Bicegő svájci hős, forróvérű C. Ronaldo, vigaszra váró cseh lányok

Svájc megtörte az Eb-átkot, a házigazda először nyert mérkőzést a kontinensviadalok történetében, és ezzel szépen búcsúzott leköszönő kapitányától, Köbi Kuhntől. Bázelben testközelből figyelhettük a svájci-portugál találkozót, amely csak azok számára okozott meglepetést, akik azt várták, hogy a legutóbbi Eb ezüstérmese B csapattal is átlép az eddig felettébb peches házigazdán.

• Nézze meg az összes eddigi Eb-gólt!
• Elemezze ki a gólokat 3D-ben, tetszőleges kameraállásból!
• Irányítsa ön az Európa-válogatottat!
• Így szavaznak önök: játékos- és csapatstatisztikák
• Cech negyeddöntőbe védte a törököket
• Svájc szépen búcsúzott a foci-Eb-től
• Németh Krisztián Thaiföldön és az Eb-n is népszerű
• Nézze meg a török csodát és Yakin dupláját!

Dajka Balázs helyszíni tudósítása Bázelből

A bázeli St. Jakob-Park lelátóján senki nem kapott a fejéhez, amikor ismertté vált a portugálok kezdőcsapata: Luis Felipe Scolari nem akart kockáztatni a már biztos továbbjutás birtokában, és azokat szerepeltette, akik eddig kevesebb lehetőséghez jutottak, vagy egyáltalán nem bizonyíthattak.

Igaz, volt már példa arra, hogy a portugálok a fakót szerepeltették, és mégis világraszóló sikert arattak, a 2000-es kontinensviadalon az utolsó csoportmeccsen a már továbbjutott gárda a németekkel meccselt, és Figo, Nuno Gomes, Joao Pinto, valamint Rui Costa is a padon kezdett.

A vége mégis sima 3-0-ra lett a portugáloknak, köszönhetően Sergio Conceicao triplájának, a Nationalelf pedig szégyenszemre a kertek alatt kulloghatott haza csoportutolsóként, egy szerzett ponttal. Négy évvel ezelőtt is a németek jártak pórul, amikor egy tartalékos, már továbbjutott alakulattal kerültek szembe, a csehek Cech, Smicer, Koller, Rosicky, Nedved és Ujfalusi nélkül tréfálták meg Ballackékat, akik ezzel megint lemaradtak a negyeddöntőről.

Cristiano Ronaldo ugyan padozott, de bevonulásánál azért így is villogtak a vakuk, a fotósok közül többen a himnusz alatt is hátat fordítottak a csapatoknak, és a Real Madriddal hírbe hozott Aranylabda-esélyest, valamint a Chelsea-hez szerződésével a médiának szintén témát szolgáltató Scolarit örökítették meg ipari mennyiségben. Ronaldo egy valamivel a cserék közül is kitűnt, ő volt az egyetlen, akin csak felül volt melegítő, a többiek alulra is húztak, tekintettel a nyáriasnak nem nevezhető, 12 fokos időjárásra.

Bár a stadionon kívül úgy tűnt, a portugálok jelentős számban képviselik magukat, a 42 ezer férőhelyes bázeli arénában szinte elvesztek a hazai drukkertömegben. Ronaldót körül-belül az első perc közepéig hiányoltuk, Nani egyből tett róla, hogy ő legyen a középpontban, és egy látványos sarkazós trükkel kezdte a meccset.

Még mindig az első tíz percen belül jártunk, amikor Quaresma is megmutatta magát, a Porto ördöngős szélsője a jobb lábát a bal mögé rántva centerezett baloldalról, és csak Hélder Postigán, valamint a lest jelző asszisztensen hogy nem lett a parádés megmozdulásból gólpassz.

Egy tét nélküli meccsből is lehet igazi ünnep, ezt bizonyítandó a hazai közönség hullámzásba kezdett, aztán hangosan tüntetett, amikor a monitort bámuló médiamunkások nem követték a példájukat. A hullámzást egy idő után megunta a nép, de talált más szórakozást, az utolsó válogatott meccsén védő Zuberbühler kapust köszöntötték, aki előbb a lécre tolta Pepe közelijét, majd igazolta, hogy remek idegekkel van megáldva, mivel egy rárontó csatárral szemben még a cselt is megengedte magának.

Ezzel még saját csapattársát is meglepte a Zubi becenévre hallgató óriás, aki csak a gólvonalon nagy mentést bemutató, és ezzel pillanatokra nemzeti hőssé váló Senderosnak köszönhette, hogy megőrizte "szüzességét" a tornán.

Az amúgy is sérülésektől sújtott svájciaknál elszakad a cérna, amikor Paulo Ferreira Behrami bokájában tesz kárt, a hazai játékos a földet csapkodja fájdalmában, de a közönség szeretete gyógyítólag hat rá, és bár erősen húzza a lábát, nagy üdvrivalgás között visszatér, hiába, kemény koszovói albán fából faragták. Innentől viszont a portugál kettes az első számú közellenség, mindent labdaérintését hatalmas füttykoncert fogadja.

Egy kis üresjárat következett a meccsben, így jobban szemügyre vehettük az oldalakat sűrűn váltogató Quaresmát, a Porto sztárja nem csak a külsős beadást fejlesztette tökélyre, de minden mozdulata művészinek tűnik, mintha egy vékony ecsettel dolgozna a vásznon, olyan műgonddal pátyolgatja a labdát. Az már korábban kiderült, hogy a svájciak nem puszipajtások a törökökkel, így aztán óriási örömujjongás fogadta a csehek vezetőgólját.

Azért nem csak kárörvendeni tudnak csokiország lakói, hanem lelkesedni is, Vonlanthen reménytelen helyzetben sprintelt egy indításra, a közönség mégis talpon volt, és bár a támadó nem érte el a labdát, tapsvihar lett a jutalma, mennyivel könnyebb lehet ilyen közegben futballistának lenni...

Scolari fülét bánthatta az egyre élesebb svájci füttyszó, és lekapta a pályáról Paulo Ferreirát, helyére a Ribeiro család kevésbé híres tagja érkezik, Jorge bátyja, Maniche ugyanis nem került be a keretbe, így csak otthonról szurkolhat az öcsinek. Nani és Quaresma mintha azon versenyezne, ki tud több váratlant húzni, feltűnően kerülik a sablonos megoldásokat, minden átvételt, minden passzt igyekeznek a lehető legjobban színezni, tudják jól, erre mindenhol vevő a publikum.

A félidő 0-0, nézzük a statisztikákat: a portugáloknál volt többet a labda (52-48%), pontosabban is passzoltak (79-73%), de a hazaiak többet robotoltak, két és fél km-rel többet futottak az ellenfélnél (58-56,5 km). Azt kaptuk, amit előzetesen vártunk, a Nati ezer fokon pörgött, és nagyon akarta története első Eb-döntős győzelmét, a portugálok viszont a kvázi cseresorral nem törték össze magukat, bár a Nani, Quaresma, Hélder Postiga trió feltűnően csipkedte magát.