Zákonyi S. Tamás: Nem volt semmi hisztéria

2006.02.06. 16:40

Mindenki tudta tavaly augusztusban, hogy itt forgat a világ első számú filmrendezője, Steven Spielberg. De találkozni vele vagy akár csak távolról figyelni őt nagyon keveseknek adatott meg. Zákonyi S. Tamásnak igen. Ő volt az a magyar producer, aki a München című produkció magyar stábjának vezetőjeként nemcsak munkakapcsolatba, de személyes viszonyba is került vele. Elmeséli, hogyan.

- A városi legenda úgy szól, hogy egyszer csak csörgött a telefon, és beleszólt egy női hang: "Jó napot kívánok, Steven Spielberg asszisztense vagyok."

- Azért ez nem egészen így kezdődik. A dolog ott kezdődik, hogy az ember évek óta dolgozik a szakmában, kipróbálja magát minden területen, csinál tévéműsorokat, reklámot, filmet - filmet mindenképpen, mert aki filmet tud csinálni, az már mindent tud. A film a legösszetettebb, legtöbb rétegű tevékenység. De még ez sem elég, fontos, hogy az ember beszéljen nyelveket és merész vágyai legyenek. Ismerek sok olyan produkciós céget Magyarországon, amelyek remekül végzik a dolgukat, rengeteg felkérésük van, jól működik az egész, de mondjuk kimondottan a kis produkciókra szakosodnak, és nem is akarnak ennél többet. Ahhoz, hogy az ember egy nap egy Spielberg-filmben találja magát, fontos, hogy valami nagyot akarjon csinálni és elhiggye magáról, hogy ezt el is tudja érni.

- És akkor egyszer csak megcsörren a telefon...

- Hát, igen, de nem egészen úgy, ahogy a városi legenda tartja. A telefon valóban megcsörrent, de nem Spielberg titkárnője, hanem Andy Vajna szólt bele, akivel akkor már évek óta együtt dolgoztam. A Flashback - vagyis a cégem - számtalan megbízást kapott az Intercomtól (melynek Andy Vajna a tulajdonosa - a szerk.) kezdve a referenciafilmektől a rendezvényszervezésig, és az együttműködés bevált. Andy cége forgalmazta azt a dokumentumfilmemet is, amelyet Egerszegi Krisztináról forgattam. Szóval Andy nyilván azt a következtetést vonta le a munkakapcsolatunkból, hogy lehet bennünk bízni, és tudta, hogy nekem komolyabb céljaim vannak. Egy nap tehát megcsörrent a telefon, és Andy azt mondta: "Tamás, akkor most papír, ceruza!". Én meg: "Bocs, Andy, de épp vezetek, várd meg, kérlek, míg hazaérek." És mikor hazaértem, megadott egy telefonszámot, és azt mondta: "Hívd fel Kathleen Kennedyt!"

- Tudtad, hogy ki ő?

- Minthogy Steven Spielbergnek gyerekkorom óta nagy rajongója vagyok, természetesen tudtam, és azonnal remegni kezdtem. (Kathleen Kennedy az E.T.  óta Steven Spielberg producere, szinte minden filmjüket együtt készítették - a szerk.) Vajna elmondta, miről van szó, én meg telefonáltam. Kathleen tündéri volt, mindenfélét kérdezett a magyarországi filmezésről, a törvényről, az adózásról, az adottságokról stb. Egyértelmű volt, hogy Andyvel már korábban beszéltek erről.

- Ha már itt tartunk: a Flashbacknek nem volt nagy filmes tapasztalata.

- Ez igaz, vannak olyan cégek Magyarországon, amelyeknek sokkal jobb referenciájuk lett volna. Én ugyan magánemberként több filmben is dolgoztam (felvételvezetőként, gyártásvezetőként), de a céggel valóban nem csináltunk még ilyesmit. Illetve annyi múltunk mégis volt, hogy egy nagyon komoly amerikai producerrel, Jerry Bruckheimerrel dolgoztunk együtt egy tévés vetélkedőben, aki összesen csak 3 napot forgatott nálunk ugyan, viszont azt fél évig készítettük elő, és két 50 perces epizód lett belőle főműsoridőben a CBS-en. És volt egy másik tapasztalatunk is: alig valamivel a München előtt úgy volt, hogy mi forgatjuk Dino de Laurentiisszel a Hannibal negyedik részét, és ebbe nagyon sok munkát fektettünk. Végül azonban a produkciót átvitték Prágába - az itteni stúdióhiány miatt, hiába találtuk meg Magyarországon a külső helyszínek 85%-át. Egy nap idejött Dino bácsi - egy szenzációs, óriási tekintélyű ember -, körbevezettük, és elégedett volt. Aztán megmutattuk neki a "büszkeségünket", a fóti filmgyár üvegfalú stúdióját, és ezzel el is dőlt a dolog. Álltunk az üvegfalú stúdióban, tél volt, és látszott a leheletünk. Dino megkérdezte, hogy biztosan jól érti-e, tényleg a stúdióban állunk-e, nem inkább a raktárban? Mi pedig mondtuk, hogy sajnos ez tényleg a stúdió. Úgyhogy a Young Hannibal: Behind the Mask végül Prágában készült, most tart az utómunkálatoknál.

Forrás: [origo]
Nézz exkluzív képeket a München budapesti forgatásáról!

- De Kathleen Kennedynek szerencsére nem volt szüksége stúdióra, csak külső helyszínekre.

- Hát igen, viszont abból sokra: Budapesten kellett megtalálnunk London, Párizs, Róma, Frankfurt és Genf utcáit, egy amszterdami csatornát, a müncheni olimpiai falut és sportcsarnokot és izraeli rezidenciákat is. Az együttműködés tehát úgy kezdődött, hogy ezeket felkutattuk, és megmutattuk a film díszlettervezőjének, aki az art directorral Magyarországra jött.

- Ez hogy megy ilyenkor? Hogyan találnak elegáns lakásokat, rezidenciákat, lakásbelsőket?

- Vannak erre szakosodott szakemberek, akik jó kapcsolatokat ápolnak az önkormányzatokkal, tudnak róla, hogy hol van eladó, üres lakás stb. Nagy segítségünkre van ilyenkor a CD Hungary is, amelyik évtizedek óta ad bérbe diplomáciai épületeket. De olyan is előfordult, hogy például tudtuk, hogy kell nekünk egy lakás a Batthyány-örökmécses környékén, ahonnan kilátás nyílik a térre. (Ez az a lakás, ahol a filmben a telefonos robbantás történik - a szerk.) Ilyenkor a jól bevált kapucsengős módszert alkalmazzuk, szépen felcsöngetünk az összes lakóhoz.

Forrás: [origo]
Nézz exkluzív képeket a München budapesti forgatásáról!

- És azt mondjátok: Jó napot kívánok, az új Spielberg-filmhez keresünk lakást...

- Természetesen nem, csak annyit mondunk, hogy külföldi produkció forgatásához keresünk helyszínt. Ez a standard szöveg.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK