Will Smith csókol, Afrikáé az Arany Medve - helyszíni tudósítás a berlini filmfesztiválról

2005.02.21. 17:18

Elavult dolog azt feltételezni, hogy egy német szemle közönsége még mindig feltétlenül hasra esik a második világháború témájától. Különösen, hogy az idei berlini filmfesztiválon Afrika-sikk hódított. Afrikában játszódó, toleranciára tanító eposz nyitotta meg a rendezvényt, a legnagyobb kritikai sikert az afrikai népirtást feldolgozó Hotel  Rwanda aratta, a legnépszerűbb hollywoodi sztár a vörös szönyegen egy afroamerikai színész volt, és végül a fesztivál történetében először a fődíj is egy afrikai filmnek jutott.

Versenyen kívüli verseny

Már első ránézésre is látszott, de a fesztivál végére mindenkinek feltűnt, hogy a fesztivál versenyprogramja idén igencsak silány felhozatallal kellett, hogy beérje. Ennek ellenére senki sem unatkozott, hiszen a világsztárok egymás sarkát taposták (feltűnt Keanu Reeves, Joseph Fiennes, Catherine Deneuve, Kevin Spacey, Cate Blanchett és Daniel Day Lewis), és a további szekciók is bőven tartogattak gyöngyszemeket a filmrajongók számára.

A szervezők azt a cselt alkalmazták végül, hogy a lenyűgöző fesztiválpalota vörös szőnyeges előadásait feldúsították egy sor versenyen kívüli bemutatóval, így a zsüri nem szavazhatott a Tickets című koprodukcióra, Will Smith új romantikus komédiájára, a Randiguru-ra, a zárófilm Kinsey-re és a hatalmas sikert aratott Hotel Rwandá-ra sem. Utóbbi helyett rajthoz állt a Sometimes in April című hasonló témájú alkotás, ami a tuszik és hutuk 1994-es népirtását kilenc év távlatából dolgozta fel. Az utolsó napokban Will Smith érkezésén és a záróelőadással egybekötött díjátadón kívül nem is kavart nagyobb hullámokat egyik versenyfilm sem, bár a kínai családi dráma, a Kong que (Páva) pozitív fogadtatásra talált, és az addig favoritok nélküli verseny élére tört.

A randiguru 1.

Egyértelműen reklámcélokat szolgált Will Smith feltűnése a berlini filmfesztiválon, hiszen Randiguru című romantikus komédiája sem stílusában, sem minőségében nem versenyezhet az igényesebb, fajsúlyosabb filmek között. Pár ruandai népirtósdi, a Sorstalanság és egy rakás rosszkedvű sztár után mindenesetre már ki volt éhezve a berlini közönség Smith filmjére és jelenlétére is.

Forrás: EPA
Will Smith autogramokat osztogat Berlinben

A hiperaktív sztár nem okozott csalódást, hiszen miután a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy tinédzserkorában soványságával és elálló füleivel egyáltalán nem számított a lányok kedvencének, egy koszovói újságírónő diszkrét kérdésére ("Lefeküdt Eva Mendessel, a filmbeli szereplőtársával?") kiugrott a meghökkent sajtóközönség közé, és egy dinamikus csókkal leteperte az újságírói karrierjének kétségtelen csúcspontját elérő hölgyet a földre. Nem csoda, hogy a következő újságírónő már azzal kezdte kérdését, hogy "Már találkoztunk korábban...", Smith válasza: "Mindketten ittunk, és történt ami, történt. Ne hozd ezt most föl!" A szupersztár mindenesetre könnyen komédiázhatott, hiszen az európai premier idejéig az USA-ban a film 3 nap alatt már 45 millió dollárt csókolt össze, ami ebben a műfajban egyedülálló bevételi teljesítmény (azóta második hétvégéje után 90 milliónál tart).

A randiguru 2.

Zárófilmnek is csak egy második vonalbeli Oscar-esélyes (végül csak egy női mellékszereplői jelölést szerzett) filmet sikerült tálalni a szervezőknek, amely szintén nem indulhatott a versenyben, mivel ősszel már bemutatták Torontóban, ahol nagy sikert aratott.

Az idén reneszánszukat élő életrajzi filmek újabb darabja a bevált sémát követi: XY élt, alkotott, szerelembe esett, tündökölt, bukott, szenvedett, majd meghalt. Ez a koncepció már dögunalmas, és idén a Ray, az Aviátor és a Kevin Spacey-rettenet Beyond the Sea kapcsán is láthattuk már. Hozzájuk képest Alfred Kinsey némileg érdekesebb személyiség, de a filmnek köszönhetően nem sokkal. De legalább nem énekel.

Forrás: Best Hollywood
Kinsey - Liam Neeson és Laura Linney

Kinsey 1948-ban publikálta a Férfiak szexuális viselkedése című tanulmányát, amely gyökeresen megváltoztatta az amerikai társadalom hozzáállását az intimitáshoz, és elindította a hatvanas évekre tetéző szexuális forradalmat. A puritánok támadásainak köszönhetően azonban Kinsey következő könyveire már jelentősen megcsappant a kereslet, hiszen, ahogy felesége rámutatott, az emberek nem szeretik, ha szembesülnek azzal, hogy a nagyanyjuknak vagy a lányuknak is van szexuális élete. A három főszereplő (Liam Neeson, Laura Linney és Peter Sarsgaard) alakítása kiemelkedő, de a film mégis meglepően vérszegény, bár csoda, hogy az amerikai stúdiók torkán ennyit is sikerült lenyomni ebben a témában.
Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK