Julia ellenállhatatlan mosolya

Julia Roberts kultusza megingathatatlan, és ha továbbra is olyan filmeket vállal, mint a Mona Lisa mosolya, akkor még egy ideig nem is kell szembesülnie a letűnt sztárok problémáival. Nem mintha az alkotás elsöprő erejű sikerre volna predesztinálva, de a főszereplő legjobb képességeit egyértelműen kidomborítja.

Leonardo da Vinci Mona Lisá-ja minden idők leghíresebb festménye, melyről az emberek többsége nem tudja, mitől olyan zseniális. Közismert tény ugyan, hogy titokzatos mosolya folytán tartják mesterműnek, de sokak számára sokkal rejtélyesebb, hogy erről hogy lehet egész könyveket írni. Most egy film készült Mona Lisa mosolya címmel, de a titkot ez sem fejti meg. Már csak azért sem, mert a témája egész más vizekre evez, és a festményt csak néha hozza szóba - akkor is a legkorlátoltabb szereplő analizálja.

A Wellesley nevű amerikai leányegyetem 1954-ben végzett diákja, Betty (Kirsten Dunst) annyit vesz le Leonardo üzenetéből, hogy az általa ábrázolt hölgy (Gioconda) talán nem is annyira boldog, hiába mosolyog. Erre a velős következtetésre is csak azután jut, hogy az iskola egyik lázadó tanárnője, Katherine Watson (Julia Roberts) felnyitja a szemét: a műalkotások arra valók, hogy gondolatokat ébresszenek. Betty a tanítást hosszas ellenállás után teszi magáévá, miután saját - szüleitől átvett - elmélete visszavonhatatlanul összeomlik. Végül persze ő lesz a leghálásabb tanítvány.

Betty személyiségéről és arról a korról, közegről és szemléletről, mely őt ilyenné formálta, talán Hillary Clinton mesélhet a legtöbbet. Az ex-First Lady ugyan pár évvel később végzett a Wellesley egyetemen, de amit ma önmagáról a nyilvánosság elé tár, az tökéletesen őrzi a konzervatív leánynevelde hatását. Mindig kifogástalan megjelenése, diplomatikusan semmitmondó nyilatkozatai és férje iránt tanúsított hűsége, kitartása egy olyan értékrendet hordoznak, mely a Wellesley sajátja. Nem véletlen, hogy a Mona Lisa mosolya forgatókönyvíróit is az ő visszaemlékezései inspirálták a történet megírására.

Lawrence Konner és Mark Rosenthal gyakorlatilag a Holt költők társasága női verzióját vetették papírra, azzal a különbséggel, hogy mondanivalójuk a gyengébb nem akkori helyzetére koncentrál. Így azt a - ma már kissé elavultnak tűnő - problémát feszegetik, hogy vállalhat-e egy fiatal, okos nő karriert, vagy temesse el ambícióit a házaséletben.