Giovanni Trapattoni (Olaszország)

Az egyik legsikeresebb talján edzőnek számít, hiszen klubszinten minden megnyerhető trófeát elhódított. Trap játékosként sem volt rossz, hiszen 1960 és 1964 között 17 alkalommal szerepelt az olasz válogatottban, és ott volt a chilei világbajnokságon is, de igazi sikereit trénerként érte el.

Érdekes, hogy első állomáshelyén, az AC Milannál nem szerepelt valami jól, de a Juventus FC-nél mégis igényt tartották rá, és ezzel egy elképesztő sikersorozat vette kezdetét Torinóban. A Juve 1976-tól kezdve tíz év alatt hat scudettót szerzett, megnyerte az UEFA-kupát, a KEK-et és a BEK-et, valamint a Világkupát és az európai Szuperkupát. Sikerei csúcsán hagyta el a Zebrákat 1986-ban, hogy az FC Internazionaléhoz szerződjön, ahol "mindössze" egy bajnoki címet nyert, de azért egy UEFA-kupa-győzelmet ott is begyűjtött.

Vissza is csábította őt a Juventus, de második torinói tartózkodása alatt semmilyen trófeát nem tudott megszerezni. Ezután külföldön is kipróbálta magát, a Bayern Münchennél azonban "csupán" az ötödik helyet érte el, így elbocsátották, majd - pályafutása során először - szezon közben kellett felállnia a kispadról Cagliariban. Akkor úgy tűnt, hogy edzői pályafutása szép lassan véget ér, de nem így történt: visszatért a Bayernhez, amellyel ezúttal sikerült bajnokságot nyernie, majd a Fiorentinát is a scudetto közelébe vezette.

Egyértelmű választás volt, hogy Dino Zoff lemondása után ő legyen a szövetségi kapitány. A squadra azzurra simán ki is jutott a világbajnokságra, ahol azonban várakozáson alul szerepelt. Ezért sokan Trapot hibáztatták, mondván túlságosan is defenzíven játszatta csapatát. A kritikus hangok később sem enyhültek, ám a veterán mester a kezdeti nehézségek után a kontinensviadalra is kivezette a talján gárdát.