Iratkozzon fel hírlevelünkre 
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huAz iskolakezdéssel a gyerekek napi rutinja jelentősen megváltozik, miközben újra sok időt töltenek közösségben. Az őszi megbetegedés hátterében, a közvélekedéssel ellentétben, nem a hőmérséklet-csökkenés áll. De akkor mi? Gyermekorvossal jártunk utána.
- Az iskolakezdés és a közösségbe való visszatérés kedvez a légúti fertőzések terjedésének
- A lázas gyereket mindenképpen otthon kell tartani, és csak teljes felépülés után érdemes visszaengedni az iskolába
- Eloszlatjuk az őszi tömeges megbetegedéssel kapcsolatos tévhiteket
A vakáció után több változás éri a gyerekek szervezetét: korábban kell felkelniük, megváltozik a napi rutinjuk, és a közösségbe való visszatérés lelki terhelést, sokszor stresszt is jelenthet. Ezek önmagukban nem indokolják a tömeges őszi megbetegedést − Dr. Bense Tamás csecsemő- és gyermekgyógyász árulja el, mi a tényleges veszélyfaktor.
Fotó: New Africa / Shutterstock
Őszi megbetegedés: miért épp az iskolakezdés után?
A 35-40 Celsius fok körüli nyári hőségből néhány hét alatt a 20-21 fokos őszbe kerültünk, és ez bizony nagy változás felnőtt- és gyerekszervezet számára egyaránt. Fontos hangsúlyozni, hogy a hideg önmagában nem okoz megfázást: a náthát és az egyéb légúti fertőzéseket vírusok okozzák, a lehűlés, a zsúfolt közösségi környezet és a gyerekek gyenge immunrendszere kedvezhetnek annak, hogy könnyebben megbetegedjenek vagy továbbadják egymásnak a fertőzéseket.
"A veszélyforrás inkább az, hogy egyszerre sokan kerülnek vissza a közösségekbe, és ilyen helyzetben nő a szoros kontaktus, amelyek kedveznek a fertőzések terjedésének. Amikor egy náthás gyerek elmegy az évnyitóra úgy, hogy a szülei otthon adtak neki egy asziprint -, akkor ő lesz a terjesztő, aki megfertőzhet másokat, főleg azokat a kortársakat, akiknek épp gyengébb valamiért az immunrendszere. Ha az osztály összetétele változik, vagy a gyerek másik iskolába kerül, az új tanuló még nem védett − könnyedén elkaphatja a kórokozókat
− magyarázza Dr. Bense, és hozzáteszi, hogy az enyhe nátha és köhögés nem kell, hogy riadalmat keltsen a szülőben, ha viszont láz jelentkezik, mindenféleképpen tartsuk otthon, és csakis akkor engedjük újra a közösségbe, ha már láztalan és teljesen rendbejött.
Sokan rögön a láz elmúlta után, már a következő nap iskolába engedik a gyerkőcöt, de én erről mindenkit lebeszélnék, merthogy minden vírusbetegség, amelyen a gyerek átesik, olyan, mintha védőoltást kapna. Érdemes várni 1-2 napot a visszaesés elkerülése céljából.
− figyelmeztet Dr. Bense, egyúttal felhívja a figyelmet arra is, hogy antibiotikumot kizárólag az orvos javaslatára és az általa javasolt mennyiségben adjunk.
A fűtetlen tanterem is veszélyforrás
A fűtetlen tantermek jelentősen legyengítik a szervezet védekezőrendszerét, főleg, ha a gyerek sokáig ül egy helyben. Ilyenkor összehúzódnak a nyálkahártya erei, hogy hőt takarítsanak meg, emiatt kevesebb immunsejt jut el az orr és a torok nyálkahártyájához.
Az őszi, szabadtéri futás a testnevelés órákon alapvetően nagyon egészséges, csakhogy a futás során a gyerekek pillanatok alatt kimelegednek és megizzadnak, és ha az osztálytársak immunrendszere épp gyengébb,
sokkal könnyebben elkaphatják a náthát vagy influenzát, a hasmenést (rosszul tárolt étel, tejes, tejszínhabos étel miatt), bakteriális fertőzéseket és/vagy kötőhártya-gyulladást. Utóbbi esetben az orvos szemcseppet ír fel, és amíg a váladékozá nem múlik, otthon tarthatja a gyereket.
A fertőzések ellen immunerősítéssel, azaz vitaminokkal, rendszeres kézmosással, réteges öltözködéssel, sok szabadtéri mozgással és a kiegyensúlyozott táplálkozással tehetünk.
A kimerültség sem kerüli el a gyerekeket az első hónapban:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
