A tudósok támogatják a Holnaputánt

Roland Emmerich Holnapután című látványos alkotásában a Földön szinte egyik napról a másikra jégkorszak köszönt be a globális felmelegedés következményeként. A kutatók eleinte tartottak a nagyszabású alkotástól, mostanra azonban úgy gondolják, segíthet a problémák kezelésében.

A Dennis Quaid és Jake Gyllenhaal főszereplésével, 125 millió dolláros költségvetéssel leforgatott filmben a környezetszennyezés következtében megbomlik a természet rendje, és különféle természeti csapások sújtják a sűrűn lakott régiókat. A sci-fi-rendező filmje azonban nem teljes mértékben kitaláción alapul. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Holnapután hivatalos weboldala, ahol komoly tudományos tanulmányok is olvashatóak az aggasztó helyzetről.

"Bár látszólag összefüggéstelen a katasztrófák sorozata, egyszerűen arról van szó, hogy a létező legrosszabb eshetőséget vettük alapul, hogy látványossá tegyük a filmet" - nyilatkozta Jeffrey Nachmanoff társ-forgatókönyvíró.

Ennek ellenére a környezeti hatásokkal foglalkozó tudósok támogatják Emmerich filmjét.

"Eleinte azt gondoltam, drámai következményei lehetnek annak, ha a mozikba kerül a Holnapután" - nyilatkozta a Guardian című brit lapnak Dan Schrag, a Harvard egyetem éghajlatkutatója. "Azóta azonban végiggondoltam, és úgy érzem, a közönség van elég okos ahhoz, hogy különbséget tudjon tenni Hollywood és a való világ között."

Schrag reméli, hogy a filmnek olyan kedvező hatása lesz, mint annak idején a Jurassic Park-nak volt, amely hatalmas érdeklődést váltott ki a dinoszauruszok iránt. A május 27-én bemutatásra kerülő alkotásban a katasztrófák sorozata a sarkvidéki jégsapkák elolvadásával kezdődik.

Tim Barnett, a Scrips Institution of Oceanography tengerbiológusa szerint ennél kevésbé drasztikus változás is tragikus következményekkel járhat.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a klímaváltozás legfőbb okozója a fosszilis tüzelőanyagok égetése. A politikusok egyelőre nem jutottak végleges kompromisszumra a kérdést illetően. A Bush-kormány visszavonta az 1997-es kiotói egyezmény támogatását. A paktum globálisan redukálná a szén-dioxid-kibocsátást. Ehelyett az amerikai kabinet felszólította az ipar résztvevőit, hogy önkéntesen csökkentsék emissziójukat. Emellett tudományos kutatásokat kezdeményezett a témában.

Az amerikai kormányt a tavalyi év során számos kritika érte, mivel átíratták az Environmental Protection Agency által a klímaváltozásról készített tanulmányt. Az átszerkesztett változatból kimaradt az emelkedő globális hőmérséklet egészség- és környezetkárosító hatásairól szóló rész.

"Hosszú távon akár sokkal rosszabb helyzet is kialakulhat, mint ami a filmben látható" - mondta Barnett. "Az életmódunkat és az életünkkel összefüggő összes rendszert egyre csak feszítjük és feszítjük. Ennek pedig emlékezetes következményei lesznek."

A film számos környezetvédő aktivistának is kapóra jött, akik most szeretnének társadalmi vitát kezdeményezni egy olyan témában, amely eddig meglehetősen kevés figyelmet kapott a közönség és a döntéshozók részéről egyaránt. Az 1983-ban bemutatott Másnap című film egy atomháború következményeit vizsgálta, s hasonló párbeszédeket idézett elő.

A Move On nevű San Franciscó-i liberális csoport a New York-i premier napján találkozót szervez a városházán. Az eseményre Al Gore korábbi alelnököt, az író Al Frankent és a környezetvédő Robert F. Kennedy Jr.-t várják.

"Emberek milliói lépnek majd ki a mozikból a bemutató után, és azt kérdezik majd maguktól: 'ez vajon tényleg megtörténhet?' - mondta Gore egy közleményében. - Véleményem szerit választ kell adnunk erre a kérdésre."

A csoport tagjai a premiervetítések idején tájékoztató füzeteket osztogatnak majd a filmszínházakban.

"Amikor egy nagy filmstúdió elkészít egy komoly kérdésekkel foglalkozó filmet, kiváló lehetőség adódik arra, hogy az amerikaiak beszélni kezdjenek a probléma valóságtartalmáról, illetve arról, hogy mit lehet tenni ezzel a hatalmas fenyegetéssel, amellyel Bush elnök egyáltalán nem törődik" - nyilatkozta a Guardiannek Peter Schurman, a Move On ügyvezetője.