Viva la diva!

2004.11.11. 16:25

Szabó István utoljára főiskolai vizsgafilmjében, a Te című rövidfilmben vallotta be, hogy tud rajongani egy nőért. Azóta szinte kizárólag férfiakról forgatott, az ő szemszögük uralta a mondandóját. Csodálatos Júlia című új művében azonban egy színésznő, egy díva körül forog a világ, és még a rendező is háttérbe húzódik, hogy mély áhitatban, elegáns rajongással átadja neki a porondot.

Ha Szabó Istvánnak új filmje kerül mozikba, az akkor is nagy esemény, ha később fanyalgunk rajta. Szabó Istvánnal szemben várakozásaink vannak, mindenekelőtt azért, mert a magyar filmtörténetben ő az egyetlen rendező, aki tartósan szerepel a nemzetközi elit rendezők palettáján (tagja az Amerikai Filmakadémiának, és elnökségi tag az Európai Filmakadémiában), aki évek óta világsztárokkal forgat, akinek tengerentúli producere és forgatókönyvírója van, aki A kategóriás nemzetközi filmfesztiválon tartja a premierjét, és angolul nyilatkozik a plakát elé helyezett rendezői székből. Szabónak ezen kívül kisujjában van a szakma, érzékeny a kommersz filmnyelv változásaira, ritmusára, és bár leginkább a mára sajnálatosan elavultnak ható morális kérdések foglalkoztatják, filmjei csöppet sem, sohasem unalmasak.

Szóval megint új Szabó-film került a mozikba. Csakhogy ez nem olyan, mint a többi. A Csodálatos Júlia egy másik Szabó Istvánt mutat be nekünk, aki a korábbi munkáival ellentétben nem arról beszél, hogy a történelem hogyan avatkozik az életünkbe és roncsolja szét a magánszféránkat, nem is arról, hogy milyen erkölcsi döntés meghozatala elé kerülhetünk. A Csodálatos Júlia egy öregedő színésznő banális problémáiról szól: kiüresedett házasságáról, fonnyadó tehetségéről, szexuális forradalmáról, meghasadt személyiségéről, és végül az öregedés felett aratott időleges diadaláról. A Csodálatos Júlia azonban mindenekelőtt Szabó István hódolatáról szól a Díva előtt.

A díva mindenkit elbűvöl, és mindenkin uralkodik; gyönyörű és szörnyeteg; örök fiatalság csillog a szemében, és mély ráncok őrzik tapasztalatait; kezes bárány és fúria; védtelen és mindenkinél erősebb, hatalmasabb. Pont olyan, mint Júlia - ahogy Somerset Maugham a Színház című regényében megírta, és ahogy Szabó a filmben ábrázolta.

A Csodálatos Júlia pedig ezért élvezetes, mert Annette Bening briliáns színésznő, és ezáltal tökéletes díva. Lehet a valóságban négy gyermekes családanya, aki többször is feladta karrierjét a családjáért, és aki még mindig inkább Warren Beatty felesége, mint a saját munkái révén ismert sztár. De nem is igazi sztár: olyan színésznő, mint Meryl Streep, akinek tehetsége nem hagy kétséget, akit mindig megtalálnak a nehéz szerepek. A díva akkor is benne van - ezt a Szabónak köszönhetően bebizonyította.

Annette Bening Oscar-díjat érdemel, és mivel az Amerikai szépség női főszerepével csak a jelölésig jutott, most talán van is esélye arra, hogy az Amerikai Filmakadémia rá szavazzon. (Nemcsak nálunk, de még Amerikában is gyakran "engesztelésül", egy korábbi munka elmaradt elismeréseképpen osztanak díjat.) Ez az ő filmje.

Forrás: InterCom
Annette Bening és Jeremy Irons a film egyik jelenetében

A kérdés az, hogy Szabónak miért volt fontos megrendeznie. Nagy kihívást nem jelenthetett számára - ez épp magából az alkotásból derül ki, ami tisztességesen, de nem túl izgalmasan kivitelezett munka. Bravúrra csupán az utolsó, színházi nagyjelenet adott lehetőséget - ezt Szabó mesteri fokon tálalta. Kit érdekel, hogy mennyi a realitása annak, hogy egy színésznő a premieren egész jelenetet improvizál a partnere tökéletes ignorálásával? A lényeg, hogy drukkoltunk neki, és élvezettel nézzük fölényes győzelmét egész élete problémái felett. Alapos az előkészítés, magasan ível a labda, és a lecsapás eufórikus örömöt ad.

Szabó azonban csak annyit bizonyít, hogy nem csak mesterművekre, hanem egy tisztes mesterember teljesítményére képes. A Csodálatos Júliá-t nem az örökkévalóságnak szánta, még csak kasszát sem robbant vele, egyszerűen szerez egy kellemes másfél órát az igényesebb közönségnek. A film leginkább DVD-re és a televízióra termett - tökéletes egy vasárnap délutáni ejtőzésre.

Gyárfás Dóra

KAPCSOLÓDÓ CIKK