sok energia szükséges. Ezért fejlődtek ki véglegesen megnagyobbodott mellek. A mellekben lévő hormonok elősegítik a zsírraktározást, és ez a tárolt zsír a szoptatás során az anyatejbe kerül. De ez az elmélet sem bizonyított még.

3. Miért él bennünk annyi idegen organizmus?

Testünkben hatalmas mennyiségű baktérium, vírus, gomba és más mikroorganizmus él, amelyek elsősorban a bélrendszerben alkotnak összetett közösséget. Bár ezeknek a mikrobáknak fontos szerepük van többek között az emésztésben és az immunrendszer működésében, még mindig rengeteg olyan folyamat van, amelyet a tudomány csak most kezd feltérképezni. Ezek a mikrobák részt vesznek az emésztésben, segítenek a bőr védelmében, és befolyásolják az immunrendszer működését is. Sőt, úgy tűnik, hogy ha túl sok jó baktériumot pusztítunk el például antibiotikumokkal, akkor az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata is megnő. 

Az antibiotikumok által okozott változások a bél mikrobiomjában számos fertőzéses és autoimmun betegséggel összefüggésbe hozhatók

 – írja Gautam Dantas és kutatócsoportja a Nature Reviews Microbiology című szaklapban megjelent összefoglalóban

4. Miért van ujjlenyomatunk?

Minden ember ujjlenyomata egyedi. Még az egypetéjű ikreké sem egyezik meg. És bár a rendőrség örül ennek, a tudomány egy kicsit tanácstalan: miért is van nekünk ujjlenyomatunk? Az egyik magyarázat szerint segít a fogásban, mert növeli a tapadást. Egy másik szerint egyszerű genetikai díszítés, ami sosem volt igazán hasznos, csak megmaradt. Akárhogy is, a tested legbiztonságosabb azonosítójának funkciója máig vitatott.

5. A fantomvégtag-jelenség

Az amputáción átesett emberek gyakran továbbra is úgy érzékelik a hiányzó végtagjukat, mintha még mindig ott lenne. Sőt, néha konkrét fájdalmat élnek át. De hogyan fájhat valami, ami már nincs is meg? 

Az agy létrehozza azt a világot, amelyet látunk, hallunk, érintünk és érzünk”

 – magyarázta Ronald Melzack, a McGill Egyetem neves fájdalomkutatója, aki szerint a fantomvégtag-jelenség is azt mutatja, hogy a testünk érzékelésében az agynak kulcsszerepe van. A fantomfájdalom magyarázata az lehet, hogy az agyban minden testrészhez tartozik egy ideg, ami olyan, mint egy kapcsolópanel. Ha az egyik rész eltűnik, az agy nem törli a kapcsolatot, úgy érzékeli, mintha még mindig ott lenne. A szakértők szerint ezek az idegi jelek, emlékek vagy akár reflexek okozzák, de a fantomfájdalom pontos mechanizmusát még mindig nem ismerjük.

Az alábbi videóban az agyműködés csodáiba nyerhetsz betekintést:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: