SNI-s gyerek fejlesztése: erre figyeljen a szülő diszlexia, ADHD és autizmus esetén

Szeptember elsején elkezdődött az új tanév, ezzel diákok tízezrei ültek vissza az iskolapadba. Vannak köztük olyan gyerekek, akiknek a tanulás vagy a beilleszkedés több nehézséggel járhat, mint a társaiknak. Ők nem mások, mint az SNI-s gyerekek. Cikkünkben szakértővel jártunk utána, hogy mit jelent az SNI, és hogyan fejleszthetők az egyéni nevelési-oktatási szükségletű gyerekek.

• Az SNI jelentése jóval összetettebb, mint sokan gondolják. Összeszedtük, milyen viselkedési zavarokat vagy tanulási nehézségeket összesít ez a jogi- és pedagógiai kifejezés.
• Cikkünkben szó lesz arról, hogy mit tehet egy szülő, akinek a gyereke SNI-s vagy BTMN-s, hogy egyáltalán mit jelent a két kifejezés, valamint hogy mi a különbség közöttük.
•  Bemutatjuk azt is, hogy a közös napi játékokkal milyen sokat tehetünk a gyerekek fejlődéséért, valamint azt, hogy miért érdemes a képernyő helyett a személyes foglalkozásokra koncentrálni.

Egyre több család találkozik a sajátos nevelési igény, vagyis az SNI fogalmával. Sokan azonban még mindig bizonytalannak érzik magukat, amikor a gyerekük fejlődéséről, tanulási nehézségeiről vagy az iskolakezdés kihívásairól van szó. Vajon mikor érdemes szakemberhez fordulni? Mit jelent pontosan az ADHD, a diszlexia vagy és az autizmus? Hogyan tud segíteni a szülő a mindennapokban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Komárominé Czagány-Mákos Anita nyelv- és beszédfejlesztő pedagógussal.

Az SNI-s gyerekek fejlődését a szakemberek mellett a szülők is sokban segíthetik közös játékokkal, rendszeres gyakorlással és türelmes támogatással. Fotó: Daisy Daisy / Shutterstock

Mit jelentenek a legismertebb fogalmak az SNI terén?

• SNI (sajátos nevelési igény): speciális támogatást igénylő gyerek, akinek fejlődését vagy tanulását valamilyen tartós állapot vagy fejlődési eltérés befolyásolja.
• BTMN: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerek. Innen ered a mozaikszó is.
• Diszlexia: olvasási és szövegértési nehézség.
• Diszgráfia: az íráskészséget érintő zavar.
• Diszkalkulia: a számolási és matematikai készségek nehézsége.
• ADHD: figyelemhiánnyal és/vagy hiperaktivitással járó idegrendszeri fejlődési eltérés.

Az SNI-s gyerek tünetei: nagyon különbözőek lehetnek a formái, ezért minden esetben szakember állítja fel a diagnózist

Sok szülő csak akkor találkozik ezzel a fogalommal, amikor szakemberhez kerül a gyerekével, mert az olyan speciális támogatást igényel, amely segítheti a fejlődését az óvodában és az iskolában. Az SNI-s gyerekek tünetei nagyon eltérők lehetne: előfordulhat beszédfejlődési elmaradás, figyelemzavar, kommunikációs nehézség, tanulási probléma vagy mozgásfejlődési eltérés is. A diagnózist minden esetben szakértői vizsgálatok alapján állapítják meg.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ha egy gyerek pozitív szakértői véleményt kap, azt a szülőknek nem negatív visszajelzésként kell megélniük. Sőt, inkább pozitívan, mert így a gyerekük olyan fejlesztéseket és támogatást kaphat a jövőben, amelyek megkönnyíthetik a mindennapjait és az iskolai előrehaladását is 

– szögezte le lapunknak Komárominé Czagány-Mákos Anita nyelv- és beszédfejlesztési szakember.

SNI-s gyermek az iskolában: milyen tanulási nehézségekkel találkozhat?

Az SNI-s gyermek az iskolában gyakran olyan kihívásokkal szembesül, amelyek a társai számára kevésbé okoznak problémát. Ezek a tanulási nehézségek érinthetik az olvasást, az írást, a matematikai készségeket vagy a figyelem fenntartását is. A diszlexia elsősorban az olvasást és a szövegértést nehezítheti meg, a diszgráfia az íráskészséget érintheti, míg a diszkalkulia a matematikai műveletek elsajátítását teheti nehezebbé. Az ADHD-s gyerekeknél gyakran jelentkeznek koncentrációs problémák, fokozott mozgásigény és impulzivitás, míg az autizmus spektrumzavarral élő tanulóknál a társas helyzetek és a változásokhoz való alkalmazkodás okozhat nehézséget. A szakértő szerint a korai felismerés és a megfelelő támogatás jelentősen javíthatja az érintett gyerekek iskolai teljesítményét, valamint az önbizalmukat is. 

„Az SNI-s gyerekek fejlesztése mindig az adott diagnózistól és a szakértői bizottság javaslatától függ. Egy autizmussal, ADHD-val vagy beszédfejlődési zavarral élő gyereknek eltérő támogatásra lehet szüksége, ezért nincs mindenki számára egyformán alkalmazható megoldás. A skála széles: van, amikor nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus vagy logopédus segítségére van szükség, máskor gyógypedagógus bevonása is szükséges lehet. A mozgásfejlődés terén megint csak másfajta szakértők segítségét vehetjük igénybe” – tette hozzá a nyelv- és beszédfejlesztő szakember.

SNI fejlesztés otthon: mit tehet a szülő?

Anita szerint az SNI fejlesztés nem ér véget a gyógypedagógus vagy fejlesztő szakember foglalkozásán.

„A szülő napi foglalkozással, közös játékokkal és rendszeres gyakorlással nagyon sokat tehet a gyereke fejlődéséért.”

A szakértő rámutatott, hogy egy SNI gyermek fejlesztése során nincs feltétlenül szükség drága eszközökre. A közös társasjáték, a dominó, a kártya, a gyurmázás vagy a különféle kézügyességet vagy éppen finommotorikus képességeket fejlesztő feladatok egyaránt segíthetnek. Rengeteget számít, hogy a szülők aktívan részt vegyenek a folyamatokban, és ne a digitális eszközökre bízzák a gyerekük fejlesztését.

A legfontosabb a türelem. Az SNI-s gyerekek fejlődése gyakran több időt igényel; a szülők ne várjanak azonnali eredményeket, hanem következetesen és elfogadóan támogassák a gyereküket. A személyes kapcsolatot és a közös játékot semmilyen digitális eszköz nem tudja pótolni

- zárta sorait Komárominé Czagány-Mákos Anita.

Ha további részletekre is kíváncsi vagy a témában, nézd meg ezt a videót:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: