Főszerepben egy alulértékelt szuperélelmiszer – így hat a cékla az egészségre

Vágólapra másolva!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.hu
Gyakran kerül az étkezőasztalra savanyúság formájában egy annál sokkal többrétűbb, élénk színű, csodás árnyalatú gyökérzöldség. A cékla hatása az egészségre kivételesen pozitív, így azt számos formában érdemes a szervezetünk szolgálatába állítanunk.
Szóljon hozzá!
Vágólapra másolva!
  • A cékla igazi szuperélelmiszer, ha a szervezetünkre való hatását vizsgáljuk.
  • A sportos életmódot folytatóknak kötelező lenne rendszeresen fogyasztani.
  • Minden esetben ugyanakkor nem tanácsos céklát enni, ugyanis vannak mellékhatásai.

Különösen sokoldalú a jellegzetes földes ízű zöldség, ennek ellenére nem használjuk ki maximálisan a benne rejlő lehetőségeket; pedig a cékla nemcsak a tányérunkat, hanem a mindennapjainkat is képes megszínesíteni azzal, hogy értékes tápanyagokkal látja el a szervezetünket. Lássuk, mire jó a cékla, és pontosan melyek a cékla hatásai a szervezetre!

Nyers cékla hatása a szervezetre
A cékla hatása akkor érvényesül a legjobban, ha a gyökérzöldséget nyersen és rendszeresen fogyasztjuk.
Fotó: Pixel-Shot /  Shutterstock 

A cékla hatása az egészségre 

A céklarépának vagy vörös répának is nevezett salátanövény egy kifejezetten megosztó zöldség, főként földes íze miatt. Mégis érdemes megbarátkozni vele és felvenni a rendszeresen fogyasztott ételeink közé, hiszen számtalan előnye van a szervezetünkre nézve. Egyebek mellett a következőket lehet kiemelni:

  • a céklában kifejezetten sok a vas, 200 grammban mintegy 2 milligramm van, ami a napi beviteli szükségletünk 10-15 százaléka;
  • a színes zöldségben előforduló C-vitamin és réz segíti a vas felszívódását, de nem elhanyagolható a benne található kalcium, folsav, mangán, magnézium és kálium mértéke sem;
  • ereje mindezeken felül abban rejlik, hogy a különféle vitaminok, ásványi- és tápanyagok olyan ideális összetételben vannak benne jelen, hogy azok egymást segítve szívódnak fel és hasznosulnak;
  • a cékla tele van antioxidánsokkal, ezáltal gyulladáscsökkentő, valamint méregtelenítő hatással is bír, ezért a bőrre, a bőröregedés lassítására és a különféle bőrproblémákra is jó hatással van;
  • keringésfokozóként a cékla az idegrendszer egészségét is támogatja, rendszeres fogyasztásával ráadásul a demencia kialakulásának kockázata is csökkenthető;
  • a gyökérzöldség zöld levelei kitűnő luteinforrások, így segíthetnek megelőzni a korral járó szembetegségeket, támogatva a szem egészségét, valamint a bőr és az idegrendszer egészségére is pozitív hatással vannak;
  • a vörös répa gazdag nitrátokban, amelyeket a szervezetünk értágító hatású nitrogén-monoxiddá alakít, így a cékla rendszeres fogyasztása segíthet kordában tartani a magas vérnyomást.

Zamatos élmények

Habár a cékláról a legtöbben a földízre asszociálunk, ez a zöldség nem csupán erre emlékeztet. Nyersen fogyasztva roppanós, megidézi a sárgarépa frissességét, ugyanakkor a természetes cukrok jelenléte miatt némi édeskés ízt is érezhetünk, ami egyértelműen érdekessé teszi az étkezéseket vagy a nassolást. 

Egy pohár céklalé a háttérben nyers céklával egészben és felkockázva
A friss céklalé tökéletes napindító lehet.
Fotó: Esin Deniz /  Shutterstock 

A cékla és az aktív életmód

Aki rendszeresen mozog vagy komolyabban sportol, jól teszi, ha mielőbb beépíti a céklát az étrendjébe. Tudományos vizsgálatok szerint a színes zöldség növeli az állóképességet, a nitrátoknak köszönhetően javítja a vérkeringést, ezáltal több oxigén és tápanyag juthat a sejtekhez, ami kifejezetten előnyös fizikai aktivitás során. Mindennek következtében a zöldség rendszeres fogyasztásával javítható a teljesítmény és fokozható az erőnlét.

Hogyan együk a céklát?

Nem mindegy, milyen formában használjuk fel és vesszük magunkhoz a gyökérzöldséget, mivel a különféle feldolgozási módok befolyásolják, hogy mennyi hatóanyag marad a céklában. Emiatt a legideálisabb, ha nyersen falatozunk belőle, hiszen így juthatunk hozzá a legtöbb tápanyaghoz. Felszeletelhetjük vékonyan és falatozhatjuk nassolnivalóként, de salátához reszelhetjük, zöldséglevekhez pedig turmixolhatjuk is az értékes alapanyagot. A párolt vagy sült, például céklacsipsz formájában elérhető verzió már kevesebb vitamin tartalmaz, de még ilyen formában is egészséges és ajánlott a hétköznapok során elkészíteni vagy beszerezni.

Mellékhatásai is lehetnek

Akik hajlamosak vesekőre, jobb ha kerülik a céklafogyasztást, mert a zöldségben található oxalátok vesekő kialakulását is előidézhetik. A sok rost puffadást okozhat, a nitrát pedig csökkentheti a vérnyomást, ami nem kedvez azoknak, akik amúgy is alacsony vérnyomással küzdenek, esetleg éppen emiatt szednek gyógyszert. A magas káliumtartalom miatt óvatosan bánjunk a káliumot magában foglaló étrend-kiegészítőkkel, továbbá ha a cékla megevése után viszketést, csalánkiütést vagy nehézkes légzést tapasztalunk, keressünk fel orvost, mert a cékla ritkán allergiát is okozhat.

Ne ijedjünk meg tőle

A cékla erőteljes színe nemcsak a tányérunkat és a fogás többi részét, de a vizeletet, sőt a székletet is megszínezheti. Erről az élénk színért felelős betalain nevű növényi pigment tehet. A céklafogyasztás utáni napokban tapasztalható rózsaszínes vagy vöröses árnyalatú végtermék nem egészségügyi problémát jelez. Az elszíneződésektől tehát nem érdemes megijednünk, helyette inkább gondoljunk bele abba, hogy a felsorolt pozitív élettani hatásokon túl milyen betegségekre jó a cékla. A zöldség egészségre gyakorolt előnyeit szinte végeláthatatlan listán lehetne még sorolni...

Kíváncsi vagy, hogy mi történik a testeddel, ha elkezdesz mindennap céklát enni, például diétás fogások formájában? Akkor nézd meg ezt a videót:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

 

Szóljon hozzá!