A szépség és a szörnyeteg

Aki esetleg A rém című filmben látja először Charlize Theront, joggal teheti fel a kérdést, hogy ki volt a ragyogó, sudár hölgy, akit maga helyett küldött az Oscar-díj-átadásra. Aki viszont az Árvák hercege, Az olasz meló vagy Az ördög ügyvédje című filmekben már felfigyelt a csinos dél-afrikai színésznőre, az egyenesen megriadhat A rém dülledő szemű, idegesen rángó tramplijától. Pedig ennek a szépségnek bizony szörnyeteggé kellett változnia, hogy Hollywoodban elismerjék a tehetségét.

Aileen Wuornos, a 2002-ben halálra ítélt és kivégzett sorozatgyilkos prostituált szerepének megformálásáért Charlize Theron minden elképzelhető díjat bezsebelt: a független filmesek díjától kezdve a berlini filmfesztivál Arany Medvéjén keresztül a hőn áhított Oscarig. A korábban rendre csinos, kedves lányokat alakító Theron számára sorsfordító szerep ez, pedig már olyan rendezőkkel is együtt dolgozott, mint Robert Redford, John Frankenheimer vagy Woody Allen, akinek két filmjében is feltűnt. "Az érdekes, ellentmondásos szerepek mindig a férfiaknak jutnak" - nyilatkozta a színésznő. "Alig találni olyan női szerepet, amely a szeretet és gyűlölet közti vékony határvonalon egyensúlyozna. A rém volt az első olyan forgatókönyv, amiről éreztem, hogy egyedi, különleges és olyan lehetőség, ami nem kopogtat az ajtómon újra egyhamar."

Érdekes módon Patty Jenkins elsőfilmes rendezőnő az 1997-es Az ördög ügyvédje kapcsán figyelt fel Charlize azon képességére, hogy minden hiúság nélkül képes a karakter legmélyére ásni: "Volt benne valami egészen szokatlan, könnyedén beleéli magát a dühbe, indulatokba, és mégis egész lényén érződött a sebezhetőség. Valójában az arcfelépítése nem is különbözik annyira Aileenétől, aki a maga módján egy vonzó nő volt, csak a kor és az életstílus az, ami kiült az arcára és külső megjelenésére. Így egyáltalán nem tartottam elképzelhetetlennek, hogy Charlize hitelesen el tudja játszani a szerepét."

Hasonlóan nem tartotta elképzelhetetlennek magát Kate Winslet, Kate Beckinsale, vagy Heather Graham sem, akik állítólag kitartóan hajszolták a szerepet. Jenkins azonban Theront akarta, aki egészen meglepődött azon, hogy valaki egy ilyen jellegű filmre kifejezetten őt szemelte ki.

A producerek először nem voltak túlzottan elragadtatva, hiszen maga a téma nem ígérkezett egy könnyed matinénak, de a "leszbikus sorozatgyilkos-történet Charlize Theronnal és Christina Riccivel" összefoglaló alapján már nem egy befektetőnek összecsordult a nyál a szájában.

A rendezőnő ellenben kompromisszumok nélkül közelítette meg a történetet, és esze ágában sem volt akciódús, dögös, Thelma és Louise-típusú közönségfilmmé egyszerűsíteni Wournos tragédiáját és dicsőíteni tetteit. Így főszereplőnőjére vált a feladat, hogy mind külsőleg, mind belsőleg azonosuljon a társadalom által kirekesztett, megalázott nő alakjával, anélkül, hogy a nézők számára túl szimpatikussá (ezáltal hiteltelenné) vagy éppen egysíkú karikatúrává válna.
 
Charlize Theronnak pedig volt fogalma arról, hogy mit jelent a boldogtalan gyermekkor, és hogyan térhet le a helyes útról igen könnyen egy fiatal nő. A dél-afrikai farm, ahol felnőtt, csak látszólagos idillt jelentett. 15 éves korában a szülők közti sokadik veszekedésnek édesanyja egy halálos lövéssel vetett véget, melyet Charlize sokáig titokban tartott, és úgy nyilatkozott, hogy apja autóbalesetben halt meg.

Forrás: InterCom
A rém - Charlize Theron és Christina Ricci

Ami pedig a külsőségeket illeti, jó 10 kilót kellett felszednie, és minden nap órákat a sminkes székben töltenie, hogy finom arca hasonlatossá váljon Aileenéhez. Az eredmény döbbenetes, Theron azonban visszautasítja a párhuzamot a gyönyörű hollywoodi filmcsillagok elcsúfítása és kritikai sikereik között: "Azt gondolnám, hogy egy jó alakításhoz rondának kell lennem? Hát, egyáltalán nem. Ha valaki rosszul játszik, a külső megjelenés mellékes. Nicole Kidman vagy Halle Berry nem azért kapott Oscar-díjat, mert átváltoztatták őket, hanem mert fantasztikusat alakítottak."

Persze a nézők különbséget tudnak tenni a vasorrú bábának öltözött szupermodell és a szívből jövő átlényegülés között, de tény, hogy az utóbbi időben az igazi tehetség csak maszkok, protézisek, műorrok és felszedett kilók mögül kivillanva tudott elismerést aratni a fiatal színésznők esetében.

Theron Robert De Nirót tekintette példaképnek, aki a Dühöngő biká-ban szabta újra a színészi elhivatottság határait, demonstrálva, hogy egy jó szerep kedvéért nincs az az áldozat, amit ne lenne érdemes meghozni. Márpedig a halmozottan hátrányos helyzetű  Wournos életre keltése ilyen szerep: "Sok szabad teret engedett nekem Aileen megformálása, mert rendkívül erőteljes karakter. Azt hiszem, a kifinomult személyiségeket nehezebb eljátszani, és szerencsés voltam, mert ő egyáltalán nem volt kifinomult - senkinek sem kerülte el a figyelmét, ha belépett egy szobába."

Ez mostantól nincs másképp Theron esetében sem, hiszen egy Oscar-díj minden ajtót megnyit Hollywoodban, és csak őrajta múlik, hogy ezt mennyire tudja kihasználni.  Bár létezik egy legenda az Oscar-díjas színésznőket sújtó átokról (gondoljunk csak Angelina Jolie és Gwyneth Paltrow félrecsúszott karrierjére, vagy olyan egyszeri csodákra, mint Hilary Swank vagy Mira Sorvino), de Charlize határozott és eltökélt jövőbeni szerepválasztásaival kapcsolatban: "Ezek után képtelen lennék visszatérni a középszerűséghez!"

Onozó Róbert

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK