Dalí és Disney félbemaradt balladája

Aligha létezett furcsább alkotói együttműködés, mint a XX. század egyik legnagyobb szürrealista festője, Salvador Dalí, és az amerikai tündérmesék megalkotója, Walt Disney párosa. Kettejük közös filmje, a Destino azonban nem kerülhetett a közönség elé. 56 évvel a félbemaradt kísérlet kudarca után most végre elkészült a mű.

Salvador Dalí világához egyértelműen honfitársa, Luis Bunuel filmes szemlélete állt a legközelebb, akivel két alkotást is készített: Az andalúziai kutyá-t 1929-ben, majd az Aranykor-t 1930-ban. Filmes talán nem is állhatott távolabb tőle, mint Walt Disney, akit az ember legsötétebb vágyainál és félelmeinél sokkal jobban jobban érdekelt épp az ellenkezője: a gyermeki mesevilág.

Amikor azonban a 1937-ben Dalí Hollywoodba látogatott, ezt írta barátjának, André Bretonnak: "Eljöttem Hollywoodba, és kapcsolatba léptem Amerika legnagyobb szürrealista alkotóival: a Marx fivérekkel, Cecil B. DeMille-el (a korszak leghatalmasabb producerével - a szerk.) és Walt Disneyvel."

Forrás: MTI
Walt Disney

Disneyvel egy vacsora alkalmával olyan jó viszonyt alakított ki, hogy egy közös film készítését is tervbe vették. A spanyol művész úgy érezte, együtt megalkothatnák "az első mozgóképi alkotást a soha nem látottról". Ihlető alapanyagként egy mexikói balladát, Armando Dominguez Destino című művét használták.

Dalí be is költözött a Disney-stúdióba, és nekilátott vázlatokat, rajzokat készíteni a 6 perces animációs filmhez, amely a mai videoklipek műfaját előlegezte meg. Disney egyik fiatal rendezőjét, John Henchet rendelte mellé, akinek feladata az volt, hogy életre keltse, és megmozgassa a "kézzel festett fotográfiákat" - ahogy Dalí munkáit nevezték. 8 hónapig tartott a lelkesedés, majd kiderült, hogy a Disney-stúdió súlyos anyagi gondokkal küzd. 1947-ben kénytelenek voltak Dalí munkáját is félbeszakítani és polcra tenni.

A félbemaradt mű Dalí 1989-ben bekövetkezett haláláig nem került nyilvánosság elé, mivel sosem készült el a végleges változata. Csak most, 56 évvel a történtek után jutott eszébe a Disney-stúdió vezetőinek (közülük is az alapító unokaöccsének, Roy E. Disneynek), hogy befejezze az értékes kísérletet. Minthogy a rendező John Hench (aki ma már 95 éves) egész életében a Disney munkatársa maradt, ő segítette tanácsaival a munkálatokat. 

Az eredeti tervekből közel 150 storyboard, rajz és festmény maradt fenn, melyek kiadják a Destino alapját. Megtalálható köztük Dalí védjegye, az olvadó óra, valamint a víztorony és a piramisba ágyazott óra. A projekt alkotói (Dominique Monfery és 25 fős csapata) nagyon vigyáztak arra, hogy hűek maradjanak a mester eredeti elképzeléseihez, ezért a legújabb komputeranimációs technikákat csak mértékkel alkalmazták.

"Bárcsak élne még a mester" - nyilatkozta Baker Bloodworth producer. "Azt hiszem, Dalí és Walt büszkék lennének az eredményre, függetlenül attól, hogy milyennek képzelték el akkoriban."

Leonard Maltin szakíró - aki már látta a kész művet - úgy nyilatkozott, hogy tökéletesen sikerült életre kelteni a rajzokat, és a számítógépes trükkök kiválóan illeszkednek Dalí képeinek világába: "Dalí munkái mindig is több dimenziót tartalmaztak, és biztos vagyok benne, ha megéri, nagy rajongója lett volna a perspektívák mára kifejlesztett játékának."

A rövidfilmet egyelőre csak a nemzetközi fesztiválok szakmai közönsége láthatta (játszották Velencében és Montrealban), a melbourne-i filmfesztivál zsűrije pedig a legjobb rövidfilmnek járó díjjal tüntette ki. Hamarosan azonban a mozikba kerül mint a legújabb Disney-alkotás kísérőfilmje. Később pedig DVD-n lehet majd megvásárolni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK