A Sötét Lovag visszatér

Vágólapra másolva!
Az 1938-ban megalkotott Batman egyike az első szuperhős-képregényeknek. Amíg a comic book hajnalán született hősök többsége a hurráoptimizmustól dagad, addig a traumáktól és lelki sérülésektől gyötört Batman mintha a zárt osztályról szabadult volna. A Sötét Lovag több mint ezer füzetben szerepelt eddig, a legtöbbet azonban a Sin Cityt is jegyző Frank Millernek köszönheti. Millerre támaszkodik Christopher Nolan új Batman-filmje is, amely végre megmutatja a szuperhős-képregények ocsmány világát.
Vágólapra másolva!

A Batman-képregények neurózisoktól terhelt, sötét tónusú világa leginkább a Twin Peaks nyomasztó hangulatához hasonlít, annak ellenére, hogy a Sötét Lovag az elsőként megalkotott képregényhősök közé tartozik. A Denevérember nem rendelkezik természetfölötti képességekkel, helyette inkább detektív módjára mániákus gyilkosokat és pszichopatákat hajkurász éjjelenként. Superman és Spiderman letisztult erkölcsi világával szemben folyamatosan kínozza a világ iránti gyűlölete és szülei halálának emléke. Bruce Wayne nem azért húz álruhát, hogy jól nézzen ki, hanem az őt kínzó félelmek elől menekül, valamint az ellenfeleiben próbál rémületet kelteni. A skizofrénia is nála válik igazán tökéletessé: a brutális igazságosztó a valódi énje, a milliomos playboy pedig az álarc.

A denevéralakot öltő szuperhős a Detective Comics 1939. májusi füzetében jelent meg először, amit íróként Bill Finger, rajzolóként pedig Bob Kane jegyzett. A történet meglehetősen egyszerű: egy rablótámadás során lelövik a milliomos Thomas Wayne-t és feleségét a fiúk, Bruce szeme láttára. A család komornyikja által felnevelt fiú bosszút esküszik, és megteremti a Denevérember figuráját. Az ötletet az adja, hogy Bruce Wayne még gyerekként a családi birtokon egy elhagyott üregbe zuhan, napokat tölt el a sötétben kuporogva, mire megtalálják. A barlangban pedig örökre kialakul a denevérektől való beteges rettegése.

A történet alkotói a képregény sötét világát Robin figurájának megalkotásával próbálták oldani, aki 1940 áprilisában bukkant fel a képregény oldalain. Batman tizenéves segítője, Dick Grayson Bruce Wayne-hez hasonlóan ugyancsak elvesztette a szüleit, személyisége és vörösbegyre emlékeztető tarka ruhájával azonban tökéletes ellentéte a Sötét Lovagnak. A Batman-Robin párosra dr. Frederic Wertham pszichiáter mért csapás az 1950-es években. Elcsábított ártatlanok című könyvében a comic bookok agresszív és szexuális hatásait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy Batman meleg, ráadásul pedofil. Wertham könyvének hatására vezették be a képregénycenzúrát, a comics code minősítést, amely évtizedekre karanténba zárta a képregényeket.

Jim Starlin: A Death in the Family

A Batman-füzetek ennek ellenére is megőrizték népszerűségüket, a képregény születésének 50. évfordulójára elkészített Tim Burton-film pedig csak fokozta a batmániát. A Denevérember jelenleg hat füzetben jelenik meg havonta: Batman (642 rész), Detectice Comics (808 rész), Legends of Dark Knight (193 rész), Gotham Knights (67 rész), Superman/Batman (21 rész).

Az eddig megjelent több mint ezer történet elkerülhetetlenül tartalmaz gyenge kiadványokat, az elmúlt évtizedeket azonban olyan graphic novelek reprezentálták, mint Alan Moore-nak az őrület határait cincáló, gótikus hangulatú Killing Joke (Gyilkos tréfa) című kötete, valamint az A Death in the Family (Batman 426-429), melynek közreadása előtt a szerzők megszondázták a törzsközönséget, hogy akarják-e Robin halálát. A 36 órás szavazás után 5271-en voksoltak Robin mellett, 5343-an pedig ellene. Jim Starlin író pedig teljesítette az olvasók kívánságát, Jason Toddot, a második Robint előbb félholtra verik, majd pedig egy bomba tépi darabokra. A Batman-univerzum talán legszebb kötete azonban a Dave McKean impressziószerű festményeivel illusztrált gothami elmegyógyintézetről szóló Arkham Asylum.