Pofon a drogbárótól - közöny a közönségtől

Joel Schumacher legutóbbi rendezése, a Fülke szinte osztatlan sikert aratott a világban, ezt követő munkája, a Lapzárta című film azonban - hasonlóan egyöntetű vélemények alapján - kedvezőtlen fogadtatásra lelt. A Veronica Guerin ír újságírónő tragikus halálát feldolgozó film csütörtöktől látható a magyar mozikban.

Talán mi, magyarok még cinikusabbak vagyunk az átlagnál, már ami az újságírást illeti. Különösen, ami a tényfeltáró, oknyomozó újságírást illeti. Ilyen ugyanis nálunk jóformán nem létezik. Ezért lehet, hogy nem értjük, Joel Schumacher legújabb filmjének hőse, az ír Veronica Guerin miért kockáztatja saját, és családja életét egy cikksorozatért - ha az a teljes dublini droghálózatot hivatott is leleplezni.

A külföldi kritikákból azonban az derül ki, hogy azokban az országokban sem értik, ahol a tényfeltáró újságírás komoly hivatás - például az Egyesült Államokban. A Lapzárta című film hősnője ugyanis a történet több pontján száll szembe a józan ésszel. Többszöri fenyegetés után sem hajlandó feladni tervét, hogy elkapja Írország legelvetemültebb drogbáróját, míg végül valóban az életébe kerül a győzelem. Hogy értetlenségünkre a film alkotói adnak-e okot, vagy a valós történet - rejtély. Gyaníthatóan azonban az előbbi.

Veronica Guerin valóban élt és dolgozott, pont úgy, ahogy Joel Schumacher filmjében teszi. Biztos családi háttérből indult, és nem sajnálta mindezt veszélyeztetni az Ügyért, mely kiragadta őt az értelmetlen tollforgatásból. Mikor felkeltették figyelmét az utcán heverő injekciós tűk és a homályos tekintetű kamaszok, tudta, hogy az élete megváltozott. Mindent megért neki, hogy utánaeredjen a drognak, ha az út az alvilág legmélyére vezetett is. Bűnözőkkel tárgyalt, és megpróbált túljárni az eszükön, de akkor ők más eszközhöz folyamodtak.

Előbb csak egy lövés, mely a dolgozószobáját célozta, majd egy eltévedt golyó, mely a combját érte, végül pedig a drogbáró kemény ökle és rémisztő fenyegetése - mindez kevés volt ahhoz, hogy visszatartsák őt. Százból százan adták volna fel a küzdelmet, ha gyermekük élete kerül veszélybe - Veronica Guerin a 101. volt. Nem hitte, hogy megölhetik, pedig mindenki más számára ez rég nyilvánvaló volt. Meg is tették, még ha az egész üzlet összeomlásához vezetett is.

Az újságírónő halálával megváltotta a drogos fiatalokat - vagy legalább egy kis hányadukat. Mint az epilógusból kiderül, a gyilkosság leleplezte a bűnözőket, és a droghasználók száma valamelyest csökkent Dublinban. Nemzeti hős lett Írországban.

Joel Schumacher az egyik legelismertebb fiatal színésznőt, Cate Blanchettet kérte fel Veronica Guerin szerepére, akit eddig még sosem láthattunk rosszul játszani. A karakter kedvéért némileg öregíteni kellett a külsején, és kicsit csúfítani is rajta (mintha nemzeti sajátosság lenne, hogy az íreknek rossz a frizurája). A probléma csak az, hogy ettől még nem lett hús-vér figura.

Forrás: epa

Cate Blanchett az igazi Veronica Guerin édesanyjával

Blanchett talán életében először játszott egysíkúan: egyetlen jelenetet kivéve - mikor férjének elárulja félelmét - indokolatlanul magabiztos, már-már pökhendi újságírót alakít. Vívódásai nincsenek, nem adja semmi jelét a kételynek. Márpedig ezáltal lassan eltávolodik a hétköznapi embertől, tőlünk, akik a széksorok között ülünk. Halála így nem lehet annyira megrázó, amilyen vélhetően volt a valóságban, mert nem tudtunk azonosulni vele.

Veronica Guerin rokonai azt állítják, a film hitelesen mutatta be az újságírónőt. Gratuláltak Blanchettnek az alakításához, és együtt fényképezkedtek vele - neki pedig ez minden dicséretnél többet ért. Ő azonban most mégis inkább az anyaságot választotta a színészet helyett, és több lekötött szerepét adta vissza azért, hogy nyugalomban szülhesse meg és nevelje második gyermekét.

Gyárfás Dóra

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK