B és B kívül és belül

A fiúk nem értik, miért, de a lányok feltétel nélkül rajonganak érte. Ha kell, minden évben megnézik Jane Austen lassan 200 éves regényének feldolgozását, mely mindent magába foglal, amiről egy lány álmodozhat. Nem számít, hogy melyik korba születik. Szerencsére a Büszkeség és balítélet az ezredfordulón is virágkorát éli, szinte minden évben eszébe jut valakinek, hogy filmet forgasson belőle. Mi pedig megnéztük az összeset!

Lehet, hogy Laurence Olivier a legnagyobb, valaha élt brit színész, de Darcy-alakítását látva azt kell mondanunk, emlékezzünk róla ezután is inkább Shakespeare-szerepeiről. És egyáltalán: Jane Austen regényének első filmváltozatát felejtsük el nyugodtan, úgy, ahogy van!

Greer Garson és Laurence Olivier

Az első és legfeltűnőbb hibája az, hogy kicsit sem brit, tökéletesen hiányzik belőle a felsőbbrendűség, a kifinomultság, az elegancia. Pont úgy néz ki, mint bármely hollywoodi romantikus komédia - a második vonalból. Ami különösen azok számára fájdalmas, akik olvasták a regényt, és tudják: humora korántsem középszerű, romantikája kicsit sem olcsó.

Hogy eddig silányult, nem meglepő annak fényében, hogy alig akad brit alkotója, szinte csak a főszereplőket importálták a szigetországtól. Meg a forgatókönyv egyik szerzőjét, Aldous Huxley-t (Szép új világ), akinek ez volt az első kirándulása Hollywoodba.

Greer Garson és Laurence Olivier

A film egyetlen erénye az Elizabeth Bennetet alakító Greer Garson, akinek viszont egyetlen hibája, hogy közel 40 évesen játszotta el a szerepet. Egyébként kellően eleven a tekintete, éles az esze, és nemesek a vonásai. Kár, hogy nem akadt egyetlen igazi partnere sem, és hogy a történetéből csak annyit tartottak fontosnak: egy középosztálybeli lánynak sikerült gazdag és rangos férjet fogni. Ennél pedig még a gépírókisasszony-vezérigazgató páros sztorija is izgalmasabb.