Clooney olajra lépett

2006.02.28. 12:12

A Sziriana című film krimibe foglalt körkép a világot behálózó olajüzletről, társadalmi, titkosszolgálati, politikai háttérrel. Szórakoztató oktatófilm, hasonlít a közelmúltban bemutatott Münchenhez, csak kevesebb benne a szájbarágás.

A Sziriana nem a szereplők története miatt fontos. Egy példázat az egész alkotás, a világ működését magyarázza, óriási tabló, ami kitér az amerikai kormányzat korrupciójára épp úgy, mint a terrorizmus gyökereire. Ahhoz képest, hogy mekkorát markol, nagyszerű feldolgozás lett a film: meglehetősen érzékenyen és sok oldalról járja körbe az olajügyeket. Az egyes problémaköröket egy-egy személy testesíti meg, így átélhető problémává válik az összes kérdéskör. Nagy erénye a filmnek, hogy alig tartalmaz magyarázatokat. Krimihez méltó feszességgel pörögnek az események, az értelmezés inkább a néző feladata. Sok az elvarratlan szál, a jelenetek sokszor a legfeszültebb pillanatokban fejeződnek be, nincs fölösleges magyarázkodás.

Pallag László bizottsága óta, itthon is nyilvánvaló, az olajügyek a legkínosabb része a politikának, pedig a hazai játszadozás a szőkítéssel tyúklopási ügy a filmben feszegetett problémákhoz képest. A Sziriana idealista és balos nézőpontból tájékoztat a világpolitika állásáról, de szó sincs nyomasztó propagandáról. Az USA kormánya és a korrupt öböl menti, családi alapon szerveződő kormányok furcsa kapcsolata egyáltalán nem titkos. A fundamentalisták térítési módszerei szintén ismertek, a filmben megjelenő sémáknak mind lehet valós eseményeket találni. A kuvaiti és a dubai uralkodó közelmúltbeli halála különösen aktuálissá tette a film fantázia-országának képét. A film alkotói csupán annyiban ítélkeznek, hogy a történetbe belehelyezett "jókat" - akik szeretnének változtatni az igazságtalanságokon - bukásra ítélték. A krimi így tragédiává vált, és a nagy történelmi tabló szomorú és kilátástalan képet mutat.

A világot magyarázó, dokumentarista igényű játékfilmek nagy csapdája, hogy sikerülhet-e túllépni a közhelyeken és meghagyni a szereplőknek a lehetőséget, hogy valóban életre keljenek, személyes sorsuk is hiteles és érdekes maradjon. Ne a magyarázat eszközei, demonstrációs bábok maradjanak, hanem valódi emberek. A közelmúltban, szintén Filmklubban látott Az elszánt diplomata című műhöz hasonlóan ezt a feladatot szépen megoldották a Sziriana alkotói. Míg a diplomatás filmben a személyes szál jelentette a motivációt, és a politikai-társadalmi vonal felé a privát szférából indultak el a hősök, addig itt fordított megközelítést láthatunk. Itt a politika telepszik rá a hősökre, határozza meg privát szférájukat. Ezért kevésbé kibontottak a magánszálak, nincs főszál, ami meghatározza a filmet. Viszont a párhuzamosan bontakozó vonalakban elegendő utalás van a személyekre ahhoz, hogy ne diafilm, hanem valódi történetek összessége legyen a Sziriana. Sok kis utalással, életképpel érték el ezt a hatást, szerencsés ötlet volt, hogy finom részletek felnagyításával, és nem teljes élettörténetekkel magyarázták a hétköznapokat. Egy-egy helyszín erős kontrasztja jól mutatja a a motivációk hátterét.

Forrás: InterCom
Alexander Siddig és Matt Damon | Nézz még több képet!

A Sziriana izgalmas és ettől szórakoztató film, a képek lendülete, az egzotikus helyszínek, a párbeszédek töredékessége önmagában, a nagy történelmi magyarázat értelmezése nélkül is életképessé teszi a mozit. A tanulságot nem kötelező levonni, és ezért játékfilmnek is jó. Ugyanakkor, akit érdekel, lehetőséget kap a mérlegelésre, értelmezésekre, a hírek szereplőit behelyettesítheti a megismert figurákkal, így a didaktikus szál is működik.

A Good Night, and Good Luck.-kal együtt, egyszerre két olyan Clooney-film is látható most a mozikban, ahol a népszerű színész kritizálja az amerikai kormányzatot. A világméretű kampány hirtelen töménysége ellenére sem nyomasztó azonban, mert a filmek önálló műalkotásokként is megállják a helyüket. Ha már egy filmes politizálásra adja a fejét, akkor így érdemes belefolyni a kampányba.

dr. Igó

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK