Szálem-álejkum, Orlando békét teremt

2005.05.05. 17:44

Május 5-én mutatják be a magyar mozik a Mennyei királyság című Ridley Scott-eposzt. A nagy múltú rendező komoly pénzügyi, vallási, politikai és történelmi elvárások mellett nyúlt egy olyan témához, amely a mai világpolitikai helyzetet tekintve akár darázsfészeknek is bizonyulhatott volna. Hogy a keresztes háborúról, ezen belül is Jeruzsálem ostromáról szóló alkotás mégsem lesz az,  főként a jól kiegyensúlyozott forgatókönyvnek köszönhető. De Scott maga számára is magasra tette a lécet előző történelmi filmjével, a Gladiátorral. Kérdés, hogy tudott-e olyan maradandó és élvezhető mozifilmet alkotni, mint öt évvel ezelőtt.

Amikor Ridley Scott bejelentette, hogy a keresztes háborúkról akar forgatni, a hollywoodi döntéshozók ereiben megfagyott a vér: azt gondolták, a neves rendezőnek elment az esze. A mai világban a muzulmán és keresztény ellentétet - mit ellentétet, véres csatározást - bemutató alkotásnak komoly politikai visszhangja lehet. Scott csak ez után a sokk után árulta el, hogy egy főszerepet még nem játszott sihedernek szánja az epikus történet vezető szerepét. Az öltönyösök azonban nem mutatták meg neki, hogy hol az ajtó, ehelyett végighallgatták, majd adtak neki sok pénzt. Megérte?

A 67 éves Ridley Scott a bevételt tekintve Hollywood történetének legsikeresebb brit rendezője: komoly pénzeket köszönhetnek neki a nagy stúdiók. A háromszor is Oscar-díjra jelölt rendező többek között a DreamWorksnek forgatta a nagy sikerű - összesen 457 millió dollár bevételt generáló - Gladiátor-t (2000), a Metro-Goldwyn-Mayernek a Thelma és Louise-t (1991) és a Hannibál-t (2001), a 20th Century Foxnak pedig a Nyolcadik utas a halál-t (1979). A producerek egyértelműen pénzt láttak az új filmben, félretették minden politikai és társadalmi vitára és ellentétekre vonatkozó félelmüket, jó mélyen a zsebükbe nyúltak, és átnyújtottak Scottnak mintegy 125 millió dollárt a produkcióra, amihez hozzácsaptak 60 milliót promócióra. A valódi keresztes háború persze a világpremier után, május 6-án kezdődik, amikor az alkotásnak mindezt - és még többet is - vissza kell hoznia.

A pénzre gondolni sem merek, nyilatkozta Ridley Scott a Sunday Timesnak. "Nekem az volt a feladatom, hogy időre elkészüljön a film, emellett pedig szerettem volna megmutatni minden kétkedőnek, hogy még mindig komolyan kell engem venni", mondta. És valóban úgy tűnik, hogy az elmúlt időszakban csak Scott tudott úgy történelmi témához nyúlni, hogy abból ne legyen csúfos bukás. A nagy sikerű Gladiátor-t egész sor megbukott alkotás követte: Wolfgang Petersen Trójá-ja, Antoine Fuqua Artúr király-a, és Oliver Stone Nagy Sándor, a hódító-ja. Mind egy vagyonba - 90 millió dollárnál többe - került, amiből a stúdiók alig egy centet láttak viszont.

Forrás: InterCom
Mennyei királyság | Nézz még több képet a filmből!

Saját bevallása szerint Scott a fenékzsibbadástól fél a legjobban: "Utálom a fenékzsibbadást, azt, ha a nézők mocorognak, és az órájukat nézik a film alatt", mondta. A fenékzsibbadás és óranézegetés ugyan elmarad, a Mennyei királyság mégsem az a film, amit a Gladiátor után vár a beavatott, történelmi témák iránt fogékony mozinéző. Ez nem azt jelenti, hogy a film unalmas vagy hiteltelen, sőt: a szereplők egy kivételével valós történelmi személyek, az események gyakorlatilag megtörténtek, a Ridley Scott által létrehozott képi világ pedig a megszokott módon elvarázsol. Mégis hiány érzete van az embernek: a történetnek nincs eleje, nincs vége, a cselekmény túl laza, a szálak elfolynak. Lehet, hogy túl magas a mérce? Ki ne emlékezne a Gladiátor kezdő jeleneteire, arra a rideg valósággal ábrázolt csatára, amely a nézőket valósággal sokkos állapotba odacövekezte az üléshez rögtön a film elején - ez például teljességgel hiányzik a Mennyei királyság-ból. Ezt némileg ellensúlyozza a 123 tagú, török zenekar által kísért Bach-kórus, amelynek köszönhetően csak úgy elszáll a 145 perc. Persze a korábban említett eposzi képi világ is sokat dob a latba, ennek köszönhetően sikerül a nézőben nehezen felébresztett kíváncsiságot fenntartani és egyben elterelni a figyelmet mindenféle fenékzsibbadásról. A film azok számára sem okoz különösebb fájdalmat, akik szúrós szemmel vizslatják a történelmi hűséget és feljajdulnak minden hiba láttán.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK